“Az igazság nem attól függ, hogy hányan mondják,
hanem az Igazság mibenlététől függ.”
Nagy veszteség érte a nemzeti jogvédelmet. Olyan Ember távozott közülünk, aki a példamutató bátorságával, az igazságért folytatott munkásságával lett közismert a nemzeti érdekek jogvédelmében. Ötvenkét évesen tragikus váratlansággal hunyt el. Végtelenül szerette a Hazáját és a családját. Dr. Grespik László kiemelkedő munkássága mellett szerény, sokak által szeretett és tisztelt közéleti személyiség volt, aki a mindenkori hatalmon lévőktől nem kapta meg azt az elismerést, ami elkötelezett magyar nemzeti érdekvédőként megillette volna.
Sajószentpéteren született 1964. augusztus 14-én keresztény, magyar családból. Már diák korában kitűnt felkészültségével és olvasottságával. 1982-ben Miskolcon osztályelsőként kitűnően érettségizett, majd előfelvételivel vették fel 1983-ban a Miskolci Jogi Egyetem híres 1984-89-es évfolyamára. Előfelvételisként egy évig volt sorkatona Nagyatádon, a lövész ezredben.
A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1989 februárjában szerzett diplomát. Egyetemi tanulmányai alatt a kötelező tárgyak mellett fakultatív, az ügyvédi munkával kapcsolatos speciálkollégiumra, valamint más, választható tanulási lehetőségeket – filozófiai, politológiai és szociológiai – is választott, melyeket pályája során gyümölcsözően alkalmazni tudott. Ügyvédjelöltként kezdte pályafutását. Legfőbb szakmai mesterének dr. Zétényi Zsolt ügyvédet vallotta. Zétényit helyettesítve járt el az 1956-os mosonmagyaróvári sortűzperben, mely a legtöbb áldozatot követelő sortüzek közé tartozott.
2000-2002-ig a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalának vezetője lett. A 200 fős kormányhivatalt 2002 márciusáig irányította. Elismertségét a bevándorlás, a külföldiek ingatlanszerzése, a budapesti parkolási rendszer felülvizsgáltatása és egyéb kiemelt ügyek intézése, szakmai feladatok elvégzése terén szerezte.
Ekkor lett egycsapásra közismert, mivel az országban egyedüli állami vezetőként korlátozni merte a budapesti nem termőföld-ingatlanok (lakás, üzem, stb.) esetében a külföldi állampolgárok tulajdonszerzésének mértékét. Meglátása szerint közérdeket sértett, hogy a külföldi állampolgárok a fővárosban arányaikhoz viszonyítva túl sok ingatlant szereztek.
Ezért hivatalvesztés kiszabásával fegyelmi eljárást indítottak ellene. De mivel a munkaügyi bíróság beosztásába visszahelyezte, miniszterelnöki megbízás-visszavonással távolították el a hivatalvezetői posztról. A bíróság jogerős végzése szerint, ez a munkáltatói intézkedés jogszabálysértő volt.
Akkor is, és mai is egyértelmű, hogy miért, és kiknek az érdekeit sértették ezek az intézkedései.
2002-ben függetlenként, a MIÉP országgyűlési listás képviselő-jelöltje lett, sajnos eredménytelenül.
Újra aktív ügyvéd lett. Országos ismertsége megkönnyítette, hogy szerepe legyen emberi jogi és politikai vonatkozású ügyekben is. Vitát kavaró nyilatkozataival, médiaszerepléseivel melyek gondolkodásra sarkalltak, egy időben gyakran találkozhattak a magyar újságolvasók, tévénézők. A Heti hetesben elhangzottak miatt pert is indított. Több könyve is megjelent, legismertebb a: „Visszadobok kenyérrel”, „Grespik1″ alcímen.
