Az egészség alapja a tiszta forrásból származó táplálék. De ha ez ilyen egyszerű, akkor miért nem látszik meg a népegészségügyi adatokon, akár Magyarországon, akár az Egyesült Államokban? Ki a felelős a beteg populáció növekedéséért? A profitérdektől fűtött gyógyszer- és élelmiszeripar? A válasz legmélyebb okának megtalálásához az atomok szintjére kell lemenni, a sejtanyagcsere világába. Professzor Dr. Boros G. László orvos biokémikus a Szent-Györgyi Albert által vágott ösvényen halad. Kutatási területe a deutonomika. Eredményei átütő erejűek, felhalmozott tudását rendszerbe foglalva, önálló tantárgyként ez év őszétől az amszterdami orvostanhallgatók és leendő agrárszakemberek már beépítik tudásukba. Hogy miért nem Magyarországon indul el a tantárgy? Nem csak erre a kérdésre válaszol az alábbi beszélgetésben a professzor, de arra is, miért dolgozik szívesebben természetgyógyászokkal, és hogy a szintetikus mRNS-vakcinákkal kapcsolatban milyen problémákkal szembesült ő és kollégái? Az 1987-ben Szegeden végzett, majd közel harminc éve külföldön, főleg a Kalifornia Egyetemen dolgozó orvoskutató higgadt, de letaglózó válaszai kijózanítóak. Tallián Hedvig interjújából hanganyag is készült, ami itt hallgatható meg – írja az Erdély Ma.
– Kezdjük az alapoknál: a hidrogén egy protonból és egy elektronból áll. Mi a deutérium?
– A hidrogén életünk legfontosabb eleme, testünk hatvan százalékát is hidrogén alkotja. A világegyetemben – ha az ősrobbanás elméletet tartjuk elsőrendűnek – ez a leggyakoribb elem, de a Teremtés szempontjából is a hidrogén az első. Az Ószövetségben a vizek felett lebegő szellem esetében is a proton mennyisége a meghatározó, az ott jelen lévő kémiai elemek, az oxigén és a hidrogén protonjainak összessége alapján. A hidrogénben lévő protonok a biológiai rendszerekben is elsőrendűek, mert az energiatermelésünk alapját ezek adják. A deutérium ennek a hidrogénnek a nehéz izotópja. Stabil, nem változik, nem bomlik le és nem sugárzó, azaz nem szolgáltat bomlással energiát. A deutérium magját egy proton és egy neutron alkotja, ez kétszer nehezebbé és kétszer nagyobbá teszi a hidrogénnél.
– És bajt tud okozni?
– Igen. A súlya és magjának mérete miatt is. Minden olyan kémiai reakcióban, fehérjében, vagy DNS-, RNS- szerkezetben, valamennyi biológiai rendszerben, amelyben a hidrogén részt vesz vagy megtalálható a deutérium, az úgy viselkedik, mint egy elefánt a porcelánboltban. Mindent tönkretesz! A mitokondriumainkban a forgó nanofehérjéket, nanomotorokat is tönkreteszi. Ez annyira jelentős hatás- vagy izotópeltérés az anyaiontól – ami a hidrogén –, hogy külön nevet kapott a görögből: deuteros, vagyis „a második”. Hivatalos jelölése D és nem H, a fizikusok is D-vel jelölik. Mózes ötödik könyve ezért Deuteronomium, és azért a Második Törvénykönyv, mert megismétli, összefoglalja a második, harmadik és negyedik törvénykönyvet. Valójában bizonyos kontextusban a Deuteronomiumhoz hasonlóan a deutenomika az a tudományág, ami ennek az izotópnak a viselkedését vizsgálja a legkülönfélébb biológiai környezetekben és a legkülönfélébb biológiai rendszerekben.
– Magyarán akkor alakul ki egészségkárosodás, ha túl sok a deutérium a szervezetben?
– A biológiai rendszerek közül a folyamatosan osztódó prokarióták (pl. élesztőgombák, baktériumok) nem tudják a sejtmagjukat becsomagolni, ezek a soha le nem álló osztódásukhoz deutériumot vesznek fel a környezetből. Azon sejteknek azonban, amelyek be tudják csomagolni a sejtmagjukat, és ezzel sejtosztódás helyett specializálódnak, egy bizonyos szint alatt kell legyen a deutériumszintjük.
– Számomra az derült ki az egyik kollégáival közös publikációjukból – melyben a hasnyálmirigyrák és a deutérium kapcsolatát tárják fel –, hogy hasnyálmirigyrákos betegek túlélési ideje – akiknél sikerült a deutériumszintet csökkenteni – hat hónapról tizenkilenc hónapra nőtt. Ez óriási eredménynek tűnik.
– Dr. Somlyai Gábor klinikai vizsgálatainak lezárása szerepel ebben a cikkben, melyben társszerző vagyok. A nem operálható hasnyálmirigyrákos betegek átlagos túlélése három és fél hónap mindössze.
Egy klinikai vizsgálaton belül
A cikk egy része klinikai, a túléléssel kapcsolatos, a másik része pedig a deutériumcsökkentés hatásmechanizmusát írja le. Ezt oktatjuk a deutenomika egyetemi tantárgyon belül is.
– Tehát ebből lett mára egyetemi tantárgy Hollandiában az Amszterdami Vrije Egyetemen. Miért nem Magyarországon?
– Az anatómiával és orvosi biokémiával egyenrangú tantárgy lett ez év őszétől a deutenomika, és négy kredit pontot ér. Kíváncsian várjuk a hallgatók és az oktató kollégák visszajelzését. További tervünk, hogy az orvostovábbképzés részévé is tegyük. A Kalifornia Egyetemről az Amszterdami Vrije Egyetemre hoztuk át ezt az egyetemi tantárgyat. A tengerentúlon speciálkollégium formájában történt a deutenomika oktatása.
– De itthon megkeresték?
– Nem. Ilyen irányú megkeresés nem történt. De elképzelhető, hogy lesz. 2015-ben Szegeden már voltak angol és magyar nyelven deutenomikai előadások, mindössze ennyi történt. Hogy mikor válik Magyarországon egyetemi tantárggyá, azt nem tudom.
– Létezik eszköz a deutériumszint mérésére?
– A nyomelemekhez hasonlóan lehet mérni a deutériumszintet is, ezt Egyesült Államokban használják is a gyógyászatban. Emberi leheletből mindent ki lehet mutatni, ennek technikai leírását magam végeztem, az orvosi szakirodalomban elérhető. Bízom benne, hogy a közeljövőben a leheletdiagnosztika klinikai alkalmazása egyre elterjedtebb lesz. A Springer Nature szaklap kiadó 2021 őszén kért fel vendégszerkesztőnek. A tudományos sajtóorgánum személyemen keresztül a deutenomikát szerkesztőségi és bírálati témái közé emelte. Egyre több ilyen témájú közlemény várható.
– Ez annyit tesz, hogy a világ különböző pontjain az onkológusok használják a deutériumcsökkentés módszerét a terápiájukban?
– Inkább a természetgyógyászok értik ezt. Kevés olyan orvossal dolgozom együtt, akik az állami ellátásban tevékenykednek. Engem a természetgyógyászok keresnek meg. és szívesebben is dolgozom velük,
Ott egyébként a természetgyógyász-képzés négyéves és rendkívül komoly, jelentős szakma. Több államban a természetgyógyászok családorvosi tevékenységet folytathatnak. Olyan jogkörökkel rendelkeznek, mint a standard állami ellátórendszerben dolgozó orvosok, ugyanolyan képzési rendszerben vesznek részt, de a természetgyógyászat felé fordulva.
A standard eljárásmódokat nem feltétlenül tartom gyógyításnak. Ezek egy meglehetősen sajátos gyógyszeripari és gazdasági környezetben zajlanak, a gyógyításhoz nem sok közük van.
Mások lehetséges, hogy nem így látják. A deutenomikát a természetgyógyászat felől könnyebb oktatni és a betegekhez eljuttatni.
