A kárpátaljai magyarok erőszakos sorozásáról szólnak a hírek. Szakértők, katonai elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy helyén kell kezelnünk az ügyet, a lépések ugyanis a hadiállapot kihirdetése miatt mindenkire érvényesek. A Körkép.sk utána járt, hogy mi az igazság.
Interjúnkból kiderül, hogy a magyar falvakon kívül az ukrán, ruszin, cigány lakta falvakban is folyamatosak a toborzó razziák. Sokan bujkálnak, rejtőzködnek, nem akarják életüket feláldozni, a kivárásra játszanak. Hetente több kárpátaljai áldozata van az országot védő háborúnak. Hetente 6-8 katonatemetésről tudni. Eközben a magyarok jogait csorbító döntések sokaságát hozzák, akik így csak az anyaország védelmére számíthatnak. Átlagosan minden harmadik kárpátaljai magyar már külföldre menekült.
Dr. Dupka György történész, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke válaszolt a Körkép kérdéseire a kárpátaljai helyzetről, a kényszeres sorozásról.
Interjúnkból kiderül:
Számos információ terjed a médiában az erőszakos kárpátaljai sorozásokról. Mindez mendemonda, vagy maga az igazság?
Nem vagyok a háború ügyvédje, a háborús uszítók táborához sem tartozom, mint konzervatív keresztény békepárti voltam és az is leszek. Az orosz-ukrán háború felkavarta életünket, annak kitörése óta aggódásban élünk. Tehetetlenül, egyre fáradtabban várakozunk, ki-ki a maga módján várja az igazságtevő isteni csodát. És ez a csoda, sajnos késlekedésben van, marad számunkra a reménnyel átitatott rideg valóság. Az Ukrajnára rátámadó orosz agresszió, a háborús helyzet, a tengernyi szenvedés egyre nagyobb emberi és anyagi vesztesség okoz. Ukrajna népe elszántan küzd a területhódítók ellen, a katonák sorai fogyatkoznak.
Ezért a minden ukrán állampolgárra érvényes hadiállapot kihirdetői számítanak a 18-60 évkorú hadköteles férfiakra, és a megyei, járási hadiegészítő parancsnokságok elrendelték a kötelező sorozásokat.
Tény és való, hogy a hatályos ukrán törvények értelmében nemzetiségtől, felekezettől függetlenül, minden állampolgárra kiterjedő, kötelező sorozásokat valósítanak meg. Megjegyzem, ezt teszi az ellenfél is saját országában, hogy pótolni tudják a frontokon kialakult katonavesztességeket.
Ukrajnában is úgynevezett tartalék egységeket állítanak fel a besorozott férfiakból és szakszerű kiképzésben részesítik őket, csak ezt követően kerülhet sor a bevetésükre. Tehát a férfilakosság árányának figyelembevételével nemcsak Kárpátalján, hanem Ukrajna minden megyéjében folyik a sorozás. A katonai adminisztráció ezt nem „erőszakos”, hanem állampolgári köteleségből fakadó sorozásnak definiálja, mivel Ukrajna esetében honvédő háború folyik.
Kik a célszemélyek? Mindenkit visznek, akit találnak?
Gyakran keresem fel az Ungvárról 110 kilométer távolságra lévő szülőfalumat, Tiszabökényt. Útközben a háborús propaganda egyik leghatásosabb eszközével, az óriásplakátok sokaságával találjuk szembe magunkat. Öles betűkkel hirdetik többek között, hogy minden ukrán állampolgár szent kötelessége a haza védelme, ezért a hadsereg soraiba várja a katonaköteles férfiakat.
Ennek kezdetben meg is volt a hatása, minden megyében sok ezrével jelentkeztek az önkéntesek, ám a frontvonal poklában az egységeket az ellenség úgymond megtizedelte, ezért az önkénteseken kívül Zelenszkij államfő, az ukrán haderő főparancsnoka elrendelte a részleges mozgósítást.
