Már két éve figyelik a Brazíliában és Bolíviában őshonos párducmintás vértesharcsa megjelenését a Hévízi-tóban.
Búzás Előd és Sinka Gábor, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) természetvédelmi őrszolgálatának tagjai 2022 februárjában egy búvármerülés során a Hévízi- tó nyugati partjánál lévő agyagos lejtőn 4 méteres mélységben lettek figyelmesek egy eddig még nem látott halfajra – írja a likebalaton.hu.
A fotóik elemzése során sikerült a fajt is meghatározni: párducmintás vértesharcsa (Pterygoplichthys disjunctivus) az újonnan előkerült faj.
2023 áprilisában újabb búvármerülésre került sor, ekkor a párducmintás vértesharcsa felnőtt populációjából három különböző egyedet sikerült lefényképezni.
A tepsifejűharcsa-félék családjába (Loricariidae) több mint 700 faj tartozik. Mindannyian Közép- és Dél-Amerikából származnak, testüket erős csontpajzsok védik, nagyrészt növényekkel táplálkoznak. Élőhelyeik többnyire gyors folyású folyók, patakok, de előfordulnak szinte minden egyéb vizes élőhelyen is.
A párducmintás vértesharcsa (Pterygoplichthys disjunctivus) Brazíliában és Bolíviában őshonos, a Rio Madeira medencéjében és mellékfolyóiban. Nem túl magas a hőmérsékleti igénye, 22°C feletti vízben már jól érzi magát.
Az egyik legnagyobb méretűre megnövő faj a családon belül, kifejlett egyedei elérhetik akár a 60-70 cm-es testhosszúságot is. A Hévízi-tóban látott egyedek közül több is meghaladta az 50 cm-es testhosszt.
Több helyen megfigyelték, hogy megváltoztatják a víztestekben a táplálékviszonyokat, az őshonos fajok kárára. Azokon a területeken, ahol nem éltek vértesharcsák, az őshonos ragadozók (halak, madarak, emlősök) nincsenek felkészülve ezeknek a halaknak a páncéljára és az elcsontosodott, tüskeszerű mellúszóikra, emiatt könnyen megsérülhetnek, megfulladhatnak.
A szakemberek most azon dolgoznak, hogy hogyan tudják megakadályozni ennek az invazív halnak a további szaporodását. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához azonban további merülések szükségesek, hogy megtudják, mi történik a kikelő ivadékkal és egyáltalán mekkora lehet a tóban élő állomány, mikor és mivel táplálkoznak.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
