„Igent mondunk Ukrajna európai uniós tagságára, igent mondunk a békére és nemet mondunk a további szankciókra!” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a közösségi oldalán.
Orbán Viktor Facebook-oldala
A kormányfő a Facebook-oldalára feltöltött videóban azt mondta: az uniós vezetők brüsszeli tanácskozásán délután következik Ukrajna és a háborús helyzet áttekintése, holnap pedig „kellő mélységben és hosszúságban megtárgyaljuk az európai gazdasági helyzetet, ami egyáltalán nem rózsás”.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Európa szenved”. „Szenved a háborús inflációtól és szenved a háborús gazdasági válságtól” – sorolta.
Mint hozzátette, ráadásul újabb és újabb szankciós ötletek bukkannak fel és szankciós javaslatokat „terjesztenek elénk”. Márpedig a háború mellett a szankció az oka a gazdasági bajoknak – rögzítette a miniszterelnök.
Orbán Viktor egyúttal azt hangsúlyozta: „nekünk most nem újabb szankciókra, hanem békére van szükségünk, mert a háborús infláció egyetlen ellenszere a béke”.
Bejegyzésében a kormányfő beszámolt arról is, hogy délelőtt a nyugat-balkáni vezetőkkel tárgyaltak.
A kormányfő közösségi oldalára feltöltött videó IDE kattintva érhető el.
Edi Rama: A maradék 26 EU-tagország „ijedten ül és nem cselekszik”
A Nyugat-Balkán tekintetében az Európai Unió legfontosabb prioritása a csatlakozási tárgyalások haladéktalan megkezdése Észak-Macedóniával és Albániával – közölte egy, az ülés részleteit ismerő uniós tisztségviselő csütörtökön, az EU és a nyugat-balkáni országok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóját követően.
A tájékoztatás szerint a csaknem négyórás megbeszélésen a tagállami vezetők megerősítették a Nyugat-Balkán európai perspektíváját, és hangsúlyozták: a térség jövője az Európai Unióban van.
Hangsúlyozták, hogy az érintett országok már megkezdett csatlakozási folyamatai úgy haladhatnak előre, ha teljesítik a szükséges reformokat, kivált ha meghozzák a jogállamisággal, az igazságszolgáltatással és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedéseket.
A csúcstalálkozó résztvevői fontosnak nevezték a Bulgária és Észak-Macedónia között fennálló kétoldalú kérdések kölcsönösen elfogadható megoldásának megtalálását. Kiemelték továbbá: sürgősen előre kell lépni többek között a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok javításában, valamint segítségek kell nyújtani Bosznia-Hercegovinának az uniós tagjelölti státuszhoz vezető úton.
A tagállami vezetők leszögezték: az integrációs folyamatot meg kell erősíteni a nyugat-balkáni partnerek számára nyújtott konkrét társadalmi és gazdasági előnyök biztosításával. Fokozatosan integrálni kell a régió országait az EU munkájába, és biztosítani kell számukra a vízummentességet.
Az EU továbbra is támogatja a régiót, többek között az ukrajnai háborúból fakadó kihívások kezelésében. Bevonja ezeket az országokat az EU élelmezés- és energiabiztonsági kezdeményezéseibe, segítséget nyújt a kiberbiztonság megerősítésében, valamint a hibrid fenyegetések és a dezinformáció elleni küzdelemben. Az Európai Unió a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdasági és beruházási tervében 30 milliárd eurós beruházást biztosít a régió gazdasági fellendülésére, az összekapcsoltságot és ellenálló képességet javító stratégiai projektek támogatására.
A tagállami vezetők végezetül támogatásukat fejezték ki a szabadságáért küzdő Ukrajnának, és elismerésüket fejezték ki mindazon partnereknek, melyek betartották az uniós szankciókat.
Edi Rama albán miniszerelnök a tanácskozást követően tartott sajtótájékoztatóján közölte: szép a hely, kedvesek az emberek, szépek a szavak is, de mennyivel szebb lenne, ha a szép ígéreteket megvalósítás követné. „Mi, albánok, nem vagyunk olyan kedvesek, hogy könnyen feladjuk, hanem folytatjuk, és még keményebben dolgozunk azon, hogy Albánia az Európai Unió tagja legyen” – fogalmazott.
Most lehetőség nyílhat Albánia számára, hogy helyet kapjon ott, ahová tartozik – jelentette ki. Edi Rama szégyennek nevezte, hogy a NATO-ország Bulgária két másik NATO-ország, Albánia és Észak-Macedónia uniós közeledését blokkolja egy Európában dúló háború kellős közepén, miközben a maradék 26 EU-tagország „ijedten ül és nem cselekszik”.
Aleksandar Vucic szerb elnök a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Szerbia támogatja a bővítési folyamatot, mert – szavai szerint – az EU vezetői csak ez által hallhatják meg a Nyugat-Balkán országainak hangját, a régió országai pedig csak így érthetik meg őket.
„Hiszek Szerbia és az egész régió európai útjában. Együtt fogunk küzdeni a közös jövőért, megőrizve önbecsülésünket, és bízva abban, hogy együtt mindent elérhetünk” – fogalmazott a szerb elnök.
Dimitar Kovacevski, észak-macedón miniszterelnök a sajtóértekezleten bírálta az Európai Uniót a remélt előrelépés elmaradása miatt, és azt mondta, „ami történt, komoly csapást jelent az EU hitelességére nézve”. Kijelentette, hogy sem országa, sem Albánia csatlakozása nem késlekedhet egyetlen uniós ország, Bulgária ellenállása miatt. Leszögezte, hogy az EU-nak biztosítania kell, hogy Bulgária ne követelhesse olyan kritériumok teljesítését, amelyek eredetileg nem szerepelnek a csatlakozáshoz szükséges feltételek között. Észak-Macedónia azt kívánja, hogy tiszteletben tartsák nyelvét, hagyományait, kulturális és történelmi identitását, és azt, hogy biztosítsák számára, hogy büszkén csatlakozhasson az Európai Unióhoz, ahogyan ezt korábban a jelenlegi tagországok tették – tette hozzá az észak-macedón miniszterelnök.
Orbán Viktor miniszterelnök (j), Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (j2), Olaf Scholz német kancellár (b2) és Kiril Petkov bolgár kormányfő az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcsértekezletén, amelyet az EU kétnapos csúcstalálkozójának keretében tartanak Brüsszelben az esemény első napján, 2022. június 23-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
