A COVID-járvány világszintű zöldítési, kertészkedési lázat robbantott ki: hódít a balkonkertészkedés, és egymás után nyílnak a közösségi kertek. A megnövekedett igényre nemcsak az intézmények, de a kerületek, városvezetések is gyorsan reagáltak: nyílt közösségi kert a Terézvárosban, Újbudán, Debrecenben, Kecskeméten is, és biztosra vehető, hogy a kertnyitási hullám folytatódni fog. Ha csatlakoznál, segítünk átgondolni, mi kell az induláshoz. Bajzák Anna, a Zöldítők balkonkertész oktatójának tanácsai.
Kevés jobb dolog van a világon, mint ha az ember saját magának termeli meg – ha csak részben is – az élelmiszer. A saját kertben nőtt paradicsom, tök, hagyma, burgonya, cseresznye maximálisan helyi élelmiszer, fenntartható forrásból szárazik, etikusan termesztett. Közösségi kerthez tartozni testileg és lelkileg is segít egészségesnek maradnunk, kapcsolatba kerülhetünk a környéken élőkkel, és nem utolsó sorban a gyermekek is testközelből élhetik át, mennyi munka és törődés kell ahhoz, hogy az asztalunkra élelem kerüljön. Hála a közösségi kerteknek, erről az élményről akkor sem kell lemondanunk, ha városban élünk.
A bevásárlóközösségek felé fordultak a fogyasztók a járvány miatt
Kortárs Építészeti Központ és a közösségi kertek Magyarországon
Elsőként a közösségi kertekkel, tágabban a városi kertészkedés meghonosításával a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) kezdett el foglalkozni 2010-ben. Azóta is ők fogják össze a közösségi kertek hálózatát, segítenek ilyen kertek beindításában. Honlapjukon országos listán és térképen láthatjuk a jelenleg működő kerteket Egertől Budapesten át Győrig. Szándékuk szerint a közösségi kertek és ismeretterjesztő programjaink segítenek olyan, a városi élet szempontjából is releváns fogalmak megértésében, mint a „városi hőszigetek” és a „biológiai lábnyom csökkenése”, hogy tudatos városhasználóként egyénileg és helyi közösségek tagjaiként ki-ki hozzájárulhasson a klímaváltozás káros hatásainak csökkentéséhez.
Sokan épp első növénynevelési élményüket élik meg a frissen átvett parcellákkal, vagy csupán balkonkertész tapasztalataik vannak. Ha belevágnál, mi néhány tippel, jótanáccsal segíthetünk, hogy felkészülten indulj a kalandra!
1. Mennyi ideig lesz vele feladatod?
Még a legrövidebb növekedési idővel, azaz tenyészidővel rendelkező zöldségek is 6-8 hét törődést igényelnek, az átlag kertész viszont már februártól egészen a fagyokig zsizseg, így tudd, hogy hosszú és kitartó elköteleződést kíván egy parcella gondozása. Mielőtt belevágnál, fejben pörgesd vissza az elmúlt éveket, gondolt át a közeljövőt, és mérlegeld, hogy belefér-e a hétköznapjaidba ez a vállalás.
2. Hol?
Ha az elhatározás biztos, keress egy olyan kertet, ami a lakhelyedhez vagy munkahelyedhez közel esik. Mivel a nyári locsolásról vagy korán reggel vagy a nap végén kell gondoskodni, a helyszín mindenképp legyen gyalogosan vagy bringával kényelmesen megközelíthető számodra ezekben az idősávokban.
Hidd el, hogy a hosszú utazás nem fenntartható: sokszor közbejöhet valami, az esetleges autózás ökológiai lábnyoma is felesleges, közösségi közlekedéssel pedig macerás lehet ásót, karókat szállítani.
Hengermalom Közösségi Kert, Budapest 11. kerület3. Jelentkezés
Már működő közösségi kertbe bejutni nem mindig egyszerű, a parcellákat ugyanis többnyire évenkénti meghosszabbítással vagy visszavonásig bérelhetik. Ha tehát becsatlakoznál, keresd fel az üzemeltetőt, és kezdj el ismerkedni a tagokkal, hogy első kézből legyen információd az üresedésről. Általában ősszel indul a következő évi toborzás, így már nyáron elkezdheted a kapcsolatépítést.
A Közösségi Kertek oldalán rengeteg hasznos információt találsz, például itt kereshetsz magadnak kertet a közeledben, de vetési naptárjuk és növényhatározójuk is van.
4. Alapíts Te magad!
A Közösségi Kertek csapatának segítségével akár el is indíthatod a saját kezdeményezésed. Ha egy számodra ideális helyen elhagyatott telekre, használatok kívüli udvarra leszel figyelmes, nézd meg az oldalukon, megfelel-e a hely közösségi kert számára. Ezután utána járhatsz a Földhivatalban, hogy kié a telek, és vedd fel a kapcsolatot a tulajdonossal! Ha nyitott a kert kialakítására, irány a Kortárs Építészeti Központ, akik segítenek a szerződésben, és elinduláshoz szükséges tanácsokat adnak.
5. Az ideális parcella
Ha feltételezzük, hogy a kert kialakításakor gondosan választottak területet, és nincs teljes árnyékos része a kertnek, akkor bármelyik parcella lehet jó, ha a megfelelő növényeket tervezünk bele. Több városi kertben is gyakori, hogy csak néhány órát süt a nap a környező házak vagy szegélyező fák miatt. Az ilyen parcellákba inkább a leveles vagy kicsi termésű zöldségek ajánlottak, érdemes letenni a chiliről, szendvics- vagy befőző paradicsomról és a mediterrán fűszerekről. (Lásd még később az ajánlásokat.)
6. Mire lesz szükséged?
A legtöbb kert minden műveléshez szükséges szerszámmal rendelkezik, azonban a kártevők terjedése miatt nagyon figyelmesen kell kezelni a közös szerszámhasználatot. Költségként a vetőmagokkal/palántákkal, a palántázáshoz szükséges kellékekkel és egy tartós kertészkesztyűvel érdemes számolnod.
Legyen illatos és tarka méhlegelőd balkonon vagy kertben!
Vegyszermentes növényvédelem
Nem minden kertben veszik figyelembe a tagok a vegyszerhasználat mellőzését, ezzel a szűk hely miatt ellehetetlenítik a parcellatársak számára is a “tiszta” zöldség nevelését. Már az elején érdemes tájékozódni a kert házszabályai mellett arról is, hogy vannak-e azzal dacoló tagok. Ha lehet, tartózkodj a mérgektől, de mindenképp csak úgy használj vegyszert vagy csigamérget, permetet, hogy előtte egyeztetsz a közösség tagjaival!
A vegyszerek helyett próbáld ki a megelőzést és a természetes védekezést. A megelőzésben nagy segítségedre lehet a megtervezett növénytársítás és a védőnövények használata is. Miért fontos a növénytársítás? Az áhított növények kifejezetten jól érezhetik magukat egymás mellett, de éppígy csökkenthetik is egymás ellenálló képességét. Ráadásul az ilyen szabályok nem csak a térben egymás mellé, de az időben egymás után ültetésre is vonatkoznak.
A jól működő társítás mellett védelmező növényekkel is hatékonyak lehetünk: a szegélyeken és az ágyásban is jól mutatnak, ültess büdöskét, körömvirágot, sarkantyúkát.
Hívatlan vendégek
Míg a balkonon ritkán bosszankodunk 2 centisnél nagyobb betolakodók miatt, a közösségi kert vackaival, hajnali és éjszakai magányával már igencsak csalogató lehet az állatok számára. Ha például a korai, ősszel vagy tél végén vetett borsónak nyoma vész, lehet, hogy a madarak ették ki. Ha pedig “ki van feküdve” az ágyásunk, bizony lehet, hogy egy macska pihent meg rajta. A rosszul használt komposztáló rágcsálókat is bevonzhat, míg a lombkupac – mint minden kertben – sünöknek lehet otthona. A leggyakoribb látogatóknak csak csillogó nyomát látni: a csigák lakmározását csak a szerencsének (vagy a murvának) köszönhetően úszhatjuk meg.
Árnyékolás
A közösségi kertészkedés akkor lehet igazán sikeres, ha nem csupán a magunk parcellájára, de a másikéra is figyelemmel vagyunk. Korábban volt szó az árnyékolásról, ami a kerítésen belül is okozhat bosszúságot. Az ágyás tervezésekor mindig vedd figyelembe a nap járását, ugyanis a magasabb növésű növényeink árnyékolni fogják az északi oldalon lévő szomszédaikat. Ez igaz a szomszéd parcellájára is, tehát a tornasort másokat is tisztelve alakítsd ki.
Zsúfoltság és monotonitás
Sok fejfájást okozhat, ha túl mohók és meggondolatlanok vagyunk a tervezéskor. Ha az ágyásunkban nem jár a levegő, ha nem tartjuk be hozzávetőlegesen sem a tő- és sortávokat, nem ügyelünk a sokféleségre a növénytársítások alkalmazásával, akkor nagy eséllyel vonzhatunk be kártevőket, és hamar elszaporodhatnak a kórokozók is. A jól tervezett biodiverzitás legyen szempont itt is.
Mivel kalkulálj ültetés előtt?
Az ágyás tervezésekor az elsődleges szempont az évelő és egynyári növények megkülönböztetése. Ha egy évre tervezünk csupán, akkor az évelő növényektől a következő évben el kell búcsúznunk: ilyen például a sóska, a lestyán, a menta, citromfű, kakukkfű, oregano, levendula, rozmaring, málna, szeder, ribizli, piszke, stb.
