A Magyar Nemzet nem régen meglepő cikket közölt ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász tollából az Isztambuli Egyezménnyel kapcsolatban “Felsülnek a radikális feministák” címmel.
Az írás olyan a közélet mainstreamjében mindeddig ki nem mondott érveket sorakoztat fel az egyezménnyel szemben, amelyeket mindeddig csak a férfiszervezetek írtak le állásfoglalásaikban. A korábban az egyezményt aláíró, de később ratifikálni vonakodó kormányzat kritikaként legfeljebb az egyezményben megfogalmazott kötelező genderoktatást és a nőjogi alapon megnyíló bevándorlási kiskaput említette, de lényegében soha nem kifogásolta annak radikális feminista alapvetéseit. Dr. Lomnici Zoltán most lényegében a férfiszervezetek szájából veszi ki a szót és ezért nem győzünk eléggé hálásnak lenni neki.
– Írja már a cikk felvezetőjében Lomnici és rövidesen rátér a férfiszervezetek által sokszor kifogásolt nemi diszkriminációra is, ami jelentős probléma jogi szempontból és a férfiak méltóságának ügye felől nézve is, mégsem fogalmazta ezt meg korábban a férfiak érdekképviseletein kívül senki sem. Annál inkább is bátor dolog ez a szerzőtől.
És ha mindez nem lenne elég, kisvártatva előkerül a férfi szervezetek által oly sokszor hangsúlyozott kriminológiai szakmai érv is az egyezménnyel szemben.
Az már tényleg hab a tortán, hogy Lomnici Zoltán végül teljesen egy álláspontra helyezkedve a férfiszervezetekkel, férfijogi aktivistákkal még a világszerte egyre inkább terjedő férfigyűlöletre is külön felhívja a figyelmet.
A cikk érveivel egyetlen apróbb vonatkozásban lehet vitába szállni, mégpedig abban a tekintetben hogy amikor a magyar alaptörvény nők védelmére vonatkozó kitételét említi, akkor sajnos nem veszi észre, hogy ez sajnos pont egy olyan elhibázott része lett az alaptörvényünknek, amely gyakorlatilag bármilyen megkülönböztetést, nemi diszkriminációt jogszerűvé tesz a férfiak terhére. Így hát gyakorlatilag akár az Isztambuli Egyezmény súlyosan emberi jogsértő, diszkriminatív szövegezése is illeszkedik az ilyen módon megalapozott magyar jogrendszerbe. A Férfihang.hu szerzője már az alaptörvény megszületésekor ráirányította a figyelmet egy cikkben az ilyetén való törvénykezés veszélyeire, amelyeket aztán az élet vissza is igazolt. Emlékezzünk, amikor a szakszervezetek azért szálltak síkra, hogy a férfiakat a nőkkel azonos nyugdíjazási feltételek illessék meg (Nők40 – Férfiak40), akkor az alkotmánybíróság azzal minősítette alaptörvény ellenesnek a szakszervezet kezdeményezést, hogy a nők alkotmányban megfogalmazott külön elbíráláshoz, védelemhez való jogát üresíthetné ki.
Sajnos annak a kormányzatnak, amely önmaga egy olyan alkotmányt és olyan ráépülő térvényeket állított a magyar jogrendbe, amelyek megsértik az egyenlő bánásmód követelményeit és a férfiak emberi méltóságát, nincs erkölcsi alapja az Isztambuli Egyezményt emiatt bírálni… – és azt valójában nem is tette meg mindeddig soha sem.
Dr. Lomnici Zoltán szavai mentén is le kellene vonnia a Fidesz-kormánynak a megfelelő következtetéseket: tartoznak a magyar társadalomnak azzal az alkotmánymódosítással, amely valóban megteremti az egyenlő bánásmód és a jogegyenlőség követelményrendszerét. Továbbá, ha az Isztambuli Egyezmény aláírása óta világossá vált a kormányzat számára, hogy az egy elhibázott lépés volt, akkor erkölcsi kötelességük volna vállalkozni arra is, hogy országunkat kivezetik az egyezményből, már csak azért is, hogy egy esetleg őket követő másik kormányzatnak ne legyen olyan egyszerű dolga, hogy csak ratifikálniuk kell egy már régen aláírt nemzetközi egyezményt.
Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »
