Vertikális farmnak vagy növénygyárnak is nevezik azt a termesztési formát, ahol tökéletesen szabályozott körülmények között, zárt térben, talaj nélkül és a hagyományosnál jóval gyorsabban termelhető sok növény. Lehet viszolyogni tőle, lehet nem szeretni a növénytermesztésnek ezt a jövőképét, de az vitathatatlan, hogy az éghajlatváltozás már most is sokszor megoldtatatlan feladatok elé állítja a növénytermesztőket, Magyarországon is. És sajnos az is valószínűsíthető, hogy a helyzet egyre csak romlani fog, ezért fontos megtalálnunk a módját, hogyan lehet élelmiszert termelni az előttünk álló évtizedekben. Jelenthetik-e a megoldást erre a vertikális farmok? Mint például a Csillagváros. Csulik Gergely, a projekt R&D mérnöke vezetett körbe minket és osztotta meg tapasztalatait.
Újpest, gyárnegyed, barnazóna, ipari csarnokok – nagy terület vár itt hasznosításra. A régi ipari tevékenység helyére teljesen más tevékenység települt: a Csillagvárosban növényeket termesztenek, vertikális farmokon.
A vertikális farmok olyan többszintes, talaj nélküli, beltéri növénytermesztő rendszerek, ahol a környezeti hatások, például a szárazság, hőség, jégeső és kórokozók teljesen ki vannak zárva. A termesztés során szenzorok figyelik a mesterséges környezet minden paraméterét és automatikusan beavatkoznak, hogy szinten tartsák az optimum környezetet a növény számára, így biztosítva a kiszámítható minőséget és hozamot. Ezek a rendszerek produktívabbak, mint más mezőgazdasági rendszerek, hatékonyan használják fel a természeti erőforrásokat (pl. víz és a tápanyag), ám az energiaigényes folyamatok miatt (világítás, hűtés-fűtés, párakicsapatás) magas energiafelhasználás és villanyszámla jellemzi őket.
Magyarországon az EcoVita Living Lab keretében működő vertikális farm megoldást értékeli három magyar partner – a Csillagváros Kft., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Tudatos Vásárlók Egyesülete. Milyen szerepet játszhatnak a különböző innovatív megoldások, köztük a Csillagvároshoz hasonló vertikális farmok a klímaváltozás és a változó biológiai sokféleség által egyre inkább befolyásolt élelmezésbiztonságban? Ezt igyekszünk feltérképezni ECO-READY kutatási projektünk keretében. A helyszínen vezetett körbe minket Csulik Gergely, a projekt R&D mérnöke.
Tudatos Vásárlók: Miről szól a vertikális farm koncepció?
Csulik Gergely: Egyfelől hívhatjuk egyfajta növénydzsentrifikációnak, ami azt jelenti, hogy a növények beköltöznek oda, ahol addig nem voltak jelen. Vagyis ahol korábban izzókat raktak össze, ott most termesztünk. Városi koncepció ez leginkább. Ha elképzeljük az ázsiai nagyvárosokat, de akár New Yorkot is, ahol öt-tízmillió ember él kis helyen, egyes iparágak elmennek, ott marad a hely, hiszen a termelésből elkezdtünk jobban élni, jobban keresni, és mást akarunk csinálni. Az üzemek helyére pedig be lehet költöztetni az élelmiszertermelés egy részét. Így gyorsan, helyben, nagy mennyiségben lehet növényeket termelni.
Tudatos Vásárlók: Már nem új fejlesztésről van szó, de az átlagember számára még mindig egy sci-fiből ismerős kép az, ahogy a szabad földtől és levegőtől távol csak úgy burjánzanak a friss zöld levelek. Hiszen éppen ezt látom itt is.
CSG: A kannabisztermeléssel indult, amiben nyilván nagyon sok pénz van, de ma már többféle méretben és variációban léteznek ilyen beltéri farmok. Nem véletlenül hívják növénygyárnak is, hiszen automatizálható, emberi munka nélkül is működtethető, gyors, és nagy mennyiség is termelhető így. De például Svédországban, ahol kevés a friss helyi termék, van már olyan projekt is, hogy egy szupermarketben helyben termelnek, kicsiben, és onnan azonnal megveszik a vevők.
Az épületbe lépve egy légmentesen zárt részben zajlik a munka, amely több helyiséget rejt magában, és ahogy végigsétálunk mellette, az egyes helyiségek ablakán betekintve a termesztés különféle fázisait láthatjuk a csíráztatástól a csomagolásig és tárolásig.
