Íme a mozgatórugó: Black Lives Matter-aktivista a Trump migránsrendeletét felfüggesztő bíró

Íme a mozgatórugó: Black Lives Matter-aktivista a Trump migránsrendeletét felfüggesztő bíró

Előzmény: Elutasították az igazságügyi minisztérium kérését: Trump beutazási rendelete továbbra is felfüggesztve

Ki is ez James Robart szövetségi kerületi bíró Seattle-ben?

Az alábbi cikkben arról van szó, hogy Seattle városa és a seattle-i rendőrség között vita folyt részben a rendőri illetményekről, részben a rendőrség által alkalmazott erőszak ellenőrzéséről. Ebben a vitában a fent nevezett James Robart bíró bíráskodott. 

Mivel alapvetően nem ez a téma, ezt nem taglalom nagyobb mélységben – aki akarja, olvassa el lent, a Forrásnál megadott cikket. Én csupán azokat a részeket emelem ki, melyek rávilágítanak a bíró hozzáállására, és világossá teszik, hogy miért tett keresztbe Trump elnöknek a hét muszlim ország állampolgárait érintő belépési tilalom ügyében. 

Miután a városvezetés vs. rendőrség vitában a rendőrszakszervezet elutasította az ideiglenes kollektív szerződést, Robart bíró csípősen azt mondta, hogy „a bíróságot és Seattle polgárait nem fogják túszként tartani a felemelt illetményekért és juttatásokért cserébe (…) Biztos vagyok benne, hogy egész Seattle városa mögöttem menetelne.” 

Ezenkívül szintén Robart bíró előtt fekszik az az ügy, melyben az amerikai igazságügy-minisztérium, valamint Seattle városvezetése a rendőrségi eljárások reformjáról egyeztet. Ez a tervezet szerint jobban szabályoznák az erő alkalmazását, polgári tisztviselőket vonnának be az ilyen ügyek kivizsgálásába, valamint rendeznék a rendőrségnek a kisebbségekkel szembeni állítólagos elfogultságát. 

Robart bíró a meghallgatást személyes megjegyzésekkel zárta, amelyben megemlítette azt a statisztikát, hogy az Egyesült Államokban a rendőrség általi lövések 41%-a feketék ellen irányult, pedig csak a lakosság 20%-át teszik ki. 

„A fekete életek számítanak (Black lives matter)”, mondta a bíró, amivel riadt, hallható reakciót váltott ki a tárgyalóterem közönségéből. 

Hírdetés

Mi a tanulság?

Először, nyilvánvalóan egy aktivista bíróról van szó. (Az „activist judge” olyan bíró, aki nem a törvény szerint jár el, hanem hivatalával visszaélve a saját progresszív kultúrmarxista világnézetét akarja másokra ráerőltetni.) 

Az Egyesült Államok Törvénykönyvének 1182. cikkelye ugyanis felhatalmazza az elnököt, hogy idegeneknek, valamint idegenek egész csoportjának az Egyesült Államokba való belépését megtagadja, függetlenül attól, hogy bevándorlóként vagy nem bevándorlóként akartak-e bebocsátást nyerni, ha úgy érzi, hogy azok az idegenek veszélyt jelentenek az Egyesült Államokra.

Másodszor, a feketék aránya az Egyesült Államokban kb. 13%, nem 20%. (Lásd itt: Black or African American alone, percent, July 1, 2015, (V2015) (a) 13.3%) 

Harmadszor, talán azért magasabb a feketék elleni rendőri fegyverhasználat, mert a feketék aránytalanul sok erőszakos bűncselekményt követnek el. Mint említettem, a feketék lakossági aránya 13%, ellenben az általuk elkövetett bűntettek aránya: a gyilkosságok 52%-a, a nemi erőszakok 31%-a, a rablások 56%-a, a súlyos testi sértések 34%-a. (Lásd itt: Arrests by Race, 2013)

Vagy netán úgy gondolta ez a bíró, hogy ha a feketék aránya 20%, akkor csak addig lehet ellenük fegyvert használni, amíg be nem telik a bűnözőkön belüli 20%-os kvótájuk, azután a feketék bármennyi gyilkosságot, nemi erőszakot, rablást, súlyos testi sértést elkövethetnek, nem lehet rájuk lőni, mert a kvóta megtelt? 

Csak egy ballib elme lehet ennyire ostoba. 

Negyedszer, azt már sokan tudják, hogy a két tengerparton lévő nagyvárosok, mint az északkeleti Boston, Baltimore, Washington, D.C. és New York City, a nyugati Los Angeles és San Francisco, valamint az északi Nagy Tavaknál lévő Detroit és Chicago a kultúrmarxista fertő melegágyai. 

Ezekre jellemzők a multikulturalizmus erőltetése; kvóták fenntartása faji, nemi, gender kisebbségek részére; segélyek osztogatása; fénykép nélküli szavazás engedélyezése illegális bevándorlóknak, mert szavazáskor fényképes igazolványt kérni állítólag rasszizmus; a magánemberek fegyvereinek betiltása; homoszexuális propaganda az iskolákban; magas adók kivetése a dolgos és legtöbbször fehér emberekre, elvégre a fenti költekezést valakinek állnia kell. 

Az azonban kevésbé ismert, hogy a kontinentális északnyugat két városa, a szóban forgó Seattle (Washington állam), valamint Portland (Oregon állam) is ilyen. 

(Hidra – Kuruc.info)

Forrás: Federal judge declares ‘black lives matter’ during hearing over Seattle police reform


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »