Elképesztő! Olvassák el! Milyen emberek ezek?
Ilaria Salis azzal került be a hírekbe, hogy a rendőrség őt gyanúsítja a Budapesten lezajló Antifa-embervadászat megszervezésével, amelynek során kizárólag a ruházatuk alapján csoportosan támadtak meg embereket a nyílt utcán, súlyos sérüléseket okozva. A nemzetközi baloldali hálózat azonnal hazugságkampányba kezdett, ártatlanul megvádolt mártírnak állítva be őt, aki egy elnyomó rezsim szörnyű börtönében senyved. Ennek a hecckampánynak az lett a vége, hogy egy olasz szélsőbaloldali listán beválasztották az Európai Parlamentbe, mint képviselőt. A börtöncellát így képviselői irodára cserélhette. Miután a magyar hatóságok kérték mentelmi jogának felfüggesztését, újult erővel folytatódott a hazugságkampány hazánk ellen, hogy ezt a döntést megakadályozzák.
De kicsoda is valójában Ilaria Salis? Csakugyan egy mit sem sejtő baloldali tanárnőről van szó, akit ártatlanul hurcoltak meg? Az előélete aligha erre utal.
Ha Salis igencsak rövid (mindössze nyolc bekezdéses) képviselői önéletrajzát nézzük, már-már egy szent képe rajzolódik ki előttünk, aki „érzékeny az elesettek problémáira”, valamint „több éven át pedagógusként dolgozott a problémás serdülők számára fenntartott központokban”. A 39 éves nő szereti továbbá a sportot és a színházat. Pechjére azonban, miután most már közszereplőnek számít, gond nélkül nyilvánosságra hozhatók előéletének kevésbé kellemes részei is, ideértve múltbéli büntetőügyeit is. Az Il Giornale olasz konzervatív napilap egyenesen úgy fogalmazott, hogy
„a tévedéstől való félelem nélkül kijelenthető: Ilaria Salis egy elítélt bűnöző.”
Salis úgy foglalhatta el képviselői helyét, hogy nem tudta büntetlen előéletét igazolni.
Ilaria Salist az olasz bíróság ugyanis négyszer is elítélte az évek folyamán. A bűnügyi nyilvántartásában nem szerepel két ügy: egy 2014-es és egy 2015-ös ítélet. Utóbbi azért született, mert Salis korábban a San Vittore börtön épületénél gyújtott fel petárdákat és füstbombákat. Ezt viszonylag könnyen, pénzbüntetéssel megúszta, és az eset az erkölcsi bizonyítványába se került be, a másik ügy pedig illegális lakásfoglalás volt. Később azzal vádolták meg, hogy Milánóban ellenállt egy köztisztviselőnek anarchista aktivisták kilakoltatásakor. 2019-ben a Milánói Fellebbviteli Bíróság jogerősen elítélte, mert jogellenes módon tört be egy épületbe, egy Corvettóban található szociális lakóegységbe, aminek zárját ezt követően kicserélte. A 2014-es ítéletre tekintettel Salis már visszaesőnek számított, így súlyosabb büntetést kapott: egy év és húsz nap felfüggesztett szabadságvesztést. 2023. június 26-án egy harmadik ügyet is csatoltak ehhez, így a felfüggesztett büntetése 1 év 3 hónap 10 napra nőtt.
Bűnözői karrierje nem állt meg az önkényes lakásfoglalásnál, de érdemes azzal is foglalkozni, hogy ezt a tevékenységét miként próbálta ideológiai köntösbe bújtatni. Még saját térfelén is kritizálták, például Raffaella Paita liberális képviselő, aki azt mondta, hogy Salis és mozgalma „az arroganciát a törvényesség elég helyezi”. A szélsőbaloldali aktivista ugyanis 2008 óta mintegy 90 ezer eurós (mintegy 37 millió forintos) tartozást halmozott fel illegális lakásfoglalásaival. A Europe Unfiltered nevű oknyomozó portál felteszi a kérdést: vajon hány rászoruló kaphatott volna szociális lakhatást ebből az összegből? Salis harcias aktivizmusával nemhogy segítette volna, de inkább csak hátráltatta a számára állítólag fontos probléma megoldását.