– Nyilvános megszólalásaiban – értem ezalatt például közösségi bejegyzéseit is – kimondja, hogy a genomika a rákgyógyászatban kudarc, ahogy fogalmaz genyómika. Pénzkidobás.
– Húsz-huszonöt éve kezdődött ez a genomikai ökörködés a gyógyászatban és
A népegészségügyi mutatókon máris látszik, hogy a helyzet katasztrofális! Amerikai adatokra tudok elsősorban hivatkozni. 2000 óta megháromszorozódott a klinikai ellátást igénybe vevő cukorbetegek száma, de a rákbetegség ugyanolyan vehemenciával követel figyelmet. A hasnyálmirigyrák-halálozás az elmúlt harminc évben megkétszereződött, a kilencvenes évek végén harmincezren haltak meg évente, most hatvannégyezren. Ennek egy része a genomikai ökörködésekre vezethető vissza.
Az elmúlt tíz évben az amerikai gyógyszer engedélyezési hivatal, az FDA nagyjából kilencven rákgyógyszert engedélyezett, ezek többsége ebből a genomikai ökörködésből kipréselt „nesze neked fogd meg jól valami”. Eredménye átlag két hónap javulás a rákos betegségekben. De ez sem a gyógyszer hatásosságából ered, hanem a mellékhatások miatt a betegeket kórházban kell kezeljék, és ott hosszabb ideig tudják az élet fenntartásával kapcsolatos sürgősségi beavatkozásokat elvégezni. Népegészségügyi szempontból vagy a rákgyógyászatban a genomika értelmének semmi jele!
– Ha visszalépünk az időben a II. világháború utánra, akkor onnantól megfigyelhető, hogy a világégésből visszamaradó vegyszereket ráerőltették a mezőgazdaságra. A profitmaximalizálást elfedve többlettermelést hajszolva, s azt hazudva, hogy mindenkit jól kell lakatni, elszennyezték a földet. Ma eljutottunk oda, hogy az élelmiszerek sokasága hulladék, szemét. Egyetért ezzel?
– Így van, szemét!
A Metabolomics című lapban most írtunk egy átfogó cikket arról, hogy
A rák biokémiai hátterét tekintve a reduktív karboxidációval kapcsolatos biokémiai reakciósor látszik a marhákon is. A daganatos betegségeknek ez a legfontosabb anyagcsere mutatója. Kukoricaalapú keményítővel, glifozátos fehérjekiegészítő szójakeverékekkel, GMO-s termékekkel etetik a marhát, amitől megbetegszik.
– Tehát az állatok antibiotikumozása ehhez képest „semmiség”…
– Jó ismerősöm, Szomor Dezső a Kiskunsági Nemzeti Park északi részén a legtermészetesebb környezetben legelteti a szürkemarháit. Tehenei harminc évig élnek, és ez alatt tíz-tizennégy borjúnak is életet adnak. Egy ipari marhatelepen ha a jószág öt évig él, az már jónak számít, de nem ellik többet három-négy borjúnál, úgy viszik kényszervágásra, mert nem tud lábra állni, és teje nagy számú sejtes elemet hordoz.
Deutenomika nélkül nehéz ezt megérteni. A deutériumdús „táplálék” megterheli a marhák anyagcseréjét, mely végül krónikus betegségekben nyilvánul meg.
– Ha jól értem, a természetes körülmények között tartott egészséges jószág fogyasztása a deutériumszintünket jótékonyan befolyásolja.
– A szabadtartású marha a természetes élőhelyén füvet legel. Húsa, zsírja emberi táplálkozásra alkalmas, de a teje és sajtjai is. Jómagam nem fogyasztok tejet, de a kemény sajtokat 60-70 százalékos zsírtartalom mellett alkalmanként igen. Elsősorban húst és zsírt eszem, a mangalicáét, rackajuhét. Veszek egy juhot, feldolgoztatom, és apránként elfogyasztom.
