Idén már nem lesz napirenden a szlovák államnyelvtörvény szigorítása, a minisztérium halasztást kért Lajos P. János2025. 02. 17., h – 10:00 Pozsony |
A kulturális minisztériumban befejeződött az államnyelvtörvény módosításának véleményezése, de itt egy időre le is áll a folyamat. A tárca december végéig „kapott halasztást” a törvény kidolgozására, mert még egyeztetni akar a kisebbségi kormánybiztossal és a nemzeti kisebbségek képviselőivel.
Egyelőre lekerül a napirendről az államnyelvtörvény módosítása, a Martina Šimkovičová (SNS) vezette kulturális minisztérium hosszabb időt kért a tervezet kidolgozására, és erről tájékoztatta Horony Ákos kisebbségi kormánybiztost is. Lapunk információi szerint a szaktárca
a kisebbségi ügyi kormánybiztos tervezethez fűzött megjegyzéseinek jellegével
indokolta a halasztást, illetve egyeztetni akar a nemzeti kisebbségek képviselőivel is, mert a tárca szerint magyaron kívül más kisebbség nem szólt hozzá a javaslathoz. A szaktárca tavaly indította el az államnyelvtörvény módosításának folyamatát, amely több ponton is szigorította volna a jogszabályt, és ezzel korlátozta volna a kisebbségi nyelvek hivatali és nyilvános használatát.
A tárca tájékoztatása szerint a kormányhivatal belegyezett a törvénymódosítás kidolgozásának elhalasztásába,
az új határidő 2025. december 31., vagyis a módosítás idén már nem kerül napirendre.
A nyelvtörvény kidolgozását tavaly decemberben halasztották 2025 februárjára, most ezt a határidőt csúsztatják az év végéig.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Hétfőn a kormányhivatalban fogadta Robert Fico (Smer) miniszterelnök Gubík Lászlót, a Magyar Szövetség elnökét és Őry Péter alelnököt. A szlovák-magyar együttélésről és az önkormányzatok finanszírozásáról tárgyaltak. Gubík szerint a nyelvtörvény ügyében is előrelépés történt.
Robert Fico miniszterelnökkel tárgyaltak ma a Magyar Szövetség képviselői, Gubík László elnök és Őry Péter alelnök a magyar kisebbség helyzetéről és az önkormányzatok finanszírozásáról egyeztettek a kormányhivatalban.
A szlovák-magyar együttélés Szlovákiában már nem olyan politikai téma, amely a választási kampány része lenne
– állapította meg a találkozó után Robert Fico. Hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor magyar kormányfővel barátságos és konstruktív a viszonya.
A miniszterelnök szerint a magyar kisebbséggel és a magyar politikai képviselettel több téma is összeköti a kormányt. Fico szerint ilyen téma a szuverén külpolitika, az illegális migráció elleni harc és az ukrajnai béke kérdése.
Tájékoztatta a Szövetség képviselőit, hogy fontosnak tartja a nemzeti kisebbségi jogok jelenlegi helyzetének megőrzését. Fico a kormányhivatal sajtóhíre szerint jogbővítésről nem egyeztetett a Szövetséggel.
Tárgyaltak azonban az önkormányzatok finanszírozásáról, Fico szerint a Szövetség képviselői „egy sor konstruktív javaslatot” ismertettek vele.
A Magyar Szövetség tájékoztatása szerint a megbeszélés két fő témája az államnyelvtörvény tervezett módosítása és az önkormányzatok finanszírozása volt. ️
Fico biztosította a párt elnökét és alelnökét, hogy kormánya nem engedi az államnyelvtörvény semmilyen olyan módosítását, amely a nemzeti közösségek nyelvhasználati jogait szigorítaná.
A Magyar Szövetség elnöke ennek kapcsán úgy fogalmazott: „rossz hír ez a kulturális tárcának, jó a józan észnek.”
Gubík állítása szerint leszögezte Ficónak, hogy a Magyar Szövetség nem kormánypárt, de nem is ellenzéki.
