Így tesz széppé és egészségessé a fejmasszázs

A fejmasszázs egy megnyugtató, frissítő ősi indiai művészet, egy hagyomány, mely arra is alkalmas, hogy hajunknak egészséges csillogást kölcsönözzön. Előnyei közé tartozik egyszerűsége, hatékonysága, hozzáférhetősége, az, hogy nem igényel felszerelést, és még fél óráig sem tart. Néhány alapmozdulattal lazító, nyugtató vagy serkentő hatást érhetünk el.

Alkalmas arra, hogy lecsitítsunk vele egy gyereket, vagy elmulasszuk számítógép előtt dolgozó barátunk fejfájását. Ne csak a fejen végezzük, hanem az arcon, a vállon, a háton és a karokon is – írja a bien.hu.

Mozdulatai segítenek ellazítani a feszült, fájó izmokat, enyhítik az izommerevséget, serkentik a vérkeringést, gyorsítják a lerakódott méreganyagok kiürülését. Hozzásegítenek a mélyebb légzéshez, ami fokozza a friss oxigén áramlását az agyba, és letisztultabb gondolkodást és koncentrációt eredményez.

A mély relaxáció állapotába juttat, hogy utána megsokszorozódott lelkesedéssel és alkotóerővel térjünk vissza.

Rendszeres alkalmazása egészségesebbé teszi a hajat és a fejbőrt. A vér- és a nyirokkeringés megélénkül, így a bőr és a haj sejtjei friss oxigénhez és tápanyaghoz jutnak. 

Gyökerei az ajurvéda gyógyító rendszerbe nyúlnak vissza, amely Indiából ered, és már 3000 éves. Ez egy holisztikus megközelítésű gyógyító rendszer. Szándéka a szellem, a test és a lélek egyensúlyának megvalósítása, amivel egészség és jó közérzet érhető el. Indiában a mai napig a mindennapok része a fejmasszázs. Az indiaiak hetente legalább egyszer alkalmazzák.

Az esküvői szertartáshoz szintén hozzátartozik: a házasságkötés előtt a vőlegényt és a menyasszonyt különleges olajokkal masszírozzák meg, hogy egészségesek és termékenyek legyenek. A vajúdás nehéz óráinak fájdalmát szintén masszázzsal enyhítik, és a gyermekágyas édesanyákat szülés után 40 napon keresztül regeneráló masszázsban részesítik. Az indiai anyák gyengéd masszázs alkalmazásával kommunikálnak gyermekükkel.

Hírdetés

A nyugati ember hajlamos fejbőrét elhanyagolni, nem gondolva rá, pedig az is egy testrész. Indiában a hajat a testünket fedő bőr meghosszabbításának tekintik, és gondosan ápolják.

Az indiai nők tápláló olajokkal masszírozzák fejüket, hajuk ettől lesz csodálatosan csillogó.

A lányok anyjuktól tanulják meg a hajápolás technikáját. Generációról generációra öröklődik, noha leírt tudománya nincsen. Minden családnak és tájegységnek megvan a továbbfejlesztett, módosított változata a fejbőr és a haj gondozását illetően. 

A fejmasszázs egyik alapvető kelléke a ghí (derített vaj), vagy valamilyen felmelegített növényi olaj, amelyhez gyógynövényeket, fűszereket vagy gyümölcsöket adnak.

Egy másik gyakori összetevő a henna, amit a Lawsonia alba nevű növény szárított hajtásaiból és leveleiből készítenek. Ezt a halványzöld port a haj színezésére és kondicionálására használják. Vannak, akik 24 órán át vagy még tovább is, esetleg napokig fennhagyják fejükön az olajat, míg mások csak néhány óráig.

A fejmasszázs tevékenységét borbélyok és masszőrök is végzik szolgáltatásként. Egykor a fejedelmeknek és az elöljáróknak saját fejmasszőrük volt, akik állítólag még kémkedtek is, mert a masszázstól mámoros állapotba került vendégből titkokat tudtak kihúzni. Indiában a fejmasszázs ma is beletartozik a szolgáltatások körébe, akár a borotválás és a hajvágás. A férfiak esküsznek rá, hogy segít megállítani a hajhullást és az őszülést. 

Először dr. Narenda Mehta vezette be az Egyesült Királyságban, az 1970-es években. Mehta azzal a céllal érkezett Európába, hogy fizioterápiát tanuljon, de amikor már hosszú ideje volt távol hazájától, hiányolni kezdte a megszokott fejmasszázst, ezért úgy döntött, hogy meghonosítja nyugaton.

Az Indiában pránának nevezett életenergia egyenletes áramlásának fenntartása a testben fontos részét képezi az ajurvédának, és a fejmasszázs is magában foglalja.

Az indiai fejmasszázst napjainkban a világ számos részén főiskolákon tanítják. Széles körben alkalmazzák: az otthoni szépségápolásban, természetgyógyászati központokban, fodrász- és kozmetikai szalonokban.  


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »