Aranyvonat, föld alatti város, csodafegyverek – Alsó-Sziléziában jártunk, ahol ma is kísért a náci múlt.
Megtalálták a legendás aranyvonatot – röppent fel a közelmúltban a hír. Nem olyan régen pedig azzal került a nemzetközi érdeklődés homlokterébe a vidék, hogy a TVN24 lengyel hírtévé tudósítása szerint egy asztalosként dolgozó hobbitörténész, Krzysztof Szpakowski azt állítja, hogy hatalmas föld alatti város nyomaira bukkant, amely összeköttetésben áll a régióban található és részben látogatható bunkerekkel. Hat olyan település található a lengyelországi Alsó-Sziléziában, ahol náci bunkerek épültek a háború vége felé. Ezek: Jugowice, Włodarz, Rzeczka, Soboń, Osówka és Gontowa, valamint fontos emlékhely még Ksiaz vára, ahol Hitler szállását rendezték be.
Ha a föld alatti város legendája eddig a független szakértői vizsgálatok szerint nem is nyert ez idáig megerősítést, annyi biztos: a nemzetiszocialista vezetés szándékainak megfelelően grandiózus építkezés folyt az alsó-sziléziai Bagoly-hegy mélyén. 1943-ban született meg a döntés Albert Speer, a Harmadik Birodalom főépítésze és fegyverkezési minisztere javaslatára arról, hogy a német városokban működő hadiipari tevékenységeket át kell telepíteni, és ehhez többek között a sziléziai hegyek mélyén kialakítandó mesterséges barlangrendszereket választotta helyszínül.
Tízezer zsidó rab dolgozott rajta
Így jött létre a Riese (Óriás) projekt. Xaver Dorsch, a civil és katonai mérnököket összefogó OT (Organisation Todt) vezetőjének feljegyzése szerint a tervek alapján húszezer személy számára nyújtott volna menedéket az így létrehozott óriáskomplexum. Az építkezés számai tekintélyt parancsolóak: a beruházás költsége 150 millió birodalmi márkára rúgott, 36 mérföld hosszú úthálózat megépítésére volt szükség, és csak a csőhálózat 62 mérföldnyi volt. A hegyen folyó bányamunkát kezdetben hadifoglyokkal végeztették, ám később több mint tízezer zsidó rabot is munkára kényszerítettek.
Az egységes föld alatti város létezésének híre egyébként sem hullott szűz talajra, hiszen ez év augusztus végén maga az akkori lengyel kulturális és nemzeti örökségi miniszter helyettese jelentette ki: a Walbrzych közelében készített georadar-felvételek alapján jó eséllyel sikerült megtalálni a legendás náci aranyvonatot, amely a Harmadik Birodalom egykor birtokolt kincseit rejti.
A föld alatti óriásváros megtalálásának híre kapcsán mi is felvettük a kapcsolatot Szpakowski úrral, aki annak ellenére, hogy szűkszavú leveleiben megerősítette, örömmel találkozik velünk a helyszínen, és amúgy is közel áll szívéhez Magyarország, alsó-sziléziai utunk ideje alatt nem adott hírt magáról. Ennek ellenére úgy döntöttünk, hogy a helyszínre utazunk, és felkeressük a Walim településhez közel fekvő Wlodarz-csúcs mélyén található bunkermúzeumot, valamint ellátogattunk a Kamienna Góra nevű településen található egykori Arado Projekt néven működő gyár helyén berendezett múzeumba.
Az alábbi képek ezeket a helyszíneken készültek.
Szinte középkori módszerekkel folyt a bányászat, az emberélet pedig nem volt drága Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet
A klimatizációt a föld felszínére kivezető szellőzőnyílások biztosították Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet
A wlodarzi bunker bizonyos részei ma már csak csónakkal közelíthetők meg Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet
A bunkerben működő látogatóközpontot egy magánvállalkozás üzemelteti Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet
A dokumentáció szinte teljesen eltűnt, miután a Vörös Hadsereg vette át az uralmat a terület felett Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet
Alsó-Szilézia németek lakta terület volt, helyükre a keleti térségekből érkeztek lengyel lakosok Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet
A lengyel kommunista hatalom is folytatott kutatómunkát a náci kincsek után Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet
Olyan teóriák is léteznek, hogy titkos katonai kísérletek folytak itt
Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet
És annak a híre is többször felmerült, hogy sikerült végre megtalálni a legendás aranyvonatot
Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet
Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet
Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet
Számos akkori fegyver és híradástechnikai eszköz tekinthető meg az egykori bunker falai között Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet
Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet
A mai napig sokak fantáziáját izgatja a nácik által összerabolt kincsek lelőhelye Fotó: Máté Péter / Magyar Nemzet
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
