Tizenötödik alkalommal szervezte meg máriapócsi motoros búcsúját a Görögkatolikus Motorosok Közössége július 5-én. Több mint 120 motor sorakozott fel a kegytemplom előtti téren, ahol az ünnepi Szent Liturgián Böjte Csaba testvér mondott szentbeszédet.
A motorosokat különböző versenyekkel, a gyerekeket ügyességi pályával várták. Volt gyónási lehetőség; 24 felnőtt pedig a nap folyamán véradásra is szánt időt.
A búcsú a hagyományoknak megfelelően lelkinappal kezdődött. Július 3-án a pocsaji görögkatolikus templomba várták társaikat a zarándoklat főszervezői, Szirmai Máté atya és Nádró János.
A lelkivezetői feladatot idén Böjte Csaba vállalta. A zarándoklatot megnyitó vecsernyét követően ő tartott előadást a jelenlévőknek.
Másnap imaórával indították a napot, majd Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita atyával kiegészülve elindultak úticéljuk, Máriapócs felé. Bár a két település között légvonalban mindössze 86 kilométer a távolság, a motorosok ezen a napon 300 kilométert gurultak. Egy motoros számára ugyanis nincsenek izgalmas egyenesek, csak izgalmas kanyarok – tudtuk meg a zarándoklat előtt az útvonalválasztás kapcsán Máté atyától.
Az első megálló Székelyhíd volt, itt találkoztak újra Csaba atyával és a Ha-Jó Táborban résztvevőkkel. A néptánctáboros gyerekek rövid műsort adtak elő, majd ők is felülhettek pár körre a motorosok mögé.
A következő pihenőt az élesdi szerpentinen, a Feketeerdő mellett tartották. A nap utolsó megállója pedig a görögkatolikus nemzeti kegyhely volt.
A résztvevők első útja a kegytemplomba vezetett, hogy hálát adjanak a közös motorozásért, s természetesen azért, hogy mindannyian épségben érkeztek a Szűzanya színe elé.
Böjte Csaba OFM egy rövid elmélkedést is tartott a templomban.
A másnapi búcsú ékes példája volt annak, hogy lelkünk elcsendesedése búgó motorok mellett is lehetséges. Kora reggeltől érkeztek a motorosok az ország számos pontjáról, a Görögkatolikus Metropólia mindhárom egyházmegyéjéből. Idén hangnyomás-, szlalom- és lassúsági versenyben mérték össze saját tudásukat és ügyességüket, illetve motorjaik teljesítményét, motor és motoros összhangját a jelentkezők.
Régi vendégként köszönthették újra Németh Rolandot, a Hungaroring Driving Center motoros instruktorát, aki hasznos tanácsokkal látta el a jelentkezőket.
A szervezők a gyerekekre is gondoltak, akiket Haramura Anna debreceni óvodapedagógus ügyességi pályával, kifestőkkel várt.
A kicsik nagy lelkesedéssel rótták a köröket kisbiciklijükkel, kismotorjukkal, s ha borultak is néha a bóják, mindenki kapott emléklapot és ajándékot.
A versenyeket követően minden résztvevő a tábori oltár előtt sorakozott fel. Haramura Béla, Ignácz András és Karakó Roland atyák motoros felszerelés helyett papi ruhát öltöttek magukra – ők celebrálták a búcsúi Szent Liturgiát, Turjanica János papnövendék pedig a kántori szolgálatot vállalta.
Az ünnep főszónoka Böjte Csaba atya volt, aki a remény szentévéről mondott tanítást a több mint kétszáz résztvevő számára.
Szent Ágoston gondolatát idézve a ferences szerzetes kiemelte: ahol nincs remény, ott nincs kereszténység sem. A remény isteni erény, ami olyan, akár az izom: ha használjuk, megerősödik, ha nem használjuk, elsorvad.
Jézus élete folyamatos zarándoklat volt, amit azért vállalt, hogy megtanítson bennünket a szeretet parancsára – hogy jobb szeretetben élni, mint háborúban. Ha nem hitt volna abban, hogy képesek vagyunk ezt megtanulni, együtt, vállvetve építeni Isten országát, nem jött volna el közénk.
Az élő hit a lehetetlennek tűnő helyzeteket is képes lehetségessé tenni. Ez a változás kulcsa is. A legnagyobb Szentlélek elleni bűn pedig maga a reménytelenség – hangsúlyozta Böjte Csaba. Mint mondta: a motoros zarándoklat is a reményt hirdeti.
A Szent Liturgiát követően hirdették ki a versenyek győzteseit. A részletes névsor ITT található.
Az eredményhirdetés után Szirmai Máté kérte Isten áldását minden motorosra.
„Utazz együtt e motorosokkal is, minden ellenséges vihart megfékezvén támassz kedvező időket, mindenhol légy vezetőjük, és hárítsd el tőlük minden kísértés ármányát” – szólt az imádság, majd Máté atya szenteltvízzel hintette meg a motorokat és motorosokat, akik gázfröccsel köszönték meg az áldást.
Különösen megható látványt nyújtottak a motoros kesztyűkbe bújt, imára kulcsolt kezek és az így vetett keresztek.
A nap zárásaként a motorosok rendőri felvezetéssel indultak el a hodászi cigány közösség templomába, ahol Trescsula József tanulmányvégzett papnövendék mondott néhány gondolatot a templomról és az egyházközségről. A közösség tagjai frissítővel várták a motorosokat, akik a nap végén innen indultak el hazafelé.
A teljes beszámoló ITT olvasható.
Szöveg és fotó: Tóthné Espán Margaréta, Szirmai Máté
Forrás: Görögkatolikus Metropólia
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