Ha évekig miénk lesz az ágyás, akkor a következő rosta a méret: a bő terméshozam és az okos helykihasználás érdekében ugyanis nem mindegy, milyen növény mekkora területet árnyékol és fed be a területünkön. Az átlag 6-8 nm-es parcellából óriási teret vesz el egy spárgatök vagy cukkíni, patisszon, a sütőtökről nem is beszélve. Ha ilyen zöldséghez ragaszkodunk, ne essünk túlzásba, és mértékkel vessük őket!
A másik nagy terjeszkedő a folytonnövő paradicsom, amely akár 3-4 méter magasra/hosszan futhat. Előnye, hogy megfelelő támrendszerrel oldalirányban is szabályozható, de még így is nagy területet igényel, ezzel nagy árnyékot is teremt. Megoldás lehet, ha a megfelelő magasságot elérve megállítjuk a növésben (lecsípjük a főszár végét) vagy eleve ún. determinált fajtát választunk, amely az optimális magasságát elérve megáll a növésben.
A terjeszkedők leveszedelmesebbike – tapasztalatom szerint – azonban a menta, mert noha ártatlan, illatozó gyógynövénynek tűnik, pillanatok alatt beterítheti az egész területet.
A következő szempont a helyrevetés és a palántázás megkülönböztetése, ugyanis amit palántázni szükséges, annál bizony a lakóhelyünk adottságait is figyelembe kell venni: a május végi kiültetés előtt ablakpárkányunkon és balkonunkon kell biztosítani a növekedést.
Top 5 balkonkertész baki, amibe kezdőként magról neveléskor belefuthatunk
Miket ültethetünk?
Lehet zsenge újhagymánk, ha tavasszal időben eldugjuk a hagymákat. Vethetünk retket, tépősalátákat, spenótot, mángoldot, céklát, borsót, babot, sárgarépát, petrezselymet, pasztinákot, uborkát, tökféléket. Palántázhatunk paradicsomot, paprikát, ha nagyon napos a placc, padlizsánt, szamócát, zellert, kelbimbót, leveles kelt, sőt, ha bátrabbak vagyunk, akkor fejet növesztő salátákat, brokkolit, karfiolt is.
Amire ügyeljünk, hogy az éghajlathoz és a parcella környezeti jellemzőihez igazított növényekben gondolkodjunk, és tartsuk szem előtt a bölcs tervezés szempontjait. A burgonya és társai (csicsóka, édeskrumpli) például azért maradt ki a felsorolásból, mert azt csak akkor ajánlanám, ha az egész parcellában az van, ugyanis a betakarításkor ki kell forgatni az egész földet.
Karózott paradicsom, Avasi Paradicsom Közösségi Kert, MiskolcMi dolgunk nyáron?
A rendszeres locsolás és növényszemle mellett már egyre több jóságot vihetünk haza, de lehetőségünk van a betakarított zöldség helyére újabbakat is vetni, ültetni. Sajnos a klímaváltozás egyre kiszámíthatatlanabbá teszi a szüret idejét, ezért az év hőmérsékletétől és napfényes napjaitól függ, mit mikor tudunk szüretelni.
Ha nyáron kezdünk veteményezni, a növényválasztásnál mindig ellenőrizzük, hogy az adott zöldség alkalmas-e másodvetésre, mert a hideget igénylő magok vagy ki sem csíráznak a nyári hőségben, vagy ehetetlenek lesznek (pár tipikus példa: retek, fejes saláta és a spenót legtöbb fajtája). Fontos emellett ellenőriznünk kertészeti portálokon azt is, hogy a két, egymás után nevelt zöldség hogy viszonyul egymáshoz a növénytársítások szerint, mert egy földön osztozva komoly hatással lehetnek a terméshozamra.
Miben különbözik a balkonkertészkedéstől?Oda kell menni – bármennyire is természetesnek tűnik, vannak olyan napok, amikor még egy plusz kerülő sok lehet.Alkalmazkodni kell másokhoz – a közösség rengeteget tanít, de folyamatos, emberi munkát is igényel.Kisebb a kontroll – nem tudunk bármikor ránézni, megnő az esélye a hívatlan vendégeknek is.Nagyobb lehetőség, nagyobb rizikó – a szabadföldi termesztés kinyitja a növények végtelen tárházát, azonban a velük járó kórokozók-kártevők gondját is.
Bárhogy is döntesz, készülj fel, vágj bele és élvezd – a legtöbb bakit meg lehet előzni balkonon innen és túl is!
Képek forrása: unsplash.com, közösségi kertek
Ez a tartalom az Agrárminisztérium Zöld Forrás programjának támogatásával, az Európai Unió #GoEAThical projektje társfinanszírozásában valósult meg.
Ez a poszt Idő, kesztyű, palánta – mit gondolj át, hogyan csatlakozz közösségi kerthez? először itt jelent meg: Tudatos Vásárló.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