A találkozó apropójáként a pártelnök az önkormányzati finanszírozási rendszer módosítása kapcsán küldött levelüket jelölte meg. Ígéretet kaptak, hogy a pénzügyminisztérium foglalkozni fog a kérdéssel.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Magyar Szövetség levélben fordult a kormányfőhöz, Robert Ficóhoz (Smer), melyben találkozót kértek, hogy a miniszterelnökkel egyeztessenek az önkormányzatok finanszírozási rendszerének módosításáról.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, történelmi lehetőség adódott, hogy az önkormányzatok változtassanak az érvényben lévő, sokak által elhibázottnak vélt, finanszírozási modellen. Mivel a kormány az óvodareform miatt megnyitotta az adóbevételek visszaosztásához használt képletet, így a Magyar Szövetség képviselői szerint „helyzet van”.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Történelmi lehetőség adódott, hogy az önkormányzatok változtassanak az érvényben lévő, sokak által elhibázottnak vélt, finanszírozási modellen. Ha az adóbevételek visszaosztásához használt képletsorból kikerülne a két vitatott mutató, a települések többségének nőnének a bevételei, a szlovákiai magyarok által lakott falvak és városok pedig hatványozottan jól járnának.
Mikor fogadták el az önkormányzatok jelenleg is érvényes lévő finanszírozási modelljét;Mi alapján történik az állam adóbevételeinek visszaosztás;Melyek azok a mutatók, amik használatát az önkormányzatok kifogásolják;Milyen javaslattal állt elő a Pro Civis az elhibázott képlet módosítására;Sikerrel járhat -e az önkormányzatok harca, amely célja egy igazságosabb finanszírozási modell kialakítása;
Az önkormányzatoknak járó állami források szétosztásának elvét 2004-ben vetették papírra. Az azóta eltelt időben azonban mindössze kisebb változtatásokat eszközöltek, jelentős reformokra nem került sor. Ennek az az oka, hogy igen érzékeny témáról van szó. A pénzek visszaosztásának rendszerében a jól mérhető, objektív mutatók mellett akadnak olyan szempontok is, amelyek létjogosultságát nem sikerül igazolni, néhány települést azonban pozitívan diszkriminálnak.
20 évvel az eredeti törvény elfogadása óta először azonban „helyzet van”, mivel Robert Fico kabinetje módosítja a falvak, a városok és a megyék finanszírozási modelljét meghatározó kormányrendeletet. Az eredeti képlet megnyitására azért került sor, mert az óvodák finanszírozásáról a jövőben az önkormányzatok helyett az oktatási minisztérium gondoskodik. Ebből az elsőre aprónak tűnő módosításból a gyakorlatban több változás is következik. Mivel az óvodáknak szánt pénzt átcsatornázzák az oktatási tárcához, zsugorodik a falvak és városok között szétosztásra kerülő pénzcsomag, de módosul maga a képlet is, ami alapján visszaosztják a forrásokat. Mivel az óvodák a számításból is kikerülnek, a többi szorzó felértékelődik, tehát nagyobb súlyuk lesz.
Lehetőséget kaptunk, hogy tovább nyissuk az ajtót, és eltüntessük az egyenlőtlenségeket is
– jelentette ki Őry Péter Csallóközcsütörtök polgármestere, a Magyar Szövetség alelnöke, aki a Pro Civis Polgári Társulás elnökeként évek óta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a vitatott koeficiensek miatt esztendőnként mekkora összegtől esnek el az egyes önkormányzatok.
Mivel már zajlik a tárcaközi egyeztetés, így a településvezetőknek alig három hetük van, hogy elmondják a véleményüket.
„Nem véletlen, hogy a kormánypártok mostanra időzítették a reformot. Praktikus, hogy az ünnepek és a munkaszüneti napok miatt alig szólnak hozzá. Éppen ezért nekünk az a dolgunk, hogy mozgósítsunk” – figyelmeztet Keszegh Béla Komárom polgármestere, a Szlovákiai Városok Uniójának alelnöke, aki szintén zászlajára tűzte a probléma megoldását.
