Mindez azt jelenti, hogy potenciálisan magyarok tízezrei képesek nullázni a rezsiszámlájuk egy igen jelentős részét. Sokan ráadásul pont azért fektetnek be, hogy az egyre kiszámíthatatlanabb nyugdíjas éveikre ne kelljen függniük a szolgáltatóktól. Az egyik legnagyobb magyar szolgáltatótól pedig azt is megtudtuk, hogy a legtöbb napelemes kiserőmű Hajdú, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van.
Magyarországon évről-évre nagyobb szerepet kap a zöldenergia, amiből a háztartások is egyre inkább kiveszik a részüket. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb elemzése szerint a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) összesített kapacitása egy év alatt 75,9 megawattal 241,4 megawattra emelkedett, ami 46 százalékos növekedést jelentett 2016-ról 2017-re.
Az egyre jelentősebb hazai bővülésnek egyike oka, hogy Magyarország megújuló energiák tekintetében rendkívül gazdag ország: csak napenergiából a primerenergia-felhasználásunk majdnem kétszeresét biztosítani lehetne. A Magyar Tudományos Akadémia Megújuló Energia Albizottságának korábbi felmérése szerint tehát rendelkezésre állás tekintetében, azaz az ~1850PJ/évre becsült elvi potenciál aligha képezheti jelenleg felső korlátját a fogyasztásnak.
De a rendelkezésre álló erőforrások mellett a piaci környezet is magyarázatot adhat a bővülés egyre növekvő ütemére. A technológia fejlődésével például egyre olcsóbb és egyre jobb minőségű napelemes rendszerek érhetőek el. És akkor az EU-s és az állami támogatásokról még nem is beszéltünk.
Szakít a napelem
Bár háztartási kiserőmű nyerhet energiát vízből, szélből, biomasszából, biogázból, földgázból és termálmetánból is, mégis a lakossági szegmens legmeghatározóbbja egyértelműen a napelem. Olyannyira, hogy míg 2016-ban Magyarországon összesen 20 401 napenergiát hasznosító HMKE-t regisztráltak, addig az összes többi energiahordózóra 95 darab jutott. A teljes cikk itt olvasható.
Forrás:alternativenergia.hu
Tovább a cikkre »
