A temetőknek nem feltétlenül kell csak a gyász helyszíneinek lenniük. Lehetnek olyan terek is, ahol az emlékek élménnyé alakulnak, a történelem beleíródik a sírkövekbe, és a táj meséket mond azokról, akik előttünk jártak. Szlovákia számos kivételes temetőt rejt, amelyek építészetükkel, kulturális jelentőségükkel és csendes atmoszférájukkal is lenyűgözik a látogatókat. Ezeket a helyeket nem csak mindenszentek és halottak napján érdemes meglátogatni.
1. Nemzeti Temető – Turócszentmártoni (Martin)
A Turócszentmártoni Nemzeti Temető Szlovákia egyik legjelentősebb kegyeleti helyszíne. Turócszentmárton központjában található, és az 1860-as alapítása óta a szlovák kulturális és politikai élet legkiemelkedőbb személyiségeinek utolsó nyughelye lett. Több mint 500 személyiség – írók, tudósok, politikusok és művészek – nyugszik itt, mint például Jozef Škultéty, Janko Jesenský vagy Svetozár Hurban Vajanský.
A temető egyben kulturális műemlék is, és a nemzeti ébredés korszakát idézi. A nemzeti sírkertben a művészien kidolgozott sírkövek, a szecessziós és klasszicista elemek dominálnak, emellett az egész környezet parkként van kialakítva. Ideális hely a csendes sétára azoknak a neveknek az árnyékában, amelyek a szlovák identitást formálták.
2. Kálvária és temető – Selmecbánya (Banská Štiavnica)
A kivételes temető az ikonikus barokk Kálvária mellett található Selmecbányán, a város feletti dombon. A 18. században alapították, és fekvése, valamint építészete Szlovákia legfestőibb helyei közé emeli. Maga a Kálvária 23 szakrális objektumból áll, két templommal, de közvetlenül alatta fekszik a temető, amely a város lakosainak, különösen a 18. és 19. századból származóknak, szolgál végső nyughelyéül.
Ami egyedivé teszi, az a Selmecbányára nyíló páratlan kilátás, a csendes légkör, valamint a barokk kápolnák pompájának és a sírok szerény jellegének kontrasztja.
3. Régi zsidó temető – Bártfa (Bardejov)
Ez a temető Szlovákia egyik leginkább megőrzött zsidó temetője, és mindössze néhány perces sétára található Bártfa történelmi központjától. Valószínűleg a 17. században alapították, és több mint 200 sírkő maradt fenn – többségük héber feliratokkal és hagyományos szimbólumokkal, amelyek az elhunytak származásáról, foglalkozásáról vagy jelleméről tanúskodnak.
A sírkövek homokkőből és mészkőből készültek, néhány megdőlt, mohával benőtt, ami csak erősíti autentikus jellegüket. A temető a zsidó kulturális örökség része, és emlékeztet arra a jelentős közösségre, amely a II. világháborúig élt a városban. A hely csendes, melankolikus atmoszférával bír, és megállásra, a történelem érzékelésére készteti a látogatót, amely a föld minden szegletéből árad.
4. András-temető (Ondrejský cintorín) – Pozsony (Bratislava)
Pozsony óvárosának szívében, a modern forgatagtól csak egy kőhajításnyira található az András-temető – egy hely, ahol a főváros történelme a sírkövek és szobrok között sűrűsödik össze. 1784-ben alapították, és a 20. század elejéig temettek ide. Ma már nem működik aktívan, de történelmi műemlékként őrzik, és bepillantást enged a város múltjába.
Jelentős polgárok, művészek és az akkori társadalom képviselőinek sírjai találhatók itt. A szecessziós és barokk elemek, az öreg fák és a gondozott sétányok ideális céllá teszik ezt a helyet egy békés, de gazdagító délutáni sétához.
5. Csalogányvölgyi temető (Cintorín na Slávičom údolí) – Pozsony (Bratislava)
A főváros legnagyobb temetőjét 1912-ben alapították, és a mai napig Pozsony fő kegyeleti helyeként szolgál. Károlyfalu (Karlova Ves) városrészben található, és kiterjedése, valamint gondozottsága olyan hellyé teszi, ahol a méltóság találkozik a természettel.
Polgári részén a politika, kultúra és tudomány területén kiemelkedő személyiségek nyugszanak – például Dominik Tatarka író és Jozef Kroner színész. Külön szekciót alkot a világháborúk áldozatainak szentelt katonai temető. A terület több szektorra van osztva, a sétányok fák szegélyezte fasorokon vezetnek.
6. Temető a hervartói fatemplom mellett (Cintorín pri drevenom kostole v Hervartove)
Hervartó (Hervartov) községben, Bártfa közelében, ahol Szlovákia legrégebbi fennmaradt fatemploma (a 15. század végéről, UNESCO világörökségi helyszín) található, egy kis temetőt is találunk, amely a vidéki szakrális építészet igazi gyöngyszeme. Ez a temető nem a méretével vagy monumentalitásával tűnik ki, hanem éppen egyszerűségével, természeti környezetébe illeszkedésével és autentikus jellegével.
A fakeresztek, az egyszerű sírkövek és a környező táj békés teret hoznak létre, ahol az idő mintha megállna. A fatemplom látogatásával kombinálva kivételes élményt nyújt, amely megérinti mindazokat, akik szeretik a hagyományokat, a történelmet és a lelki nyugalmat.
SITA, Körkép.sk
Nyitókép forrása: Karol Srnec/ephoto.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