Kapcsolódó cikkünk
Furcsa korban élünk, amikor sokszor olyan témákról zajlanak hosszas viták, amelyek alig érintik a valós életünket, míg a húsba vágó ügyek sokszor alig kapnak figyelmet. Adódik ez abból is, hogy az igazán fontos témák összetettebbek, több tájékozódást igényelnek, míg a hangos ügyek sok esetben egyszerű (gyakran érzelmi) témák, amiről mindenkinek van jól bejáratott véleménye.
Most is éppen az asztalon egy fontos ügy, ami egy történelmi lehetőséget kínál, ami hosszú távon jelentős javulást hozhat a szlovákiai magyarok életkörülményeiben. Persze, ahogy ilyen esetben lenni szokott, a jó mellett van egy rossz hír is.
Kezdjük a kályhától, hogy képbe kerüljünk! Az önkormányzatokról van szó, amelyek a legközelebb vannak az emberekhez, és az életük legtöbb fontos dolgáról (oktatás, utak, játszóterek, sportlétesítmények, hulladék, idősgondozás és még sok minden más) gondoskodnak.
Jövedéki adó
Az önkormányzatoknak az éves működési költségvetésük jelentős részét az ún. jövedéki adók alkotják, amelyek sokszorosát teszik ki a helyi adóknak (amit a lakosok befizetnek). A jövedéki adó működése a következő: az állam a magánszemélyektől beszedett jövedelemadót osztja szét a helyi és a megyei önkormányzatoknak. Ebből adódóan, ha több jövedelemadót fizetnek be a lakosok, úgy fokozatosan emelkedik az önkormányzatok bevétele. Ha bármilyen adóbónuszt ad az állam a magánszemélyeknek (kevesebb jövedelemadót fizetnek), akkor az jelentős kiesést okoz az önkormányzatoknál. Ezzel a húzással kaptak nemrégiben egy nagy pofont az önkormányzatok.
A történelmi lehetőségünk megértéséhez még egy fontos dolgot kell átlátnunk. Eddig a teljes pénzcsomag (lakossági jövedelemadó összessége) 70 százalékát osztották szét a helyi önkormányzatok közt, a maradékot a megyei önkormányzatok kapták. A helyi önkormányzatok esetében 20 éve van érvényben az a szétosztási mechanizmus (azaz mennyit kap egy település), aminek több logikus eleme (lakosság, iskolások, idősek száma) mellett van két erősen igazságtalan szorzója. Ebből az egyiket már többször hallhatták a közügyeket követők: a tengerszint feletti magasság mértékéről van szó. A másik tényező – ami valójában sokkal durvább, mégis kevesebb szó esik róla – az a település nagyságáért járó szorzó, ami a legtöbb várost és falut negatívan érinti.
„Magassági” szorzó
Kezdjük a tengerszint feletti magassággal! A teljes pénzcsomag 23 százalékát befolyásolja egy szorzóval. A 300 méter alatt élők 1-nél kisebb szorzóval rendelkeznek, azaz tőlük vesznek el a magasabban lakók részére. Az elmúlt 20 évben az a tévhit keringett, hogy ez csupán a szlovákiai magyarok ügye (valóban minket érint a legdurvábban), azonban a szlovákiai települések 58 százaléka (2887 településből 1676) rendelkezik 1-nél kisebb szorzóval, azaz veszít ezzel. A másik tévhit, hogy a fűtés miatt kell ennyivel több a magasan fekvő önkormányzatoknak. Egyrészt ennek alaptalanságát már számokkal lehet igazolni, másrészt teljesen megfeledkezik az alacsonyan fekvő önkormányzatok sajátos dolgairól, amelyek most az egyre melegebb nyarakkal, villámesőkkel vagy szúnyoginváziókkal vannak tarkítva. Ráadásul az utóbbi ügyeket könnyen számszerűsíteni lehet a hőségriadókkal, a talaj mért szárazsági szintjével vagy más mutatókkal.