Kizárólag legeltetett állatokról beszélek! Ez a biztonságos és orvosi biokémiai értelemben a megfelelő táplálkozás alapja. Ezt ki lehet egészíteni természetes zöld növényekkel, zöldséggel. Az egészség kulcsa napjában egyszer egy jó minőségű tiszta steakféle húst megenni. A táplálkozás az egészségünk alapja! Továbbá szükséges a rendszeres testedzés.
– A könnyű sport is hozzájárul a deutériumszintünk csökkentéséhez?
– Igen. Én például nem járok edzőterembe. Reggel elvégzek harminc fekvőtámaszt, és sétálok egy órát, ennyi mozgás mindenképp kell. Ha süt a Nap, a hideg ellenére is félmeztelenül sétálok az Ipoly partján. A Nap sugaraiból érkező különféle hullámhosszú fénysugarak rendkívül fontos energiaszolgáltató rendszerek. Bőrünkben a melanin napfény hatására képes a víz bontására. Elő tudjuk állítani a hidrogén- és oxigéngázt a szervezetünkön belül.
A vérellátás nélküli retina úgy működik, hogy egy melaninréteg termeli a fotoreceptor-sejtek számára a hidrogén- és oxigén-gázt. A deutenomika az orvoslás nagyon fontos területe, ez magyarázza meg, hogy a vízbontásból eredő energiaszolgáltatással a hidrogén- és oxigéngáz átjut a membránon, és meghajtja a mitokondriális nanomotorokat. Ez egy kiemelten fontos reakciósor.
– Hogy ragadható meg a zsír szerepe a sejtanyagcsere-folyamatban és az egészséges táplálkozásban?
– A Szent-Györgyi-Krebs, vagy citromsavciklus-körforgásában a zsír is vízzé bomlik. A ciklus első terméke a citromsav és ez használható zsírsavtermeléshez a biológiai rendszereken belül. Ha a zsírok természetes zsírok, azaz megfelelően legeltetett állatokban termelődnek, akkor ezek mind deutériumcsökkentett tápanyagforrások. Amikor zsírevésről beszélünk, akkor ezt szó szerint kell érteni! Én reggel megiszom egy kanál zsírt egy kis kávéval lassan föloldva.
Meg tudom enni magában a tepertőt kacsából, libából, disznóból vagy a zsíros cupákos bőrt. Hozzá lehet ehhez szokni. Az epegörcs a renyhe epemozgástól lép fel – a cukorevés és a szénhidrát dús diéta okozza –, mert nincs az epe rendszerességgel mozgatva. Én kanálszámra tudom enni a zsírt minimális vízfogyasztás mellett.
Ide vezethetőek vissza az ókori írások, a bibliai szövegek. Jézus többször beszél arról, hogy hol termelődik a szervezetünkben víz. Az élet vize. Ennek más a deutériumtartalma is. Fizikai és kémiai módszerekkel ki lehet mutatni, hogy az emberi szervezetben termelődő víz más, mint a környezetünkben található víz. Ennek biokémiai rendszerét bárki megmérheti, nem kell nekem hinni. Leegyszerűsítve:
A biológiai rendszerek mind deutériumot csökkentenek, hogy védjék a szervezetünket hajtó pici energiatermelő nanomotorokat.
A deutérium ezt a sejten belüli energia termelő rendszert károsítja. A deutenomika, az egészségtudományok, az alaptudományok és az ókori írások egy rendszerben kapcsolódnak össze.
– Amit mond, az a gyógyszer- és élelmiszeripar profittermelő érdekeivel teljesen szembe megy. Mondjuk így, hogy a globalo-oligarchák terveivel, akik a 3D-vel nyomtatott műhússal akarják az emberiséget etetni.
– Nem gondolnám, hogy bárkinek az érdekeivel szembe mennénk. Azt nem tudom, hogy az oligarchák megbeszélték-e az anyagcsereenzimekkel, hogy mennyi deutériumra van szüksége a szervezetnek. Ha ezt megbeszélték a biológiai rendszerekkel és a rendszerek erre rábólintottak, akkor legyen úgy, de ez nem így néz ki!