Például Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági Tanács titkára azt is kijelentette, idézem:
„a férfiak ne bújjanak a nők szoknyája mögé.” Azt is hozzátette: „mindenkinek meg kell találnia a saját frontját, ahol harcolhat”.
Így Ukrajnában minden katonaköteles állampolgár, nemzetiségtől függetlenül „célszeméllyé” vált. 90 naponként hosszabbítják meg a hadiállapotot, a katonaköteles „célszemélyek” közül senki sem hagyhatja el az országot, és számukra kötelezővé tették a hadkiegészítő parancsnokságoknál a regisztrációt, egészségügyi vizsgálatot. Az alkalmasnak ítélt férfiakat besorozzák…
Micskó András: Legyen már vége!
Igaz, hogy minden létező helyen és időben szabályos vadászat folyik a katonai szolgálatra alkalmasnak látszó férfiakra? Arról is olvasni, hogy piacon, buszon, presszókban, óvodában, vagy az utcán, és gyakran a helyszínről viszik el őket úgy, hogy el sem búcsúzhatnak a családjuktól.
Mivel hadiállapot van érvényben, ezért minden ukrajnai településen gyakori az ellenőrzés. Ilyenkor a polgári és katonai rendőrség, illetve a területvédelmi alakulatok képviselői által leigazolt katonaköteles férfiaknak behívókat nyújtanak át és arra kötelezik őket, hogy a megjelölt határidőn belül jelentkezzenek a lakhelyükhöz közeli hadkiegészítő parancsnokságokon. Akik ellenállást fejtenek ki, azokat beszállítják a legközelebbi hadkiegészítő parancsnokságra. Természetesen gyakoriak a razziák, főleg a nagyobb településeken, ezen belül a tömeges helyszíneken (templomok, különböző intézmények, kereskedelmi egységek, temetők stb.)
A körözött célszemélyeket felkeresik az otthonában is, rábírják őket a regisztrációra. Tehát nem csak a magyar falvakban, hanem az ukrán, ruszin, cigány lakta falvakban is szerveznek folyamatosan toborzó razziákat. Ennek oka az, hogy sokan ki akarnak bújni a kötelező sorozás alól, nem tanúsítanak jogkövető magatartást, hajlanak a polgári engedetlenségre. Sokan bujkálnak, rejtőzködnek, nem akarják életüket feláldozni, a kivárásra játszanak. Abban reménykednek, hogy minél előbb vége lesz az ember- és értékpusztító háborúnak
Olyan hírek is keringenek, hogy egy heti gyorstalpaló után kerülnek ki a frontra a katonák…
Erről nincs információm. Azt tudom, magam is voltam egykor katona, hogy az alapvető fegyverek szakszerű kezelését, tudását nem lehet egy heti kiképzés után elsajátítani. Csak azok kerülhetnek ki egy heti gyorstalpaló után a frontra, akik korábban szerződéses katonák voltak, illetve tényleges sorkatonai szolgálatot teljesítettek. A bonyolultabb nyugati fegyverek kezelése pedig hónapokat vesz igénybe. Az eddig nem szolgált katonaköteles férfiakat az úgynevezett tartalékezredek keretében több hetes kiképzésben részesítik.
Vannak információik a kárpátaljai veszteségekről?
Nincs információnk arról, hogy milyen veszteségek vannak azon alakulatoknál, ahol kárpátaljaiak is szolgálnak. Az ilyen jellegű adattok közlését az ukrán parlament a hadititkok közzé sorolta. Csak azt tudjuk, hogy hetente több kárpátaljai áldozata van az országot védő háborúnak. Hetente 6-8 katonatemetésről tudunk, hiszen a hősök neveit a helyi ukrán és a magyar sajtó is folyamatosan közreadja. A tényleges adatokat csak a katonai vezetés ismeri.