A települések nagysága
A másik tényező még durvább, ami ráadásul a teljes csomag 32 százalékát befolyásolja. A települések nagyságuk szerint kapnak egy szorzót, ami alapján növekszik vagy zsugorodik a csomag. A valóságban ez azt jelenti, hogy a főváros (2,35 szorzó) és Kassa (1,5 szorzó) kiemelt helyet kap, továbbá a kerületi központok és Turócszentmárton kap 1,13- as szorzót, az összes többi település szorzója pedig mérete szerint változóan 1 alatti. Kicsit leegyszerűsítve a mondandónkat: 9 város kap jóval többet az összes település rovására.
Hogy pontosan érzékelhessük, miért kell ezzel kiemelten foglalkoznunk, legyen itt néhány szám a Pro Civis szervezet számításaiból, akik talán egyedüliként vették a fáradságot, hogy utánaszámoljanak a dolgoknak (ezzel a legnagyobb szlovák érdekvédelmi szervezeteket is lekörözve)! Nézzük, mennyivel több pénzt kellett volna kapni az egyes településeknek 2023-ban, amennyiben a fenti két igazságtalan mutató (tengerszint + nagyság) nem lenne érvényben (csupán a többi objektív mutató). Komáromnak 934 247, Dunaszerdahelynek 645 763, Érsekújvárnak 1 049 359, Lévának 736 804, Rimaszombatnak 358 202, Füleknek 251 780, Királyhelmecnek 238 888, Nagykaposnak 286 693 euróval kellett volna több pénzt kapni csak abban az egy évben. (Mindenki kikeresheti a saját települését a www.mennyiterek.sk weboldalon. Érdemes megnézni.) És akkor most mindenki el tudja képzelni, hogy ezek a városok évente ennyivel többet tudnának költeni a saját lakosaikra? De úgy is fogalmazhatunk: ugye jól látható, hogy ezek az összegek hiányoznak a régióinkból? (Más városokban meg ennyivel többet kapnak.)
Rossz és jó hír
És akkor jöjjön a rossz hír, a jó hír és a történelmi pillanat! A rossz hír az, hogy az egyik most zajló reform kapcsán belenyúlnak a jövedéki adók mértékébe és arányaiba. A csomag 70 százalékról 55 százalékra csökken, de ami még ijesztőbb, hogy a tengerszint feletti érték és a település nagyságának hatása ezen belül még felerősödik. Magyarán: kevesebb pénz nagyobb torzulással.
És a jó hír? 20 évig nem mert ehhez a rendelethez senki hozzányúlni a politikai hatása miatt, de most az óvodákhoz kötődő reform miatt muszáj belenyúlni ennek szabályozásába. Most biztosan változik, de egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan. Itt most nem arról beszélünk, hogy valami alamizsna lecsöppenjen, vagy érkezzen egy kompenzációs csomag (szépségtapasz) a településeinknek, hanem arról, hogy hosszú távon olyan finanszírozási többlet érkezhet, amit a lakosok évente érezhetnek az életkörülményeiken. Ilyen lehetőség csak ritkán adódik.
A szlovákokat is érinti
És mitől történelmi a lehetőség? A téma egyáltalán nemcsak a szlovákiai magyarok ügye, hanem a települések többségét is érinti. A jelenlegi kormánypártok vezetőinek és politikusainak nagy többsége (beleértve Ficót, Šutaj Eštokot vagy Dankót) olyan településekről származnak, ahol szintén jól járnának a változással. Ráadásul egy jelenleg aktuális (sajnálatos) politikai helyzet, hogy a mostani kormányzat nem kedveli a fővárost (és a kerületi városokat), így sokkal nagyobb lehet a nyitottság a nagysági mutató megváltoztatására is, amivel lényegében őket dotálja Szlovákia településeinek nagy része.
