Egy ideje töröm a fejem, hogy írjak-e a sokakatfoglalkoztató ominózus plakátkampányról. Egyrészt nem akartam sajátbejegyzéssel is bővíteni az ingyen reklámra nem szoruló multi megjelenésifelületeit, na meg elég sokan kivesézték már a témát, de aztán mégis rászántammagam, mert van egy fontos aspektusa a történetnek, ami megér pár bekezdést.
Magáról a kampányról röviden azt gondolom, hogy a Coca-Colát,vagy annak marketing és reklámosztályát, egy cseppet sem érdekli másokszexuális orientációja, legkevésbé pedig a szeretet, kivéve persze üdítőikszeretetét, de látva más cégek megosztó megnyilvánulásainak sikerét, tettek egypróbát ebbe az irányba, ami pénzügyi szempontból igen jövedelmező döntésnekbizonyult, mert még azok is elkezdtek kardoskodni mellettük, akik tegnap még amultik léleknyomorító, szegényeket kihasználó, az őserdőket pedig pusztító tevékenységeiellen kampányoltak. Ha másért nem, hát azért, mert a keresztények kiakadtak ésezt rendkívüli módon élvezik.
Gondolom ez is része volt a számításnak, és eleinte ezért semakartam szóbahozni.
Ami viszont érdekel, hogy mindez mennyire hozza közelebb vagytaszítja el az embereket Istentől. Milyen lenne Jézus reakciója? A sajátomatismerem, és megmondom őszintén, hogy nem vagyok elégedett, mert azt gondolom,hogy nincs összhangban Isten királyságával. Az én zsigeri reakcióm is elégtipikusan „keresztényi”, pedig jobban örülnék neki, ha inkább Jézusrahasonlítanék. Akkor is szeretnék jobban hasonlítani Rá, amikor szegények vagybetegek, alkoholisták vagy esetleg éppen farizeusok között járok. Igyekszem, demég nem az igazi.
Más szóval, Jézust követve leginkább azt próbálom szem előtttartani, hogy amit mondok vagy teszek, milyen hatással van Isten királyságára.Ha egy átlátszóan nyerészkedő, sok sebből vérző, de üzletileg nyereségesreklámkampányra való kiakadás falakat épít Isten és a kereső vagy sötétbentapogatózó tömegek közé, akkor lehet, hogy jobban teszem, ha inkább a falaklebontásával foglalkozom és megmutatom, hogy Jézus mindenkiért meghalt. Nemcsaka melegekért, de még a melegeket érdekből kihasználó reklámszakemberekért is.
Azt se felejtsük el, hogy mielőtt megtaláltuk az „élő vizet”, mi is „sötétség voltunk”1, így inkább vezessünk másokat is ehhez a vízhez. Ha pedig inkább Coca-Colát innának, hagyjuk őket, mert talán rá fognak jönni, hogy attól csak szomjasabbak lesznek. Mint a szél és a nap példázatában a vándor. Hiába próbálta lerángatni róla a köpönyeget egyre viharosabb erővel a szél, csak a nap melege volt képes rá.
Foglalkozzunk kevesebbet a multikkal, a reklámkampányokkal vagy az ilyen-olyan aktivistákkal és figyeljünk arra, aki éppen előttünk áll, vagy legalább arra, hogy az előbbi ne menjen az utóbbi rovására!
Mivel sokan szeretnek olyasmit is belemagyarázni dolgokba,amik nincsenek ott, leírom, hogy semmi gond nincs azzal, ha beszélünk ennek akampánynak a faramuciságáról, hideg számításáról, esetleg a melegjogi kampányokés aktivisták téveszméről vagy akár Noé napjairól és az idők jeleiről. Sőt,nemcsak gond nincs vele, de bizonyos körökben, például saját gyerekeinkkel vagybaráti körben, kifejezetten fontosnak tartom, de a hivatalos keresztényikiakadás szerintem pont azt a hatást éri el, amire a Coca-Cola számított.
Végül még annyit, hogy nagyon sok oka van annak, amiért nemjó kólát inni és ez a kampány szerintem eléggé hátul kullog a listán. Most pedigmég az is eszembe jutott, hogy ha bizonyos körök ennek eredményekéntcsakazértis isszák, mások meg bojkottálják, akkor a két tábor egészségileg isnagyon szétválik majd.
Efézus 5:9
Forrás:idokjelei.hu
Tovább a cikkre »
