Az alacsony betéti kamatok és a magas infláció miatt a pénzüket bankban „fialtatók” csak idén 1,3 milliárd eurós veszteséget könyvelhettek el. Mit tehetünk a pénzügyi szakemberek szerint annak érdekében, hogy a megtakarításaink ne veszítsenek az értékükből?
A szlovákiai családok továbbra is a határidős banki betétszámlákat és folyószámlákat tartják a legvonzóbb „pénzfialtatási” eszközöknek, amelyeken jelenleg több mint 43 milliárd eurónyi megtakarításukat tartják. A történelmi mélyponton, átlagosan alig 0,17 százalék körül mozgó betéti kamatok, és az elmúlt időszakban alaposan meglóduló infláció miatt azonban ezek nem hogy nem gyarapítják a megtakarításainkat, hanem pénznyelőként működnek.
„A pénzromlás üteme idén átlagosan 3 százalék körül mozog, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a bankban a jelenlegi kamatszintet és inflációt figyelembe véve 10 ezer eurót helyezünk el, az húsz év alatt csaknem a felére, 5500 euróra zsugorodik” – mondta el lapunknak Maroš Ovčarik, a Partners Investments befektetési tanácsadó társaság vezérigazgatója. Szerinte a pénzüket bankban tartók emiatt csak idén 1,3 milliárd eurós veszteséget könyvelhettek el. Az infláció üteme októberben ráadásul már meghaladta az 5 százalékot. „Ha a pénzromlás üteme jövőre is ilyen szinten marad, a betétesek vesztesége meghaladhatja a 2 milliárd eurót” – tette hozzá Ovčarik.
Mit tehetünk, hogy egyszerű takarékoskodóként legalább részben csökkentsük az említett veszteségeinket, és jó esetben még akár gyarapíthassuk is a megtakarításainkat? A pénzügyi szakemberek szerint az észszerű befektetési stratégia több pillérre – készpénz, pénzpiac, kötvények, részvények és alternatív befektetések – épül. Ezek arányát az alapján kellene meghatározni, hogy mit is szeretnénk elérni, milyen befektetési időtávban gondolkodunk, és mekkora kockázatot vagyunk hajlandók vállalni. „A készpénz és a pénzpiac a likviditás szempontjából fontos. Ez az a megtakarítás, amelyet vészhelyzet esetén bármikor igénybe vehetünk. A hosszabb távú befektetési stratégia legfontosabb alapkérdése azonban a kötvények és a részvények helyes arányának a meghatározása. Minél hosszabb időtávban gondolkodunk, annál nagyobb arányt képviselhetnek a részvények. Ha a megtakarításink egy részét például csak öt évre szeretnénk kötvényekbe és részvényekbe fektetni, akkor a kevésbé kockázatos kötvények arányának nagyjából 80 százalék körül kellene mozognia, míg a fennmaradó rész jutna a részvényekre. Akik azonban a pénzük fialtatása során például 15 éves időtávban gondolkodnak, azok számára ennek a fordítottját ajánlhatjuk, vagyis a kockázatosabbnak tekintett részvények aránya az esetükben elérheti a 80, a kötvényeké pedig a 20 százalékot” – tanácsolja Ovčarik.
Hogy csökkentsük a kötvények és részvények árváltozásával kapcsolatos kockázatokat, a pénzünk egy részét olyan alternatív eszközökbe (ingatlan, arany, árupiaci termékek, kriptovaluták, műtárgyak stb.) kellene fektetünk, amelyek ármozgása nem függ a részvénypiaci kilengésektől. „A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a részvénypiacon zuhannak is az árfolyamok, az alternatív befektetésekre ez nincs hatással, sőt, jó esetben akár még nő is az értékük. Az alternatív befektetések így különösen a bizonytalanabb időszakokba jönnek jól” – állítja Jakub Rosa, a Partners Asset Management befektetési igazgatója.
Továbbra is vonzó befektetési formának számít az ingatlan is, a befektetési tanácsadók szerint azonban ezzel nem árt az óvatosság. „Szlovákiában a lakossági befektetők körében rendkívül népszerű az ingatlan, a legutóbbi felmérések azonban arra is rávilágítottak, hogy az emberek többsége képtelen felmérni a számára legmegfelelőbb megoldást” – figyelmeztet Rosa. A felmérések szerint a megkérdezettek 84 százaléka egy konkrét lakás vagy családi ház megvásárlásában, ennek az esetleges felújításában és a későbbi, a vételi árnál jóval magasabb eladásában gondolkodik. Az emberek több mint negyede nem is tartja valódi ingatlan-beruházásnak azt a lehetőséget, ha a pénzüket ingatlanalapba fektetik. „A lakossági befektetőket jelentős összegtől fosztja meg a konzervativizmusuk. A befektetési ingatlan vásárlása elsősorban azoknak éri meg, akik ezzel profi módon foglalkoznak, és nagyban csinálják. Kicsiben az ezzel járó költségek és az eladás során bezsebelt összeg közötti különbség már nem olyan látványos. Az ingatlanalapok ezzel szemben, különösen a jelenlegi helyzetben, amikor az infláció újra megugrott, ígéretes megtérülést biztosítanak” – tette hozzá Rosa.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság nagy része továbbra sem hallgat a pénzügyi tanácsadókra. „Annak ellenére, hogy a lakosság egy része kezd rájönni a hatékonyabb pénzfialtatás ízére, a felmérések azt mutatják, hogy az emberek többsége egész egyszerűen nincs tisztában a befektetések alapelveivel sem” – figyelmeztet Ovčarik. A Focus ügynökség legutóbbi felmérése szerint a megkérdezettek 34 százaléka továbbra is azt tartja a legjobb pénzfialtatási módszernek, ha a pénzét bankszámlán tartja. A lakosság 36 százaléka a megtakarítási célú életbiztosításra esküszik, és csak a 14 százalékuk próbálná ki a befektetési alapok, kötvények és részvények nyújtotta előnyöket.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
