Nyár végén egy érdi nő és gyermekei arra ébredtek, hogy az általuk lakott kertes ház konyhájában egy vadidegen cigány család üldögél, az idegenek az ingatlan alsó szintjét teljesen elfoglalták. A magyar asszony tulajdonának a felét másfél hónapja mintegy tucatnyi idegen birtokolja teljesen önkényesen, a rendőrségtől még minimális segítséget sem kapott, ő és két lánya kénytelenek voltak elmenekülni saját otthonukból. A tulajdonos végső kétségbeesésében a nyilvánossághoz fordult, mivel az ő adóforintjaiból is fenntartott magyar hatóságok nem sok mindent tettek az ügy rendezése érdekében.
Jól szervezett lakásfoglalás
Érd-Parkváros, csendes, hamisítatlan kátyús utca. Augusztus 29-én reggel, a családi ház alsó szintjét reggel egy cigány család nemes egyszerűséggel elfoglalta, „jogalapnak” egy csereszerződést lobogtatva.
Az R. család természetesen nem véletlenül került képbe. A tulajdonáért küzdő asszony májusban elvált, a volt férj pedig saját tulajdonrészét egy látszólagos csereszerződés – valójában adásvétel – keretében eladta, egy lakhatatlan előszállási házért, és mintegy 5,2 millió forint készpénzért. Az érdi ingatlan 50 százalékáért cserébe beszámított előszállási ház gyakorlatilag rom, teteje nincs, a közepén egy fa nő, így a Budapesten dolgozó taxisofőr exférj biztosan nem járt jól vele, vagyis a cél nem lehetett más, mint lehetetlen helyzetbe hozni volt feleségét, vele együtt két lányát, ezzel együtt pedig könnyen és gyorsan pénzhez jutni.
Az indíték persze részletkérdés, lévén a szerződést meg sem köthették volna, ugyanis a válást vagyonmegosztás nem követte, így a házastársi közös vagyont a volt feleség tudta és beleegyezése nélkül nem adhatta volna el. Vagyis a csereszerződés nemcsak színlelt volt, hanem semmis is, hiszen közös vagyont annak megosztásáig csak a házastársak közös egyetértésével lehet elidegeníteni. Ráadásul a csereszerződés tárgyát képező előszállási rom akkor még nem is volt az érdi ingatlan felét megszerző R. Renátó tulajdonában. Ez sem zavarta az ügyletet lebonyolító, amúgy egy utcányira élő ügyvédet, de erről majd később.
A fiktív csereügyletet követően az érdi okmányiroda hét (!) főnek kiadta a lakcímkártyát, annak ellenére, hogy ehhez a tulajdonban élő, oda bejegyzett asszony beleegyezése is szükséges. Az asszony jelzésére az iratokat végül visszavonták, ám a cigány család és a nagyszámú rokonság eközben szépen be is rendezkedett a házban, és senki által nem zavartatva élték tovább sajátos életüket.
„Ideje, hogy valaki jól megbasszon”
A beköltözést követően a cigányok kidobálták a házból az asszony és a gyermekei bútorait, használati tárgyakat, és odavitték sajátjaikat. A család nőtagjai a honfoglalást követően kezdték el saját képükre formálni a házat: kidobták a mosógépet, a szekrénysort, a bútorokat ketté akarták vágni, egyszóval elkezdték kiszorítani az asszonyt és gyermekeit a házból, naponta zaklatták, szexuálisan fenyegették.
Az asszony természetesen többször hívta a rendőrséget, bár sok köszönet nem volt a hatóság segítségében. A bírságolásban már kitűnő hatásfokkal dolgozó rendőrség erejéből mindössze arra tellett, hogy az asszony hívására kétszer kijöjjenek a házhoz, először a sajátos honfoglalás napján, augusztus 29-én, majd szeptember 14-én, miután már több mint egy tucat lakásfoglaló dorbézolt a nő házában.
Az első kiszállás alkalmával a rendőrök egy kis adategyeztetés után sietve távoztak (ezek után meg is fenyegették a cigányok az asszonyt), másodjára pedig a házfoglalók is erősítést hívtak két autónyi rokon képében, majd egy kis üvöltözés után a szó szoros értelemben egyszerűen elzavarták a rendőröket.
A hatósági akció közben a házban tartózkodott az asszony egyik lánya is. Folyamatosan szexuális erőszakkal fenyegették őket még akkor is, láthatóan cseppet sem feszélyezte őket az egyenruhások jelenléte:
„Mindennek elhordtak, mondták, hogy takarodjak a házukból, az egyik pedig elkezdte letolni a nadrágját, és közölte: ideje, hogy valaki jól megbasszon”.
Lányának pedig három másik cigány tett „ajánlatot”.
Végy egy jó ügyvédet…
Pikáns: a semmis és színlelt „csereszerződést” ellenjegyző ügyvédnő egy olyan ingatlanhasznosítással foglakozó vállalkozásban található meg érintett személyként melyet a bíróság hivatalból törölt. A jogász azonban jelenleg egy másik ingatlanügynökséggel foglalkozó cég tagjaként próbálgatja a szárnyait. Igaz azonban az is, hogy 2011 és 2015 között nem bonyolított le említésre méltó forgalmat ez a kezdeményezés sem. Ugyanakkor ennek a cégnek a székhelye azonos a töröltével, tehát a látszat szerint az ügyvédnő nem tett le arról, hogy egyszer ingatlanokat fog hasznosítani.
Mindenről tudtak
Az asszony természetesen hivatalosan is a hatóságokhoz fordult. Az érdi rendőrkapitánysághoz írt leveléről azonban már a lakásában berendezkedő cigányok is tudtak, amit szóvá is tettek, magyarul a rendőrségen belül is van kapcsolatuk.
De nemcsak egy védtelen asszonnyal tudnak kemények lenni. A földhivatal egyik alkalmazottját is megfenyegették szeptember 30-án, amiért nem jegyezték be őket az ingatlanra, ugyanis a hivatal formai okokból elutasította a már említett csereszerződést. Az asszonytól úgy tudjuk, a földhivatal épp kedden utasította el azt másodszorra, az első után ugyanis a cigány család ügyvédje gyorsan ki is javította azt. Mint korábban említettük, az ügyvéd háza mindössze egy utcára van az asszony tulajdonától, tehát jól ismeri a helyi viszonyokat, pontosan tisztában lehetett a körülményekkel.
Nem egyedi eset
Az asszony végső elkeseredésében a nyilvánossághoz fordult segítségért (így ismertük meg mi is a történetét). A Facebook-on közzétett nyílt levelére csak Érdről másik négy érintett család jelentkezett, ahol szintén cigányok költöztek be az ingatlanjukba. Az egyik család elmenekült, négy gyermekükkel albérletben húzták meg magukat. Itt először szétlopták az egész házat, lakhatatlanná tették, majd nem sokkal később – idén tavasszal – már bent laktak, általában 8-9 fő egyszerre. Emellett úgy tudjuk, hogy további négy-öt hasonló házfoglalás történ Érden, egy pedig Törökbálinton.
Még bizakodik
A hölgy szeptember 9-én birtokvédelmet kért, ezt október 17-ig bírálják el, igaz, a hatóság ezek után is csak pénzbírsággal sújthatja a más tulajdonában terpeszkedő önkényes házfoglalókat, mondanunk sem kell, milyen visszatartó erővel bír egy olyan család esetén, amely másfél hónapja él más tulajdonában és teszi tönkre az életüket.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
