A Lengyelország lerohanásával megkezdődő II. világháború tárgyi leletei komoly jelentőséggel bírnak. A régóta keresett katonai kincset két lengyel kutató találta meg.
A Zielone falu melletti erdőkben kutatott Maciej Podgórskim, a 3. légiós gyalogos hadosztály múzeumának tulajdonosa és társa, Piotr Szynala, amikor rábukkantak a jelentős leletre. A kutató-páros két szorosan ponyvába rejtett zászlót talált, amelyekről azt gondolják, szándékosan ásták el őket. Az egyik a 21. gyalogoshadosztály kitüntetési lobogója, a másik pedig a 4. Podhale lövészezredé. A felfedezés horderejét tekintve, azonnal felvették a kapcsolatot a Lublini Egyetem régészcsoportjával.
A 21. gyaloghadosztályon belüli kiváló lövészi teljesítményért adományozható tiszteletbeli lobogót a 4. Podhale lövészezred 1924-ben kapta meg. A zászlót a Czechowice-Dziedzice városának – ma már megszűnt – zárdájában Feliciánus Ferences nővérek arany- és ezüstfonalból, kézzel készítettek el.
Nem ez volt az utolsó alkalom, hogy a lövészezred kitüntetést kapott. 1938-ban még részesültek benne, azonban miután Németország lerohanta Lengyelországot, és ezzel 1939. szeptember 1-jén kitört a II. világháború, megszűnt ez a rituálé.
A 4. Podhale lövészezred az I. világháború végén Olaszországban és Franciaországban alakult lengyel egységekre vezethető vissza. Az egység harcolt az 1918-1919-es lengyel-ukrán és az 1919-1921-es lengyel-szovjet háborúban is. Lengyelország német megszállását követően az ezredet Dél-Lengyelországba vezényelték, de súlyos veszteségeket szenvedett Nowy Dzików és Duchów közelében. A túlélő tagok csatlakoztak a közeli csapatokhoz, és részt vettek a Tomaszów Lubelski-i csatában.
A harcokat túlélő katonák a későbbiekben elmondták, hogy titokban temették el az ezred zászlaját. Az 1960-as években már próbálkoztak az ereklyék felkutatásával, azonban akkor nem jártak sikerrel. Maciej Podgórskim is harmincöt éven át kereste, és bevallotta, hogy amikor rálelt, elsírta magát.
A zászló bizonyos részei továbbra is hiányoznak: a rúdja és a sas figurás végződés. A kutatók most úgy vélik, hogy a lelőhely közelében vagy közvetlenül alatta lehet eltemetve. Hamarosan további régészeti vizsgálatokat folytatnak a környéken.
Annak ellenére, hogy az ereklyék 86 évig voltak a föld alatt, mindkettő rendkívül jó állapotban került elő. A tárgyak a kelet-lengyelországi Tomaszów Lubelski Múzeumba kerültek megőrzésre.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
