Harmincezer forintos ajándékutalvánnyal kecsegtetnek az ismert láncok nevében hirdető internetes csalók. Jobban tesszük, ha a gyors szerzési vágy helyett a józan eszünkre hagyatkozunk.
Gratulálunk! Kiválasztottunk, ezért részt vehetsz a nyereményjátékunkban, és szerezhetsz egy 30 000 forint értékű ajándékutalványt – olvasom a Lidl hirdetésében a Facebookon. Cserébe nem kell mást tennem, csak válaszolnom néhány kérdésre, az oldalamon megosztani a hirdetést, a hozzászólás mezőbe pedig beírni, hogy „Köszönöm, Lidl”. Ha mindezt megtettem, és még tíz ismerősömnek is elküldtem a kihagyhatatlan ajánlatot, máris az enyém a drága utalvány.
Legalábbis a hirdetők szerint. Az első furcsaság akkor adódik, amikor az oldalra kattintva – állítólag – ellenőrzik az adataimat. „Nem találtunk dupla regisztrációt” – jelenik meg a felirat. Pedig egyáltalán nem regisztráltam. Aztán három kérdés következik a vásárlási szokásaimra vonatkozóan. Közben a másodpercek pörögnek, fogy az idő, az oldalon felugró feliratok figyelmeztetnek, hogy az ajándékok csak korlátozott számban érhetők el, az ajánlatot bármikor visszavonhatják, cselekedjek gyorsan.
Arról sem felejtenek el értesíteni, hogy Adél Budapesten és Hajnal Szegeden pont most kapott egy-egy ajándékutalványt. Az oldal alján pedig Zoltánok, Juditok, Ádámok fényképes Facebook-profillal hirdetik, hogy mennyire örülnek. Vagy éppen el sem, hiszik, hogy ez igaz!
„Katona Judit” még egy fényképet is feltöltött egy iPhone-os dobozról. (Nem teljesen világos, hogy ha a hirdetésben 30 000 forintos ajándékutalvány áll, a „boldog nyertesek” miért jóval drágább okostelefonoknak örülnek.) Amennyiben teljesítettem a feltételeket, kattinthatok a nyereményért. Kattintok. Nem történik semmi. A nyereményjáték kamu, a weboldal hamis. Ahogy az elégedett nyertesek Facebook-profiljai sem valódiak.
Hogy ki hiszi el ezt az egészet még mindig? Sajnos nagyon sokan. Ma reggel a Facebook tele volt Köszönöm, Lidl! posztokkal. Közben a lánc közleményben tudatta, hogy valaki visszaélt a nevével, és kéri a vásárlóikat, hogy csak azokat a nyereményjátékaikat tekintsék valósnak, amelyeket a hivatalos honlapjukon, üzleteikben, valamint a Facebook-oldalukon is közzétettek.
A csalók ugyanilyen módon a Penny Market nevében is „játékot” hirdettek. A Penny a honlapján szereplő közlemény szerint meg is tette a szükséges jogi lépéseket a nevével visszaélő ismeretlenek ellen. (Néhány nappal korábban egyébként a Tesco „hirdetett” – vírussal fertőzött – nyereményjátékot ingyenes ajándékutalványokért a Facebookon.)
Klausz Melinda közösségimédia-szakember lapunknak elmondta, az álnyereményjátékokat reklámozó csalók általában a személyes adatokra utaznak, de az is lehet, hogy lájklopásra szakosodtak. A mechanizmus lényege, hogy etikátlan informatikusok a virtuális gombok mögé „láthatatlan gombokat” programoznak. A felhasználó annyit érzékel, hogy kétszer kell kattintania, hogy az adott feladat teljesüljön. A második kattintással valójában egy számára ismeretlen rajongói oldalt lájkol, vagy pedig – tudtán kívül – megadja az oldalán található személyes adatait, amelyeket a szélhámosok kényük-kedvük szerint használnak. A szakember szerint Magyarországon sok lájkvadász oldal van. A csalók hamis nyereményjátékokkal felduzzasztják egy adott Facebook-oldal rajongói állományát, aztán jó pénzért továbbadják a profilt.
A közösségi oldalakon felbukkanó átverési kísérletek száma az utóbbi években rohamosan emelkedett. A legtöbb adathalász támadás a Facebookon történik. A nyereményjátékkal üzérkedőknél nagyobb károkat okoznak azok a szélhámosok, akik valamelyik pénzintézet nevében, a bankéhoz nagyon hasonlító – ám hamis – weboldalra átirányítva kérik az „ügyfeleiket”, hogy adják meg a bankkártyájuk adatait. Magyarországon többek között a Raiffeisen és a Magyar Kereskedelmi Bank nevében próbáltak pénzt kicsalni bűnözők az ügyfelektől. Bár a bankok nem szívesen árulnak el részleteket a kellemetlen esetekről, becslések szerint ezzel a módszerrel az Egyesült Államokban évi több száz millió dollártól szabadítják meg hiszékeny áldozataikat az internetes csalók.
Ismert módszer, mégis sokan bedőlnek, amikor a szélhámosok e-mailben közlik a kiszemelt áldozattal, hogy szerencsejátékon pénzt vagy valamilyen értékes tárgyat nyert, ám ahhoz, hogy megkapja, kezelési költségként át kell utalnia egy, a nyeremény értékénél jóval kisebb pénzösszeget a megadott számlaszámra. A „nyeremény” természetesen soha nem érkezik meg.
Ha egy kicsit is résen lennénk, nem válnánk bűnözők prédájává. Először is érdemes a webcímet figyelni, például a Lidl soha nem fog egy http://uy4offers.com oldalon hirdetni, ahogy ez a fent említett esetben is történt. Ha a böngészőben rákeresünk a gyanús oldalra, gyorsan kiderül, hogy adathalászatról van szó. A legelterjedtebb böngészők már automatikusan szűrik az előhívott oldalakat. Ami pedig a Facebookon történő visszaéléseket illeti, Klausz Melinda azt ajánlja, hogy az a felhasználó, aki gyanús hirdetéssel találkozott, nyissa meg a Facebook-oldalának a tevékenységnaplóját. Itt gyorsan megtudja, hogy valójában mire kattintott rá. A szakember szerint többnyire korcsoporttól függ, hogy ki milyen csapdába esik bele. A tinédzsereket álprofilokon keresztül keresik fel zaklatók, az idősebbek, valamint a kisgyerekes anyukák tipikusan a nyereményjátékok, adathalász spamek, internetes vírusok áldozataivá válnak.
– Nemrég egy álnyereményjátékon házat lehetett „nyerni”, anélkül, hogy kiírták volna, ki biztosítja a nyereményt. Mégis harmincezren igazolták vissza az oldalt – meséli Klausz. Sajnos hiszékenyek vagyunk. Pedig jobban járnánk, ha hagynánk, hogy a gyors szerzési vágy helyett a józan eszünk irányítson bennünket, és azt is mérlegelnénk, hogy nem irreálisan olcsó-e, amit kínálnak nekünk. Ha mégis becsaptak minket, akkor mindenképpen jelentsük a visszaélést, ezt megtehetjük a Facebookon vagy a legtöbb böngésző oldalán is, így legalább a következő áldozatot megmentjük.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
