Brutális kartell, gyógyszerhamisítás, internetről rendelhető veszélyes szerek – ezektől a hírektől volt hangos az elmúlt tíz napban a média. A gyógyszerészek mindennapi tevékenységéről és küzdelmeiről kevés szó esik, pedig nemcsak az orvosoknak, ápolóknak és a többi egészségügyi dolgozónak, hanem a gyógyszerészeknek sem egyszerű a hazai viszonyok között boldogulni. Néhány évvel ezelőtt a Gyógyszerészeti Világszervezet szeptember 25-ét a gyógyszerészek világnapjává nyilvánította, ehhez a felhíváshoz idén először a magyarok is csatlakoztak.
Tíz nappal ezelőtt robbant a hír: soha nem látott büntetéssel, 2,5 milliárd forinttal sújtott le a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) három gyógyszer-nagykereskedő cégre. Az említett vállalatok jogsértést követtek el: áraik ajánlataik benyújtása előtti egyeztetésével és a piac egymás közötti felosztásával befolyásolták a közbeszerzési pályázatot.
Nem sokkal később jött a másik, gyógyszerekkel kapcsolatos, mindenkit érintő hír, miszerint Magyarországon az utóbbi öt évben megduplázódott az interneten gyógyszert rendelők aránya, pedig nem kockázatmentes ez a vásárlás, amit az is mutat, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a 35 ezer internetes gyógyszertárnak mindössze 0,6 százaléka legális. Köztudott, hogy a gyógyszeripar a hamisításnak leginkább kitett iparág. Különösen veszélyesek a világhálóról rendelhető orvosságok, így rendelés előtt érdemes megnézni az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapját, amelyen megtalálhatók a hamis internetes gyógyszertárak honlapcímei, és a hamis termékek listája is elérhető.
Életmentő feladat hárul a gyógyszerészekre
Hazánkban eddig nem fordult elő, hogy a gyógyszergyár-nagykereskedő-patika láncban hamis gyógyszer jelent volna meg. Tehát a legbiztosabb, ha a patikákban vesszük meg az orvosságot. Itt pedig érdemes kérdezni a gyógyszerészektől, akikre jóval több feladat hárul, mint első látásra tűnik. Több gyógyszer együttes szedésének veszélyes, olykor végzetes kölcsönhatásairól az MNO hasábjain is rengeteget cikkeztünk.
A gyógyszerész nagyon fontos, akár életmentő feladata egyebek között, hogy mielőtt kiadná az orvosságot, megnézze, milyen más gyógyszert szed a beteg, és hogy nem veszélyesek-e egymásra és a megvásárolandóra – mondta az MNO-nak Szökő Éva, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöke. A patikusok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) központi rendszerébe is betekinthetnek, ezáltal nyomon követhetik, hogy milyen orvosságot szed még a páciens. Így kiszűrhető, hogy például a belgyógyász, a nőgyógyász vagy akár a háziorvos által egymástól függetlenül felírt, együtt adva veszélyes gyógyszer a pácienshez kerüljön. A gyógyszerészek szeretnék elérni, hogy a betegágy mellett is egyre több gyógyszerész dolgozzon a gyógyszermellékhatások és -kölcsönhatások kiszűrésében és elhárításában. Szökő elmondta, ennek az angolszász országokban nagy hagyománya van, nálunk is megvan a szándék ez irányba fejleszteni a kórházi gyógyszerészetet.
Nincs jól kidolgozott életpályamodell
A hatékony gyógyszergazdálkodás biztosítása mellett egyre inkább számítanak a munkájukra a kórházak gyógyszerterápiás bizottságaiban. Nagyon fontos lenne elérni azt is, hogy a kórházakban teljes biztonsággal követhető legyen, hogy az orvos által rendelt gyógyszer eljut a beteghez. Ehhez egyebek között informatikai fejlesztésre lenne szükség.
A gyógyszerészek tevékenysége elengedhetetlen a gyógyszerkutatás és -fejlesztés, a gyógyszergyártás és -kereskedelem terén is. Szerencsére biztosítva van az utánpótlás, jelenleg Magyarországon a képzésre elég jelentkező van. Ebben a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnöke szerint szerepet játszik az is, hogy a patikák jó része gazdasági vállalkozásként működik, így biztos megélhetést tud nyújtani. A gyógyszerészet tehát alapvetően egzisztenciálisan vonzó egészségügyi tevékenység lehet. A Gyógyszerhatástani Intézet professzora szerint égető probléma viszont, hogy nagyon nehéz az egyetemi oktatásban és kutatásban – ahová a legjobbak kellenének – megtartani a fiatalokat.
Nem csoda, mivel az egyéb elhelyezkedési lehetőségekhez képest – például a patikákban dolgozó kezdő diplomások nettó 200 ezer forintnál is többet vihetnek haza – messze elmarad a kutató tanársegéd nettó 150 ezer forintos bérezése. Ez a tény nagyon sok jó képességű gyógyszerészt visz másik irányba. Ráadásul később sincs sok lehetőség a nagyobb anyagi előrelépésre. Szökő Éva szerint ezért is üdvözlendő Palkovics László felsőoktatási államtitkár bejelentése, miszerint a jövő évben emelni kívánják a tanársegédi és adjunktusi fizetéseket. Az oktatók reményei szerint ezt később kiterjesztik a docensek és egyetemi tanárok fizetésére is, hisz 2002 óta nem volt változás az egyetemi bérekben.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