A „spontán tüntetés” fogalmát és jogintézményét is Grespik László kezdeményezte 2002 decemberében. A fogalom egy strasbourgi bírósági ítélet révén az EU és Magyarország belső jogrendszerének is részévé vált. A 2006-os Kossuth téri hosszú ideig tartó folyamatos tüntetés tüntetőinek jogi tanácsadója volt, s haláláig 173 tüntetőt képviselt a 2006-os jogtalan budapesti rendőri oszlatások kapcsán.
Dr. Zétényi Zsolt alapötletét tovább fejlesztve, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat működőképes modelljét, Grespik találta ki. Ez, az egzisztenciálisan, szellemileg és szakmailag független ügyvédek együttműködő hálózatává vált az emberi jogi problémák kezelésére. 2002-2003-ban sikerült megbízható kollégáit felkérve „Magyar Igazság- és Jogvédő Irodahálózatot” megalakítania. Majd ezt követően a dr. Gaudi, dr. Zétényi és dr. Grespik közösen hozták létre Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat-ot, melynek „alapító” és kuratóriumi tagja lett. Ez az alapítvány az, mely napjainkban is közismerten fejti ki tevékenységét. Elnöke dr. Zétényi Zsolt, ügyvezetője: Gaudi-Nagy Tamás.
A 2000-s évektől a magyarok Világszövetségének budapesti alelnöke lett. 2010-2014-ig a „Jobb Kamaráért” az elnökség tagja volt.
2013-tól az igazságügyi miniszter által megbízott szakvizsgáztató lett.
Az ügyfelei, kollégái, bírók, sajtó és a közvélemény visszajelzésből egyértelműen kiviláglik, hogy ügyvédi és állami vezetői joggyakorlata alatt hírnevet, elismerést szerzett jogászi szakmai és ügyféli körökben. Sokan „sztárügyvéd”- nek nevezték. Több ezer bírósági, közjegyzői tárgyaláson, rendőrségi kihallgatáson, börtönbeszélőn, üzleti ülésen, vett részt ügyvédként. Érdeklődött az angol, amerikai jogrendszer iránt is.
A 2006-os őszi rendőrterror 10. évfordulóján, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kiadott Jelentésében tanulmánya jelent meg, s az ez alkalomból rendezett könyvbemutatón ismertette a 173 Kossuth téri kártérítési ügyének helyzetét, akiknek a képviseletét ellátta.
2016. október 23-án a Hazatérés Templománál a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006 őszi emléktáblájának avatásán is jelen volt. Morvai Krisztinával pótolhatatlan dokumentumfilmben foglalta össze a 2006 őszi rendőrterror igazságtételével kapcsolatos munkáját és a gyülekezési jog területén elért, európai jogfejlődést meghatározó eredményeit. Ősszel az N1 Kávézó műsorában összegezte munkásságát.
2016. november 30-án a trianoni diktátum miatti igazságtételt követelt a Kossuth téren. Ennek érdekében Trianon semmisségének jogi úton történő kormányzati szerep felvállalását követelő petíciót fogalmazott meg, utalva a közeledő századik évfordulóra.
„A Kormány indítson mielőbb pert megfelelő nemzetközi bíróság előtt, megfelelő ország-alperesek ellen, megfelelő tartalmú keresetlevéllel az iránt, hogy bíróság állapítsa meg a békediktátum semmisségét, és rendelje el az in integrum restitutiót, vagyis az eredeti helyzet visszaállítását.”
Utolsó, nyilvános szereplésének záró mondata:
“Az igazság nem attól függ, hogy hányan mondják, hanem az igazság mibenlététől függ. És igazunk van. És köszönöm.”
Dr. Grespik László búcsúztatása 2017. január 28-án 13 órakor lesz a Szent Imre templomban (Bp.XI.ker. Villányi út 25.) a római katolikus gyászszertartás szerint. A család kérése, hogy tisztelői egy szál virággal róják le kegyeletüket.
Orbán Éva
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kategória:Megemlékezés, Publicisztika
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