Tudunk élni a lehetőséggel? Jó alapul szolgál ehhez az, hogy az Őry Péter által vezetett Pro Civisnek minden adata megvan ahhoz, hogy szakmailag lehessen érvelni és meggyőzni minden felet. Az ügy érdekében viszont széles körben kéne lobbizni a települések polgármestereinek, a regionális szervezeteknek (ZMOS), és egy nagyszerű lehetőség volna a Szövetségnek is kitörni a Csipkerózsika- álmából. Jó alkalom volna rendezni a sorokat is az erősen megviselt közösségen belül, hiszen ez az ügy mindenki érdeke. A regionálisan még meghatározó párt ezzel akár vissza is térhet az országos terepre, ahová az elmúlt időszakban már biodíszletnek sem szokták meghívni.
Az emberek nagy része elsősorban az életkörülményeit szeretné megfelelőnek látni, sokszor ezután jönnek az élet további fontos dolgai. Ezért a legtöbbet a helyi önkormányzatok tehetnek, amelyek hosszú ideje alulfinanszírozottak. Még ha csodát nem is tehetünk, most viszont tehetünk egy fontos lépést ennek jelentős és hosszú távú javítására. Felkészülten, jól szervezetten, partnereket keresve. Jó próbája ez annak is, hogy mennyire vagyunk életképesek.
A szerző Komárom polgármestere
Vissza a múltba
Ahhoz, hogy teljesen érthető legyen a szakértők és az érintettek által javasolt módosítás, érdemes egy kitekintést tenni a múltba. A közigazgatás átalakítása Mikuláš Dzurinda nevéhez fűződik, első és második kormánya idején került sor a legjelentősebb önkormányzati reformok végrehajtására. A módosítások tetőpontja az ún. fiskális decentralizáció volt, amikor a parlament elfogadta azt a törvényt, ami szabályozza, hogy a megyei önkormányzatok és a községek mekkora összeget kapnak az állami költségvetésből. A gyakorlatban ez határozza meg, hogyan és milyen formában kerülnek szétosztásra az alkalmazottak és a magánvállalkozók személyi jövedelemadójából származó bevételek a falvak, a városok és a megyék között. Ami az arányokat illeti, a 2015-ös döntés értelmében a jövedelemadó 70 százaléka a községi önkormányzatokhoz, 30 százaléka pedig a megyékhez kerül.
Bonyolult matematika
Az adóbevételek visszaosztása egy bonyolult képletsor alapján valósul meg, ami több, különböző mutató alapján határozza meg pontosan, hogy egy-egy önkormányzatnak mennyi pénz jut. A megyék esetében ezek alapvetően összhangban vannak az általuk ellátott feladatokkal, a falvak és városok helyzete azonban jóval összetettebb. Esetükben négy szempontot vesznek figyelembe, amit a polgármesterek szerint a pontosabb áttekintés érdekében öt kategóriaként érdemes használni. Ezek mindegyike különböző súllyal bír. Az elosztásra kerülő összeg legnagyobb részét a beiskolázott diákok száma alapján ítélik meg (40 százalék), a legkevesebbet pedig a 62 év feletti lakosok aránya nyom a latba (5 százalék).
A beiskolázott diákok száma (40 százalék) – a képlet legbonyolultabb eleme, ami nem csak a tanulók számát veszi figyelembe, 19 egyedi szorzóval látja el a település területén működő oktatási intézményeket;
A nagyságrendi szorzó (32 százalék) – a külön kategóriát alkotó Pozsony és Kassa mellett még azok a városok járnak jól, amelyek lélekszáma meghaladja az 50 ezret;
A tengerszint feletti magasság (13 százalék) – a kormányrendelet a lakossági aránnyal együtt kezeli a magassági szorzót, hatása miatt azonban külön figyelmet igényel;
A lakosság aránya (10 százalék) – a legegyszerűbb szempont, a község lakosságának arányát viszonyítják az ország összlakosságához;
A 62 év feletti lakosok száma (5 százalék) – az önkormányzat olyan arányban részesül az erre elkülönített összegből, ahány 62 évnél idősebb lakos él a községben;
Diszkriminatív szempontok
A felsorolt szempontok közül a magassági és a nagyságrendi kvóta alkalmazása erősen vitatható. A polgármesterek elmondása szerint ezen szorzók esetében hiányzik az objektivitás, sőt, egyenesen diszkriminatívak, mivel bizonyos települések kárára növelik más községek részesedését.