Tudatos Vásárlók: Miért fontos, hogy ennyire zárt legyen a rendszer?
CSG: A cél az, hogy olyan termék kerüljön ki a végén, amit még lemosni sem szükséges. Ez itt HACCP szemszögből is egy tökéletes üzem, ahova nem megy be kórokozó, ezért nem kell semmilyen vegyszert használnunk, permetezni, és mosni sem kell a növényt a végén. Ezért elengedhetetlen, hogy mindig beöltözve lépjünk be, olyan cipőben, amit máshol nem hordunk, és minden munkát kesztyűben, hajhálóval végezzünk. A vegyszerezés kerülése pedig már ott kezdődik, hogy szeretünk organikus magokat használni.
Tudatos Vásárlók: Az első helyiség tehát a vetésé?
CSG: Igen. Új irány lehet majd a nemesítésben, hogy ezekre a körülményekre szelektáljanak, vagyis olyan fajtákat hozzanak létre, amelyeknek nem kell rezisztensnek lenniük a fertőzésekre, viszont a maximum kihozható belőlük. És szempont az is, hogy ne legyenek túlságosan magas növésűek, hiszen a polcok egymás felett vannak, és az helypazarlás lenne. Itt, az első helyiségben a vetés zajlik. A magokat a betakarítás után tisztítják, bár néha egy-két gaz bekerül, amit aztán ki kell húzni. Az esetleges kórokozók ellen UV-vel és ózonnal, extrém esetekben hidrogén-peroxiddal fertőtlenítünk. Az ültetőközeg lehet kőzetgyapot, újrahasznosított anyagok, papír, csomagolóanyagok, kenderrost, gyapjú. Ezeknek annyi a funkciója, hogy a gyökér belekapaszkodjon és a vizet megtartsa, tápanyag nincs bennük. A kész tálcákat nagy fémszekrényekbe tesszük, ahol meleg, párás, sötét, földalatti környezetet szimulálunk.
Tudatos Vásárlók: A következő fázisban már a sok zöld növényt látjuk. Miket érdemes így termeszteni?
CSG: Mi főleg leveles zöldségekkel foglalkozunk, hogy minél kevesebb fényre legyen szükség, és télen ne kelljen annyit fűteni. Fontos szempont az energiatakarékosság és a költségek optimalizálása. Nyáron inkább azok a fajták az ideálisak, amelyek bírják a magasabb hőmérsékletet és páratartalmat, például a pak choi, koriander, hogy kevesebbet kelljen hűteni. Jelenleg bazsalikom, koriander, salátafélék vannak a tálcákon.
A termesztőhelyiség emeletes polcrendszerekkel van berendezve, amelyek bőven embermagasság fölé nyúlnak. Több szinten, egymás felett sorakoznak a tálcák, bennük a növények különféle nagyságban. Minden tálca felett speciális világítás és szenzorok, amelyek folyamatosan ellenőrzik a hőmérsékletet, páratartalmat, széndioxidtartalmat. Az emberi munkaerő azért is hasznos, mert a kilélegzett széndioxidra szüksége van a növényeknek. Teljesen automatizált környezetben ezt is pótolni kellene
Tudatos Vásárlók: Különféle méretű növényeket látunk, a fények is láthatóan különböznek az egyes tálcákon. Hogy zajlik a termelés?
CSG: A munka nagy része az átültetés és a takarítás. Ahogy nőnek a növények, úgy kerülnek egymástól távolabbra, hogy legyen helyük, de a gyökerük ne kapaszkodjon össze, mert akkor nem lehet őket újra átültetni. A helyiségben valójában a fények, hő és pára segítségével egy tökéletes napot tudunk ismételni, ettől is felgyorsul a növekedési ciklus, ezáltal hetek nyerhetők. A fény segítségével irányítható a növény fejlődése, mondhatjuk úgy is, hogy az egyik polcon február van, a másikon április. Azt is szabályozhatjuk, hogy a növény azt érzékelje, valaminek az árnyékában van, és gyorsabban nyúlik, vagy a nyílt mezőn, és akkor aszerint nő.