Biztosan van olyan buta ember, aki a 3D-vel nyomtatott húst megeszi… A tudás, az alapismeretek fontosak. Az állatok szagról, ízről látványról el tudják dönteni, mi jó nekik, a deutériummal túlterhelt vizet elutasítják.
Ennek a 3D-s természetellenes húsnak egyáltalán nem javaslom a fogyasztását. A földünk nem úgy működik, ahogy működtetni akarják. A napcellák gátolják a fotoszintézist, a szén-dioxid-visszaforgatást.
– Van egy személyes tragédia az életében, elvesztette az ikertestvérét. Mennyiben befolyásolta ez a kutatásait?
– Egypetéjű ikertestvéremet, Ferit 2006-ban temettük. Gasztroenterális, nyelőcsőből induló adenokarcinómája volt. Testvérem elvesztése az életformámat befolyásolta inkább. A kutatás a kíváncsiság, a meg nem válaszolt kérdések mentén halad. 2011-ben nálam is találtak a jobb mellkas félben egy tumort, amivel azóta sem foglalkozom. Akkor már deutériumcsökkentett életmódot folytattam. Orvoshoz nem járok. Ha az egészségről van szó, természetgyógyászokkal beszélgetek.
Ma ezt egy a standard gyógyszeriparban működő orvossal nehéz megtenni. Nincs rálátásuk, sem tudásuk, sem tapasztalatuk. A tananyag, ami a genomikát illeti, használhatatlan a gyógyításban.
– Ez a sommás megállapítás vonatkozik a koronavírusok elleni szintetikus mRNS-vakcinációra is?
– Erre a választ senki nem tudja!
Azt már tudjuk, hogy az mRNS típusú oltóanyagokkal nem úgy alakul a helyzet, ahogy azt tervezték. Jelenleg két alapvető nehézséget nem értenek. A természetben az RNS gyorsan lebomlik, csak rövid ideig tartalmaz használható ismeretet a génátírási szerkezetben, azaz a hírvivő RNS, ami a jelenlegi oltóanyagok része, a természetben nagyon hamar lebomlana, ha nem tennék tartóssá. Ezeket zsír alapú hordozó részecskékben fecskendezik be. Azt már tudjuk, hogy e befecskendezett RNS nem marad a helyi szövetekben, sok helyre el- és bejut, például a hipotalamuszba, a petefészekbe – a peteérés az RNS-ektől is függ –, a hasnyálmirigybe, májsejtekbe is.
Valaki egyáltalán nem ad ellenanyagválaszt, valaki jelentős ellenanyagválaszt ad erre az mRNS-fehérje termékre. Másik nehézség, hogy ezt nehézvízben állítja elő az oltóanyagipar. Ezzel kapcsolatban írtunk egy levelet a Science Advance-nek.
– Tehát az egészségre káros deutérium dús vízben?
– Így van! Ezzel kísérlik meg tartóssá tenni. Deutériummal terhelt vízzel adják be. Adnak hozzá egy Tris-puffert (tromethamine) a gyerekeknek adott oltóanyagba! Az FDA-nak benyújtott dokumentumokból lehet ezt tudni. Ezt a Tris-puffert sürgősségi betegellátásban szívroham esetében adják. Erről osztottam is meg anyagokat, kérem az olvasókat, hogy nézzék meg! Tehát küldtünk egy levelet a Science Advance-nek, és furcsa módon, azt az elektronikus levelet, amit elküldtünk és először közölték is, egy hónap után levették. Ebben a levélben a stabillá, azaz tartóssá tett RNS, nem az oltóanyagra tervezett, de káros biokémiai hatásmechanizmusáról írtunk. Tehát először leközölte levelünket a Science Advance nyitott formában – tehát bárkinek hozzáférhetően –, majd eltüntette! A napokban végül újra elérhetővé tették a dokumentumot.