2023-ban aztán újabb ügyben született jogerős döntés, ezúttal az olasz Legfelsőbb Bíróság részéről a 2014-es esettel kapcsolatban, amikor anarchista házfoglalók kilakoltatását próbálták megakadályozni. Kiderült ugyanis, hogy nemcsak, hogy ellenállt a hatósági intézkedésnek, de szemeteszsákokkal és kukákkal is dobálta őket, eközben trágár sértéseket kiabálva. Ezt nem másnak hívják, mint hatóság elleni erőszaknak. Salis nagy szerencséjére az olasz jogrendszer jóval megengedőbb, mint a magyar, így továbbra is csak felfüggesztett börtönbüntetése nőt tovább hat hónappal, összesen 1 év 9 hónap 10 napra. Ha ezek az ítéletek nem lennének elegek, 29 szabálysértési ügyet is nyilvántartásba vettek vele kapcsolatban.
A Europe Unfiltered egyenesen úgy fogalmaz, hogy mindez
egy évtizedes militáns aktivizmus és erőszak portréja.
Ezek fényében az ártatlanul meghurcolt baloldali tanárnő képe gyorsan elillan, és feltűnik Ilaria Salis valódi képe, egy erőszakos szélsőbaloldali aktivistáé, aki az ideológiai küzdelem nevében nem riad vissza attól, hogy egyedül vagy másokkal közösen törvényt szegjen és akár hivatalos személyeket is bántalmazzon. A nemzetközi sajtóban gondosan felépített áldozati kép Olaszországban – ahol pontosan tisztában vannak a múltjával – repedezni kezdett. Matteo Salvini volt olasz belügy-, most közlekedési miniszter, a Patrióták helyi tagpártját, a Ligát vezető politikus például nyíltan úgy fogalmazott, hogy
„ha bűnösnek találják, az nem összeegyeztethető általános iskolai oktatói tevékenységével. Normális dolog az, ha egy olasz általános iskolai tanár körbejárja Európát és Olaszországot, embereket verve és köpködve?”
Salis apja, aki központi szerepet játszott a hazug nemzetközi médiakampányban is, persze azonnal kijelentette, hogy feljelenti a minisztert becsületsértésért.
A politikai ellenfelek elleni erőszak aligha számított újdonságnak Ilaria Salis számára. Salvini ugyanis azzal is megvádolta, hogy 2017 februárjában részt vett a Liga párt egyik standja elleni erőszakos támadásban – habár ezért nem ítélték el soha. Az eddigi információk alapján azonban aligha lenne meglepő, ha egy ennyire agresszív személyiség részt vett volna egy ilyen cselekményben. Főleg ha azokra a vádakra tekintünk, amikkel szembenéz budapesti tevékenysége kapcsán.
Salis nagy szerencséjére az Európai Parlamentben ülő képviselőtársait aligha zavarja erőszakos előélete. Az olasz Antifa-tanárnő „reméli és elvárja”, hogy az EP kiálljon „az alapvető jogok, az ártatlanság vélelmének, az arányosság elvének és a jogállamiság tiszteletben tartásának védelmében.” Igen, mindezt a saját mentelmi jogát érintő eljárás kapcsán volt képes elmondani a sajtónak.
Miközben a bizonyítékok egyértelműek, az októberben megérkezett magyar kérelem kapcsán Salis mindent megtesz, hogy politikai üldöztetés áldozataként tüntethesse fel magát.
Mivel az EP Jogi Bizottságában kialakult gyakorlat szerint az egyszerű köztörvényes ügyek esetén kiadják a mentelmi jogot, az egyetlen esélye valóban az lehet, ha elhiteti, hogy a vádak és az eljárás kizárólag politikai alapúak. Szélsőbaloldali frakciótársai már kifejezték kiállásukat mellette. Láthattunk már hasonlóra példát: Donáth Anna mentelmi jogát például nem volt hajlandó felfüggeszteni az EP pontosan ezen érvek alapján.
Egy ilyen döntés mit mondana az azt meghozó szervezetről? Ahol fontosabb a politikai szempont, mint az, hogy egyik képviselőtársuk emberek elleni csoportos utcai támadásban vett részt, előélete többi fekete foltjáról nem is beszélve. Brüsszel valóban megvalósítja a teljes következmények nélküliséget.
Dornfeld László
A szerző az Alapjogokért Központ vezető elemzője
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