Külföldön is kutattuk a közigazgatás működését, ilyen mutatók azonban sehol nincsenek érvényben. Sőt, a tengerszint feletti magasság egyenesen szlovák kuriózum
– magyarázta Őry Péter.
Az említett magassági kvóta amiatt került bevezetésre, mert az érintettek arra hivatkoztak, hogy a magasabban fekvő területeken többet kell fűteni, de indokként hozták fel a téli útkarbantartást is. A község tengerszint feletti magassága azonban semmit nem árul el a település földrajzi adottságairól, az elmúlt évek innovációi, a hőszigetelési lehetőségek, valamint a fűtési megoldások pedig jelentősen csökkentik a kiadásokat.
„Mióta ezeket a szabályokat lefektették, eltelt 20 év, a klímaváltozás hatását pedig tanulmányok igazolják. A trópusi napok száma ugrásszerűen emelkedik, így országszerte rövidül a fűtési szezon. A déli, alacsonyabban fekvő területek azonban egy egészen új problémával szembesülnek, mivel a kibírhatatlan hőség miatt hűtés nélkül munkavégzésre alkalmatlanná válnak az ingatlanok. A klimatizáció azonban megemeli az energiaköltségeket” – mutatott rá Keszegh Béla, hogy valóságban fordult a kocka.
A nagyságrendi szorzó hibái pedig még a tengerszint feletti magasság okozta eltéréseknél is láthatóbbak, mert kizárólag a nagyvárosokat hozza előnyös helyzetbe. Az érintett települések száma jelenleg 9.
„A 9 mellé rögtön oda lehet párosítani azt 2 878 önkormányzatot, amelyik befizet, mivel a lakosok száma nem haladja meg az 50 ezer lelket, ugyanis ez az a határ, amely felett már nem befizetőkről, hanem kedvezményezettről beszélünk” – hívta fel a figyelmet a Magyar Szövetség alelnöke, aki szerint azt is érdemes megjegyezni, hogy Európa-szerte fordított trend figyelhető meg. A nagyobb és erősebb egységek a szolidaritás jegyében támogatják a kisebb és szegényebb településeket, hogy azok felzárkózzanak.
A két diszkriminatív szorzó következtében a települések többsége vesztese a szlovák adóvisszaosztási rendszernek. Az összhatást tekintve a magyarlakta járások és községek még az átlagnál is rosszabb helyzetben vannak. Mindez annak tudható, hogy a dél-szlovákiai településszerkezetet jellemzően alacsonyan fekvő kistelepülések alkotják.
Nincsenek illúzióink, hogy a szlovákiai magyarok miatt fogják megváltoztatni a rendszert. Az azonban csak egy tévhit, hogy kizárólag mi nyafogunk, mert kevesebbet kapunk. Ez egy országos probléma, amely megoldásával a települések többsége jól járna, számunkra pedig hatványosan előnyös lenne
– érvelt Komárom város vezetője a tervük mellett.
Őry Péter emellett rámutatott, hogy gyakran maguk a polgármesterek sem tudják pontosan, mennyi pénztől esnek el.
Ismerik a rendszert és a százalékokat, de ember legyen a talpán, aki a hatályos képletből ki tudja számítani a pontos végösszeget anélkül, hogy mélyebben beleásná magát a történetbe
– jegyezte meg Őry, aki azt is hozzátette, hogy a tengerszint feletti magasság és a nagyság a két leginkább vitatott koeficiens, összességében véve elmondható, hogy az egész rendszerrel gond van.
Van megoldás
A településvezetők nem csak arra hívják fel a figyelmet, hogy a szlovák adóelosztási rendszer módosításra szorul, konkrét megoldási javaslatuk is van.