Most lépjünk vissza egy kicsit időben: úgy gondolták, hogy ahhoz, hogy egy RNS-ből DNS legyen, azaz egy RNS szakaszból DNS íródjon át, ahhoz a vírusnak magának hordoznia kell egy enzimet, amit reverz transzkriptáznak hívunk. Ezeket a nyolcvanas évek végén fedezték fel, ilyen a HIV, melyek a saját RNS-üket először DNS-sé írják át, de ehhez az enzimet maguk cipelik. Egy 2021 májusi közleményben a Science Advence-ben leírták, hogy van az emberi sejtekben is egy DNS polimeráz enzim, ezt polimeráz thétának hívják, ami RNS-függő! Ez egy új ismeret. Erre reagálva írtuk az említett levelet a szerkesztőségnek. Sejtmagból származó molekulák templátja, azaz RNS-t ír át DNS-sé. Nem kell a vírusnak vagy egy RNS-szerkezetnek egy saját reverz transzkriptázt hordoznia, mivel az emberi DNS polimerázok között van egy, ami biztosan RNS-t használ templátként. Abban az esetben, ha RNS-t juttatnak be oltóanyagként – főleg ha stabillá teszik – akkor megvan az esélye, hogy abból DNS íródhat át, pontosan ezen polimeráz théta rendszeren keresztül. Tehát az emberi sejteknek van egy olyan polimeráza, ami RNS-t ír át DNS-sé,
Mi ezt nem hangsúlyoztuk a cikkben, mert nem ezzel a szándékkal írtuk a Science Advance-nek, de érdekes módon egy hónap után eltűnt a levelünk a felületről, és nem kaptunk róla értesítést, csak arról, hogy közölték a levelünket. A hivatalos válaszukat meg is tudom osztani. Tehát, valójában a stabillá tett RNS-nek egy átalakulási módja lehet, ha polimeráz thétával találkozik, és mivel az emberi sejt a citoplazmában állítja ezeket elő, ezért a sejt citoplazmájában is előfordulnak. A sejtmag anyagok közül a DNS és az RNS polimerázok másolnak, sokszoroznak át ezekről a szakaszokról. Idáig úgy tudtuk, hogy az emberi sejtek képtelenek RNS-t DNS-sé írni, de ez nem igaz. Ez a dogma megdőlt!
– Tehát valójában emberi génmódosítás zajlik ezekkel a vakcinákkal?
Erről 2021 májusától tudunk. Sok ismertetőt tettem ki a Facebook-oldalamra, az elektronikus levelet is kiraktam. Ez a levelünk bírált orvosi szakirodalmi anyagnak számít ebben a témakörben. Nem sokkal később az anyagot levették, de nemrég újra elérhetővé vált. Az USA-ban több per folyik, tíz állam nekiment bíróságon az elnök rendeletének, és a bíró hatályon kívül helyezte az elnök kötelező vakcinázási rendelkezéseit.
Különböző perekben szakértőként magam is több eljárás munkáját segítem. Ezek arra vonatkoznak, hogy valójában mi történhet ezen oltóanyagokkal az emberi szervezetben. A pereket illetően egy volt kollégámmal is szakmai kapcsolatban vagyok. Ő Joseph Ladapo, Florida Állam egészségügyi minisztere.
– Visszatérve a deutenomikához, azt mondja egy helyütt, hogy azt az orvost, aki a sejtanyagcsere-folyamatot, az anyagcserevíz mibenlétét nem ismeri, eltanácsolná a pályáról.
– Ha valaki az anyagcserevíz jelentőségével, deutériumcsökkentő tulajdonságaival nincs tisztában, és az egészség helyreállítás során ezt nem veszi figyelembe, azzal nekem nincs sok megbeszélni valóm. Én annak biztos, hogy nem keresném a társaságát, aki nem ismeri ezeket az alapvető összefüggéseket. Minden szakmának megvannak az alapismeretei, amit egy szakembernek, ha éjszaka álmából felrázzák, akkor is tudnia kell . Ha az orvos ismeri az anyagcserevíz összefüggéseit, az anyagcsere-betegségek és kórfolyamatok megérthetők, kezelhetők és a betegségek megelőzhetők.
