Úgy gondoltuk, hogy számba vesszük így a választások előtt nagyjából 90 nappal, hogy hogyan is fog történni a voksolás, melyek lesznek a főbb újdonságok.
A fordulók
Fontos még a választási rendszer egyfordulóssá alakítása is, így nem lesz második forduló, nem lehet még két hétig kampányolni, jelölteket visszaléptetni, koalíciót kötni a választások között. Ez az egyik oka annak, hogy megszületett a baloldali ellenzék összefogása, legalábbis ők az új választási törvénnyel indokolták az összefogás szükségességét.
Az új választókerületi határok
A választókerületi határok átszabásra kerültek, annak érdekében, hogy egy választókerületben nagyjából ugyanannyit érjen egy szavazat. Korábban voltak olyan területek, ahol a választókerületi határok aránytalanságai miatt egy szavazat 2.5x annyit ért, mint egy másik kerületben leadott. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának választójog biztosításáról rendelkező 25. cikkéhez fűzött kommentár 21. pontja kimondja, hogy a részes államoknak alkalmazniuk kell az „egy ember, egy szavazat” elvét, azaz minden ember szavazatának nagyjából ugyanannyit kell „érnie”.
Alapszabály, hogy a választókerületeknek összefüggő területet kell alkotniuk, nem léphetik át a megye és a főváros határait, valamint a körzetekben élő választók száma megközelítőleg azonos kell lennie.
Tehát, a választókerületi határok átrajzolása szükséges volt, az átrajzolás módja mégis kritikákat kapott, mert sok esetben próbálták a korábbi „billegő” választókerületeket hagyományosan jobbra szavazó területekkel összevonni, így befolyásolva az erőviszonyokat.
Az új jelöltállítás
Vizsgáljuk meg, hogy melyek azok a szereplők, akiknek van legalább elégséges mennyiségű szervezettségük a választásokon való részvételhez. Tudjuk, hogy a 2014-es választások mások lesznek, mint ami eddig volt, az eddigi országos listához képest túlsúlyba kerülnek az egyéni választókerületek. A kisebb pártok által hangoztatott állítással szemben a súlyuk az eddigi 54/46 arányról 47/53 arányra változik, tehát összesen 6% a különbség a korábbi rendszerhez képest. Ez alapján, ha a Fidesz 2010-es eredményét 2014-ben érné el, közel lenne a négyötödös többséghez az Országgyűlésben.
Az új választási törvény értelmében a jelöltállítás és az országos lista állításának feltételei is megváltoztak: legalább kilenc megyében és Budapesten kell minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állítani, amihez választókerületenként legalább ötszáz, az adott egyéni választókerület névjegyzékében szereplô választópolgár ajánlása szükséges. Ezt összeadva 13500 ajánlás szükséges egy országos lista állításához. Ez egyfajta könnyebbség a korábbi országos listaállítási szabályokkal szemben.
A külhoni szavazatok
Mint tudjuk ez lesz az első választás, ahol a külhoni szavazók is szavazhatnak. Főleg baloldalról lehetett olyan bírálatokat hallani, hogy a külhoni szavazatokkal szeretné a Fidesz-KDNP bebetonozni a hatalmát, nézzük meg, hogy mennyire valósak ezek a felvetések.
Mint arról beszámoltunk Böjte Csaba lett az 500.000-ik állampolgársági esküt tett külhoni magyar, így maradjunk ennél a szép kerek számnál. Maximálisan ennyi szavazattal lehetne számolni. A magyarországi lakhellyel nem rendelkező szavazás előzetes regisztrációhoz kötött, amelyet levélben, vagy interneten lehet megtenni. Úgy gondoljuk, korábbi más országok külhoni állampolgárainak leadott szavazatok aránya alapján, hogy a külhoni magyarok választási hajlandósága nem fogja meghaladni a 20%-ot. Ezért maximálisan 100.000 szavazatra lehet tőlük számítani, ami bár jelentős, de semmiképpen sem fog egy pártot se „bebetonozni” a hatalomba.
Sőt, vegyük még figyelembe azt a sajátosságot is, hogy a külhoni szavazatok csak országos listákra kerülhetnek, így 199 mandátum sorsából, csak 93 országos listás mandátumra lehet valójában hatásuk.
Főállású képviselők
A jelenlegi országgyűlésben majdnem minden második képviselő visel a képviselőségen kívül is más tisztséget is. A 2006–2010-es ciklusban 11-en megyei közgyûlési elnökök, 4-en alelnökök (fôpolgármester-helyettesek), 65-en polgármesterek, 19-en alpolgármesterek voltak. További 43 képviselô tagja volt a helyi önkormányzat képviselô-testületének, 32-en pedig a megyei (fôvárosi) közgyûlésnek.
2014-től megszűnik a képviselők álláshalmozása, mivel a következő ciklustól az országgyűlési képviselői tisztség minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízással összeférhetetlen lesz.
Nemzet és Megmaradás
Forrás:nemzeti.net
