Az infláció visszaszorítását követően a kormány minden erejével a gazdasági növekedés helyreállítására összpontosít – közölte Czomba Sándor.
A dinamikus, 4 százalék körüli GDP-bővülés elérése érdekében a fogyasztói bizalom növelésével és az „óvatossági motívum fokozatos oldásával” helyre kell állítani a fogyasztást, 25 százalék felett kell tartani a beruházási rátát és tovább kell növelni munkaerőpiaci aktivitást is – írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A kormány célja Czomba Sándor szerint az, hogy a 15-64 évesek jelenleg is uniós átlag (ami jelenleg 75 százalék) fölötti aktivitási rátája hosszabb távon még tovább, a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra emelkedjen. „Ez nem kisebb feladat, mint a korábbi vállalás, az 1 millió új munkahely létrehozása, amit a kormány sikeresen teljesített” – olvasható. A közlés szerint az aktivitási ráta növelését a hazai munkaerőipiaci tartalék mobilizálásán, az álláskeresők elhelyezkedésének segítésén és a munkavállalási korú inaktív népesség aktivizálásán keresztül akarja a kormány elérni.
A közlemény szerint
A felsorolt csoportok mellett Czomba Sándor szerint mintegy 60 ezer főt tesz ki a munkavállalási korú inaktívak körében azok száma, akik képessé tehetők és motiválhatók a munkába állásra. Ebben a körben a tárca szerint megállapítható, hogy a munkavállalási korú inaktív népesség egy része bár szeretne dolgozni, de élethelyzete vagy egészségi állapota korlátozza ebben, ezért esetükben a kormányzat komplex támogatására van szükség.
„Külön figyelmet fogunk fordítani azoknak a fiataloknak a segítésére, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak”
– jelentette ki az államtitkár. Megemlítette még a minden eddiginél szigorúbb idegenrendészeti törvényt is, amelynek végrehajtási rendeletei kidolgozás alatt állnak és hamarosan megjelenhetnek.
Az aktivitási ráta és így a foglalkoztatottság további növelését a kormány tehát átfogó akciótervekkel fogja segíteni, és ehhez járulnak hozzá a több mint 460 milliárd forintot biztosító GINOP Plusz program forrásai is – fűzte hozzá.
A tárca későbbi közleményéből kiderül: 2030-ig több mint 460 milliárd forint uniós forrás segítheti a foglalkoztatás és az aktivitás övelését, a munkaerő-tartalékok mozgósítását, a munkában állók képzését, valamint a munkakörülmények javítását. Ebből a forrásból
A munkahelyi képzésekre fordítható forrásból a munkáltatók szakmai ismeretek bővítésére kaphatnak támogatást, elsősorban a munkavállalók képzési költségeihez, valamint a munkavállalók képzés alatti kieső munkaidőre járó bérének biztosításához. A képzéseket támogató program számos könnyítést tartalmaz a vállalkozások részére, az energiaintenzív ágazatokban működő vállalkozások pedig már munkahelymegőrzési célokra is felhasználhatják a támogatást.
A fiatalok elhelyezkedését támogató Ifjúsági Garancia Plusz program közel 200 milliárd forintos keretéből képzésekkel, bértámogatással, mobilitási támogatásokkal a kormány célzottan támogatja a 30 év alatti korosztály munkaerőpiacra lépését. A programon keresztül összesen 84 ezer álláskereső, vagy inaktív fiatal munkaerőpiaci beilleszkedése valósulhat meg, amelyben kiemelt fókuszt kapnak a hátrányos helyzetűek.
Mindezen programokon túlmutatóan várhatóan májusban újabb közel 160 milliárd forint uniós forrás nyílhat meg a 30 év feletti álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése és a munkakörülmények javítása érdekében – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »