Tíz év uniós támogatással megvalósult 260 európai fejlesztési program közül a kategória legjobbjának járó Regiostars díjjal tüntették ki 2024. október 9-én Brüsszelben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat telemedicina programját. A háttérben zajlott munkáról, a háziorvos nélkül maradt kistelepülésekre vitt telemedicina program kialakításáról Szalma Botond összeállítását olvashatják.
Az Európai Unió Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága által a 2014–2023 közötti időszakban megvalósult projektek számára kiírt versenyre minden korábbinál több, összesen 262 pályázat érkezett, a versenyre a kontinens valamennyi országa benevezett. Az előzetes szűrés után az egyes területek tudományos szaktekintélyeiből álló bizottság 25 döntőst választott, öt kategóriában. A döntőbizottság előtti szerepléseket követően a győzteseket 2024. október 9-én hirdették ki Brüsszelben.
A díjat Lázár Alpár, a Máltai Szeretetszolgálat ügyvivő ügyvezetője Nagy Ferenc programvezető társaságában vette át. „A díjátadó ceremónia után le sem értünk a színpadról, amikor néhányan már odaléptek hozzánk, és elmondták, hogy figyelemmel követték a munkánkat. Svéd, német, olasz delegációk kerestek meg azzal a kéréssel, hogy szeretnék a saját szemükkel látni a máltai modell működését. Japánból már járt nálunk egy küldöttség, hogy miként lehetne a programot a kislétszámú, elzárt szigeteken alkalmazni” – mondja Lázár Alpár, aki szerint a komplett és hiánypótló programmal a legszegényebb településeken évek óta hiányzó háziorvosi ellátást sikerült pótolni.
A zöldmezős beruházás szakmai programja 2021-re, a pályázati kiírás 2022 tavaszára állt össze. A szeretetszolgálat ekkor kezdte az előkészítési munkálatokat, a kivitelezés 2022 végén indult. A helyszín az egykori bicskei menekülttábor volt, ahol a szeretetszolgálat elég területtel rendelkezett ahhoz, hogy egy 1700 négyzetméteres központ megvalósuljon.
Az 1700 négyzetméteren megépült bicskei központ (Fotó: Kovács Bence)
Dienes Ákos, a projekt műszaki vezetője azt emelte ki, hogy az idő rövidsége miatt „fontos szemponttá vált, hogy az időjárás ne befolyásolja a beruházást, és minimalizálják annak kockázatát, hogy bármilyen anyag késve érkezik vagy szezonálisan nem kapható”. Miközben az acélszerkezetet egy dunaújvárosi csarnokban gyártották és nagyobb egységekre szerelték, addig Bicskén készültek az alaptestek, és a gerendarács. „Minden helyiséget centire lemodelleztünk, feleslegesen nem építettünk egy négyzetmétert sem” – hangsúlyozta Dienes Ákos. Az épületben három funkció kapott helyet: az iroda, a labor és a gyógyszerkezelést végző részleg. Az egységek egymástól függetlenül működnek, hogy egy pandémiás helyzetben önállóan megközelíthetők legyenek. „Az épület legszebb dísze a fény. Ez a sok felülvilágító kupolának köszönhető, amik természetes fényt engednek a nagy terekbe. Ennek energiamegtakarítási oldala is van” – világít rá egy fontos részletre a műszaki vezető.
A projekt keretében beszereztek 8 furgont, de a flotta része 5 laborminta-szállító autó is. Átépítettek egy gyermekszemészeti szűrőbuszt és vettek két újat, valamint készült egy mobil ultrahangrendelő. Utóbbival kapcsolatban „a szonográfusok és a járműfelépítményezők azt kérdezték, hogy egy ilyen nagy értékű gépet miért akarunk egy furgonnal hurcolni?” – mondta Dienes Ákos. A fentieken kívül a telephelyhez tartozik egy mentőautó is, illetve itt tárolják a Covid alatt épített prototípus járművet, ami a mobil egészségügyi központok alapjául szolgált. Emellett átépített Dacia Dustereket használnak: a hátsó üléssort kiszedték belőlük, hogy a teljes, rendeléshez szükséges felszerelés beférjen.
A felszerelésekkel megpakolt Dacia Duster (Fotó: Vízkeleti Tamás)
„Itt nem csak a tárgyakról van szó, mert az autót szigetelni kellett, ebbe hűtést és kétféle fűtést kellett telepíteni. Egy gázolajos kályha fűti elő a betegteret, így amikor odaér a kocsi a településre, addigra 15–20 fok van”. A gépkocsivezető amellett, hogy A-ból B-be elviszi az autót, megpróbál megfelelő internetes kapcsolatot találni. A kis létszámú, távoli településeken azonban a jelerősség nem mindenhol elég a szélessávú kapcsolathoz, ám a szolgáltatást felügyelő hatóság segítőkésznek bizonyult: amikor a sofőr a google térképen bejelölte, hol parkol a mozgó rendelő, akkor segítettek abban, hogy merre fordítsa az antennát a megfelelő adatátviteli sebesség eléréséhez.
Az orvosok közben máshol, akár az otthonukban rendelnek. Beosztásuk alapján jelentkeznek be egy videokonferencia-szerű rendszerbe. Az asszisztens onnan tudja, hogy jó helyre tette a digitális fonendoszkópot, mert van rajta egy füles, aminek a másik végéhez a doktor csatlakozik. Addigra a páciensnek a háziorvosi szoftverben már meg van nyitva a mappája, más néven a kartonja. Ugyanazt a szoftvert használják, mint a legtöbb háziorvos az országban, csak egy kicsit átalakítva. „Ez kommunikál a labor szoftverünkkel, tehát a lelet ott is megjelenik. Nekünk azt is nyomon kell követnünk, hogy az adott településen ki vette le a mintát, ki vette át szállításra és kinek adta le a laborban. A láncban mindenki a céges telefonjával olvassa be a QR-kódot” – emel ki néhány innovatív megoldást Dienes Ákos.
A telemedicinás mozgó rendelő belseje (Fotó: Vízkeleti Tamás)
A projekt sikerében jelentős szerepe volt Nemcsok Dénes Sándor főigazgatónak és Bicsák Krisztina titkárságvezetőnek a Nemzeti Fejlesztési Központnál, a Máltai Szeretetszolgálatnál pedig Fenyvesi Dorottya pénzügyi menedzsernek, Lázár Mária projekt menedzsernek, Dienes Ákos műszaki vezetőnek és Besnyi Gábor Győzőné Cseh Lívia vezető szakmai asszisztensnek.
A Naszlady Attila Egészségfejlesztési Program Európai Uniós forrásból, a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap támogatásával valósult meg.
Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Fotó: Kovács Bence; Vízkeleti Tamás
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