– Nagyszülei ismerték Szent-Györgyi Albertet. Az Ön orvos biokémiai munkássága és eredményei Nobel-díjas tudósunk kutatásaira épül.
– Anyai nagyszüleim szegediek voltak és a húszas évekre datálódik a kapcsolatuk a Szent-Györgyi házaspárral. Olyannyira ismerték egymást, hogy a Szegedi Nemzeti Színház ugyanazon páholyába szólt a bérletük. Az asszonyok jó kapcsolatot ápoltak, anyai nagymamám sokat mesélt róluk.
Szent-Györgyi Albert gyermekéveit a Nógrád megyei Mohorán töltötte és gyermekkori élményeim engem is kötnek ehhez a vidékhez. Édesapám Salgótarjánban született, így félig nógrádi vagyok magam is. A Szent-Györgyi Albert által leírt biológiai körfolyamat rendszerben fontos szereplő a fumársav hidratáz, az 1937-ben kapott Nobel-díjának indoklásában ez hangsúlyt is kap.
A fumársav hidratáz egy Szent-Györgyi-Krebs ciklus enzim, ez az anyagcsere vizet adja vissza a fumársavhoz, így lesz belőle almasav. Ez többféle módon alakulhat tovább, de többek közt ezzel a reakcióval jut vissza a deutérium csökkentett víz az anyagcserébe. Évekkel ezelőtt az amerikai National Institute of Health kutatója ismertette velem egy beteg esetét, akinél ez az enzim fehérje mutálódott és gyors lefolyású veserákban halt meg, tehát ezt az összefüggésrendszert elsőként tártam fel amerikai kollégákkal együtt az orvosi irodalomban. Szent-Györgyi Albert így, a tudta nélkül, a deutérium csökkentés atyja. Az ő mással meg nem osztott díja az orvosi biokémia egyik legjelentősebb Nobel-díja. Ennek a szellemi örökségét igyekszem ilyen formán művelni. Dr. Somlyai Gábor munkája kiemelkedő ezen a területen, de magam is sok érdekes felfedezést tehettem.
Névjegy
Professzor Dr. Boros G. László
1962-ben Törökszentmiklóson orvoscsaládba születik, édesapja tüdőgyógyász, édesanyja röntgenasszisztens
1987-ben orvosi diplomát szerez a Szegedi Orvostudományi Egyetemen
1989-ben indul nemzetközi kutatói pályája a németországi Essen Egyetemi Kórházában, ahonnan útja az USA-ba először Ohióba vezet, majd a Kalifornia Egyetemen (UCLA) teljesedik ki tudományos karrierje. A sejtanyagcsere és az agresszív rákos (vese, máj, hasnyálmirigy) megbetegedések kutatója.
1995-ben már vezető kutatója a stabil izotópos technológiák alkalmazásának a ráknövekedés állatmodelleken végzett vizsgálatában.
1998-ban tanársegéd a UCLA-n, szakterülete az endokrinológia és a gyermekgyógyászat. Kutatásai központjában a kezdetektől a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás és hasnyálmirigyrák állnak.
2006-tól a UCLA gyermekgyógyászatának docense és a Harbor-UCLA Orvosi Központ stabil izotópos kutatólaboratóriumának társigazgatója. Fő kutatási iránya a rákos sejtek anyagcseréje glükóz nyomjelzők és a tömegspektroszkópia alkalmazásával.
2014-től a UCLA professzora.
Elkötelezett résztvevője olyan kutatási programoknak, melyek a lakosság anyagcserezavarait, a cukorbetegséget, elhízást, valamint ezek és a rák kapcsolatát vizsgálják.
2021 nyarán a UCLA-ről nyugdíjba vonul, és ősszel Hollandiában az Amszterdami Vrije Egyetem kutatási területét a deutenomikát felveszi tantárgyai sorába.
Nemzetközi orvosi- és tudományos szaklapok és folyóiratok (Springer Nature, Metabolomics, Scientific Reports) szerkesztője, vendégszerkesztője.
További információk: www.laszlogboros.com
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