Amikor szamócakísérletet végeztünk, ahhoz beporzás is kellett, UV-fényt használtunk, mivel a méhek anélkül nem látják meg a virágokat. A tálcák felett látszik, hogy folyamatosan mozognak a növények, mintha szélben állnának. Ez egyrészt a párás levegő kiáramoltatása miatt fontos, másrészt a növények mozgatása miatt, hiszen így erősebb szárat nevelnek. Az erősebb szár az aratásnál is megkönnyíti a munkát, és az étkezési rostok előállításánál is fontos szerepet játszik. Hiszen valójában rostokat, vitaminokat, ásványi anyagokat termelünk.
Tudatos Vásárlók: És mindezt talaj nélkül. Milyen rendszerről beszélünk?
CSG: Hidropóniás, azon belül is ár-apály elvű rendszert használunk, ahol a tálcákat feltöltjük folyadékkal, majd ez szépen visszacsorog a tartályba, de a növényeknek van elég idejük, hogy felszívják a szükséges vízmennyiséget és felvegyék a tápanyagokat. A használt vizet a gépházban szenzorokon futtatjuk át, és megnézzük az összetételét. A szükséges anyagokat visszatáplálva újra visszaforgatjuk a rendszerbe a vizet, amiből valójában csak azért fogy, mert a növények párologtatnak, illetve a saját víztartalmukat is innen veszik fel. Ezzel együtt vízből hagyományos termeléshez képest 90-95%-kal kevesebbet használunk.
Tudatos Vásárlók: Több tartály is láthatunk a gépház csőrendszerébe integrálva, ezek mit tartalmaznak?
CSG: Ezekben van a műtrágya. Mi norvég ásványi alapú, vízoldható bányászott műtrágyát használunk, hogy visszapótoljuk a foszfort, nitrogént, kalciumot. Mivel az ilyen rendszerekben nincs pufferként viselkedő talaj,a növények a tápoldatot lúgosítják, ezért a pH-ra szintén figyelni kell, vissza kell savasítani Tudni kell, hogy műtrágyából is nagyon kevés kell, hiszen itt minden a rendszerben marad, amit a növények nem építettek be. Mivel egy rendszer működik a teremben, érdemes hasonló növényeket termeszteni benne, mondjuk csak leveleseket.
Tudatos Vásárlók: És jöhet a betakarítás?
CSG: Az egy következő terem, és érdemes tudni, hogy a vetéstől kezdve minden állomáson egyre hűvösebb van, az utolsóban már 19 fok körül. A tálcákról kézi vagy gépi vágással takarítunk be, az ültetőközeget és a gyökereket komposztáljuk. A többi eszköz alapos mosás után megy vissza a rendszerbe, így hulladék sem igen keletkezik. Az aratás után hűtőbe kerülnek a növények. Az eltarthatóságot is lehet befolyásolni a termesztés közbeni fénybeállítással.
Tudatos Vásárlók: Egy saláta életciklusát nézve mi a különbség az itt és a szabadföldben nevelt között?
CSG: Itt egy fej saláta nagyjából hat hét alatt jut el a magtól a késztermékig. Kint ez inkább két hónap, és ki van téve az időjárásnak, kártevőknek. A vertikális farmon minden évszakban lehet friss salátát termelni, kiszámíthatóan.
Tudatos Vásárlók: Felmerülnek a fenntarthatóság kérdései is. Kevés víz, kevesebb műtrágya. Miből kell mégis sok?
CSG: Energiából. A fény és az állandó hőmérséklet biztosítására a fűtés és hűtés energiaigényes. Viszont az megtermelhető megújuló energiákból. A világban hatalmas az energiaéhség, és rengeteget termelünk is belőle, így ebből sokkal kevésbé van hiány, mint vízből vagy a nagyon lassan megújuló talajból, amire nekünk nincs szükségünk.
Tudatos Vásárlók: Az így termelt növények tápanyagtartalma olyan, mint a természetes körülmények között termesztetteknek?
CSG: Valójában ezt is befolyásolhatjuk a fénnyel, akár magasabb C-vitamintartalom is elérhető. Ezeket a hatásokat, értékeket fajtánként kell kitapasztalni. És ne felejtsük el, hogy a klímaváltozás hatásait is kiküszöbölhetjük így, ráadásul nagyságrendekkel kisebb helyen termeszthetünk ugyanannyi növényt.
Ez ECO-READY projektet az Európai Unió HORIZON-CL6-2022 kutatási és innovációs programja támogatja. .A cikkben kifejtett nézetek és vélemények a Tudatos Vásárlók Egyesületének álláspontját képviselik, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.
Ez a poszt Ilyen lehet a jövő növénytermesztése. A Csillagvárosban jártunk először itt jelent meg: Tudatos Vásárlók.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