Például a harcok első kárpátaljai magyar származású áldozata az ungvári születésű, 29 éves Kis Sándor őrmester volt, aki a Mikolajiv megyében lévő Ocsakoviban az orosz erőkkel folytatott harcokban életét vesztette. Felesége és két kisfia gyászolja. A tengerész Volodimir Zelenszkij elnök rendelete nyomán posztumusz megkapta a Bátorságért érdemrend harmadik fokozatú kitüntetését. Szijjártó Péter miniszter megbízásából Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma Magyarország Ungvári Főkonzulátusának közvetítésével támogatást juttatott el az elesett tengerész családjának. Hasonló támogatást adnak át minden elesett magyar származású katona családjának. Ez egy nemes gesztus.
A becslések szerint az eddigi harci cselekményekben 150-200 ukrán/ruszin kárpátaljai eshetett el. Eddig mintegy 20 kárpátaljai magyar elhalálozásáról van tudomásunk. Ha a 2001. évi népszámlálás adataiból indul ki, amikor Kárpátalján 150 ezer magyar élt, azaz a megye lakosságának közel 12 százaléka. A feltételezés szerint a háború során elesett magyar származású katonák részaránya nem olyan magas, mint a magyarok aránya Kárpátalja 1 250 000 lakosa között.
Micskó András: Egy háború természetrajza
A kivándorlás mennyire tizedeli meg a kárpátaljai magyarok számát?
A kárpátaljai magyarok közel fele már a háború előtt áttelepedett Magyarországra. Ha elhúzódik a háború, félő, hogy a további kivándorlás miatt, százezer alá csökhet a kárpátaljai magyarok száma. Sokak számára a szülőföld feladását elősegíti a nyelv- és oktatási törvény, valamint a nemrég elfogadott kisebbségi törvény, mind a három szembe megy az alkotmánnyal, jogszűkítő, melyek a kisebbségiek „önasszimilációját” is szorgalmazzák. Például Kárpátalján ez évtől megszüntették a magyar tannyelvű iskolákat, ezentúl ukrán iskola (gimnázium, líceum) működhet, ahol magyar csoportok alakulhatnak az ukrán csoportok mellett.
Mindennek tetejében Kárpátalján a magyargyűlölő munkácsi Baloga-klán az általuk irányított kistérségben a magyarok jogait csorbító döntések sokaságát hozták (munkácsi Turul szobor, a magyar zászlók, kényelvű feliratok, egyes intézményvezetők önkényes és jogtalan eltávolítása). A kivándorlás egyik gerjesztője többek között a külföldi sajtóban generált rémhírek sokasága is, melyeknek negatív lecsapódása van Ukrajnában és a helyi magyarok körében is.
A továbbiakban is csak az anyaország védelmére számíthatunk. Ukrajna lojális állampolgáraként sem adjuk fel kisebbségi jogainkért folytatott küzdelmet. Drukkolunk azért is, hogy újra beinduljon és eredményes legyen a magyar-ukrán kapcsolat, mely elősegítené sorsunk jobbrafordulását, hiszen Magyarország is megszavazta Ukrajna Európai Unióba történő tagjelöltségét, illetve gyorsított felvételét, mely garantálná a magyarság helyben maradását is.
Sajnos, ki kell jelentenem, hogy átlagban számítva településenként a magyar lakoság 30 százaléka külföldre elmenekült. Templomainkban sokan Istenhez fohászkodnak megmaradásunkért, hogy még számos éven át legyen itt valóban magyar élet, hogy utódaink hitünkben élve intézményesen használhassák anyanyelvüket.
A bölcseink is arra intenek, ne veszítsük el a reményt a szülőföldünkön, sem sehol máshol. Ne legyünk borúlátók, őseink nyomán haladva, tanuljuk meg túlélés mesterségét alkalmazni. Az Isten a legrosszabból is jót tud kihozni!
Nagy Erika
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
