Mielőtt belekezdenénk, ezúton szeretnék elnézést kérni minden létező állatkerttől és ott élő állattól, amiért egy szintre degradálom őket a ValóVilág című valóságshow-val. Célom csupán a népszerű hasonlattal való érzékeltetés és a színvonal lefestése volt.
Bizonyos témakörök vagy a problémafelvetés kedvéért gyakran nézek meg például olyan filmeket, amelyeket normál esetben nem, azonban arra még én sem vállalkoztam – s nem csak az idő szűkössége miatt – hogy egy-egy pillanatnál tovább ránézzek a ValóVilág 11. évadjára. Sokkal inkább foglalkoztat az, hogy végtére is ezek a műsoranyagok kiknek készülnek és kiket szórakoztatnak. Tényleg ekkora bajban lennénk, hogy megéri ilyen műsorokat gyártani, vagy nem kell ennyire negatívnak lenni, és a „senki nem nézi, de mindenki tudja, mi történt” már nem érvényes a valóságshow-sorozatokra?
Ha lehet így fogalmazni, a ValóVilág 11. évada még az előző részekhez képest is óriási szellemi visszaesés, ami azért, tekintve a korábbi részek sem túl magas mércéjét, elég durva. Maga a műfaj a 2000-es években élte virágkorát, a ValóVilágnak ekkor még riválisa is akadt a TV2-n futó Big Brother „személyében”, utóbbi azonban mindannyiunk „nagy bánatára” már a ködös múltba veszett. A karakterek megfelelő árnyalása a legtöbb esetben már régen sem működött a bezártságra és összezártságra építő valóságshow-kban, ám ezúttal mintha tényleg az lett volna az RTL Klub célja, hogy a társadalom legalja szemetét gyűjtse össze a villába.
A villalakók cselekedeteit, megnyilvánulásait nem fogom összegyűjteni, aki szeret szenvedni, az megtalálja az összeset a „magát mértékadónak és értékteremtőnek” gondoló, „haladó szellemű” internetes hírportálokon. Itt legyen annyi elég, hogy a katatörvény ellen tüntető, rendőrökkel furcsa állapotban ordibáló Karnics Krisztina nevű „színésznő” is a villalakók táborát erősíti, és átpörgetve a főbb eseményeket, ő még a „normálisabbak” közé tartozik.
Tükrözi-e a ValóVilág 11. évada az ország mentális állapotát? Tesszük fel az egyetlen lényeges kérdést, a válaszom pedig szokásos módon nem egyszavas. Egyrészt nyilvánvalóan az RTL Klub célja, hogy tükrözze és ezt is éreztesse, láttassa, hogy tükrözi, másrészről pedig több évtizedes agymosás ellenére is úgy gondolom, hogy több kraft van a magyar társadalom egy jelentős részében, semmint azt a műsor látlelete alapján gondolnánk.
Egyébként pontosan ebben mutatkozik meg az RTL álságossága is. Saját önazonosságukhoz híven „sokszínű” csatornaként definiálják magukat, és nyíltan balliberális húrokat pengetnek, a valódi toleranciát – a szó jó értelmében – viszont pontosan ezekkel a műsorokkal (is) mocskolják. Legalábbis eléggé álszent dolog úgy „elfogadásról” meg „toleranciáról” papolni, ha a villalakók még a saját környezetükkel is ocsmányabb módon beszélgetnek és bánnak, mint egy blahai csöves hajnal 3-kor a negyedik adag kannás bor után. Másrészről viszont akarva-akaratlanul bemutatják – rassz szempontjából is gyakorta hiteles karakterekkel – milyen is az, például amikor arról beszélünk, hogy valaki „cigány módon” viselkedik (itt jegyeznénk meg, hogy a versenyzők között lumpen fehérek is bőven akadnak). A népszerűsítés mellett tehát legalább annyira lehet tananyag a ValóVilág 11. évadja, amely a legvadabb társadalomelméleti elképzeléseinket is felülmúlja.
Nem mellesleg a tévécsatorna lába alól a minap kissé kicsúszott a talaj. A nekünk inkább a szélsőségesen liberális műsorairól ismeretes Osváth Zsolt szerződést bontott a csatornával, amely kissé olyan, mintha valaki az „apját” tagadná meg, ugyanis ő maga is villalakóként kezdte médiakarrierjét. Osváth döntése, illetve a döntést előidéző villalakók általi majomkodás célkeresztbe került, az RTL Klub pedig magyarázkodni kényszerült. Az „erőszak bármilyen formájának elítélésén” túl szakembereket is hívnak a villalakókhoz, hogy „megismertessék velük az erőszakmentes, asszertív kommunikációk alapjait” – állítják. Igen, most felnőttekről beszélünk, hozzájuk kell hívni a szakembereket.
Tény, hogy a megfelelő kommunikáció hanyatlása a társadalom nyomasztóan nagy részére igaz, a villában tapasztalható légkör viszont még ennél is nyomasztóbb. Ha az RTL Klub műsorainak túlnyomó százalékán múlik, az országos helyzet persze folyamatosan rosszabbodik majd, így az érzékenyítés mellett felvehetjük a listára a züllesztés fogalmát is, ha már a csatorna profiljánál járunk. Akinek ez tetszik, idomul, akinek nem, ott lebeg előtte elrettentő példaként és látleletként. Ha már a „jobboldali, nemzeti kormányunk” a média megfelelő szabályozása helyett inkább ársapkásat játszik.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
