A Pesti Vigadóba költözött Jankovics Marcell Kossuth-díjas rajzfilm-rendező, grafikusművész Trianon című kiállítása. A tárlaton több száz grafikai alkotást mutatnak be a művésztől, a magyarság számára tragikus Trianon 100. évfordulójára emlékezve.
Mint a mellékelt ábra mutatja, lehet, csak a fogadtatás kérdéses – válaszolta Jankovics Marcell az InfoRádió azon kérdésére, hogy lehet-e szatirikus politikai karikatúrákkal ábrázolni egy olyan korszakot, amely sokaknak személyes gyászt jelent. Az apropót a Kossuth-díjas rajzfilmrendező, grafikusművész Trianon című kiállítása adta, melyhez közel 300 karikatúra készült.
„Nekem a föloldás volt a másik meghatározó szempontom,
hogy azokat a traumákat, amelyek az emberben kiirthatatlanok természetesen, de pár mosollyal, vagy egy sanda nevetéssel, vagy, hát megbocsátással talán nem, de valamivel oldani lehet. Erre jó alkalom az, ha valami szatirikus, az némi elégtételt ad” – mondta a művész. Szavai szerint sok olyan barátja van, akit nála mélyebben érintett erdélyi, felvidéki. „És hogy ha a kiadóm, Méry Gábor, aki felvidéki ember – ma is a két ország között lakik fel és alá, mert a cége ott működik -, ha az ő számára elfogadható volt ez, mint ötlet, ki is adta és meg van vele elégedve, az bizonyíték arra, hogy nem volt rossz választás – tette hozzá Jankovics Marcell.
Elmondta, hogy a családját is érintette Trianon. Anyai nagyapja székely, a felesége csallóközi magyar lány volt, a dédanyja pedig erdélyi örmény. „Az apai nagyanyám szlovák, az egész családja szlovák lett Trianon után, ő viszont magyarrá lett, mert a nagyapámba volt szerelmes, aki félig nagyon magyar családból jött, és volt benne egy kis tiroli osztrák – ami nem ugyanaz, mint a Bécs környéki osztrák, mert az más fajta, és kénytelen vagyok így mondani, mert ők így mondták -, és a neve után ítélve horvát ősöktől származik. Eléggé gazdagon ábrázolja az Osztrák-Magyar Monarchiát, vagy birodalmat, mert Magyarországból is vannak benne sokan, de azon kívül is, és még a lengyelt is kellene említenem, mert az úgynevezett szlovák nagyanyám édesanyja félig lengyel volt” – mondta Jankovics Marcell. Hozzátette: olyan családban élt, ahol a történelem fontos volt a falakon. Úgy fogalmazott, nála még mindig ott lógnak a szépapai nemzedék portréi – vagyis a nagyapja apjának, meg a feleségüknek – a képei.
„Bennem van az egész, úgy, ahogy van. És fontos nekem. Én nem fogok tudni ettől megszabadulni, de annak a nemzedéknek, amelyik most cseperedik, annak már semmit nem fog jelenteni”
– véli a művész.
Elmondta azt is, hogy bár jelenleg sok mindenen dolgozik, a szűkebb szakmáját érintően fontos, hogy él az álmaiban egy egész estés hosszúságú rajzfilm Arany János Toldi című munkájából – de nem a trilógiából, csak a Toldiból. „Ez a terv még akkor született, amikor az Arany-emlékév kapcsán a köztársasági elnök kiírt egy pályázatot erre a témára. Én akkor el voltam foglalva még Trianonnal, másrészt nem akartam nagy feladatot vállalni. Aztán végül is senki nem állt kötélnek, vagy nem volt megfelelő, rábeszéltek, és most már lassan kifele megyek ebből is. A tervek szerint idén decemberben készül el. Ami nem azt jelenti, hogy televíziós kezelésben van a munka, vagy hogy még idén be is mutatják, de még idén el kell készülnie a határidő szerint” – tette hozzá Jankovics Marcell.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