Bárminek örülnénk, ami legalább egy kicsit javítja a torzulást
– jelezte Keszegh Béla, hogy első lépésként a két diszkriminatív szempontot kellene kiejteni a képletből.
A szubjektív mutatók helyett csak az objektív, valóban számszerűsíthető és mérhető egységeket kellene megtartani. Ez ugyanis több millió eurót hozhatna az önkormányzatoknak.
A hatályos elosztási képlet átírása mellett komoly, rendszerszintű változásra is szükség lenne.
„Rendkívül fontos lenne, hogy ne csak egyetlen adónem törvényileg meghatározott része kerüljön az önkormányzatokhoz. Ha az összes állami adóbevétel egy bizonyos százaléka jutna a településeknek, akkor nem kellene aggódnunk a támogatás folyamatos hullámzása és csökkenése miatt, amivel jelenleg küzdünk” – vázolta fel Őry Péter.
Egy ilyen változtatás azt eredményezné, ha az állam adót emel, akkor azt az önkormányzatok nem csak a kiadásaik növekedésében éreznék meg, a hatás a bevételi oldalon is megmutatkozna.
„Az önkormányzatoknak szánt pénzcsomag adott, így egy ilyen módosítás után nem kellene attól tartania a lakosoknak, hogy többet kell majd befizetniük az államkasszába. Mindössze arról van szó, hogy a beszedett pénzt igazságosabban kellene szétosztani” – igyekezett mindenkit megnyugtatni Keszegh Béla, aki szerint a polgárok maguk is csak nyernének a változással. Ha több pénz jut a településeknek, akkor azt az önkormányzatok növelni tudják a közszolgáltatások színvonalát, így a lakosok életkörülményei is javulhatnak.
Az érvelést három dologra szeretnék alapozni. A lakosok hátrányos megkülönböztetése, valamint a klímaváltozás hatásai mellett azzal szeretnének nyomást gyakorolni a kormányra, ami a politikusokat magukat is személyesen érinti.
A kormányfő, Robert Fico (Smer), az SNS elnöke, Andrej Danko, a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) mind olyan településről származnak, amik szintén jobban járnának, ha az általunk javasolt módosításra sor kerülne
– osztotta meg lapunkkal azt a stratégiát Komárom polgármestere, amellyel a törvényhozókat szeretnék meggyőzni.
Alternatív jövőképek
A személyes egyeztetések és polgármesteri találkozók mellett két petíció is indul a figyelemfelkeltés érdekében. Az egyik felhívás szakmai alapon valósul meg, a másikat a tervek szerint a Magyar Szövetség jegyzi majd.
„Az aláírásgyűjtés nyomán be kell, hogy hívjanak minket a pénzügyminisztériumba. A szaktárcánál azonban nem lesz egyszerű dolgunk, mert az a főosztályvezető viszi az ügyet, aki az általunk kifogásolt képletet kitalálta. Megfelelő politikai akarat hiányában így nehéz dolgunk lenne. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy a Magyar Szövetség levélben fordul a miniszterelnökhöz, amelyben adatokkal igazolva felvázoljuk a problémát, külön kitérve Nagytapolcsányra, ahonnan Robert Fico származik” – tájékoztatta az Új Szót a Magyar Szövetség alelnöke, Őry Péter.
Őry szerint, ha a tárcaközi egyeztetés nem jön össze, akkor sincs minden veszve. Bár kormányrendeletről lévén szó elsősorban a kabinetet kellene meggyőzni, a parlamentben is érdemes megnyitni a kérdést. Ehhez azonban komoly polgármesteri összefogásra lenne szükség.
„Az állammal szembeni lépések esetén tapasztalható egyfajta óvatosság az önkormányzati szférában. Nem igazán tudom, mi áll a tartózkodás mögött, de az biztos, hogy közös fellépés nélkül nincs eredmény. Mert hiába próbál aktív lenni a pártpolitika, az érdekvédelmi szervezetek nélkül nehéz mozgósítani” – magyarázta Őry, aki szerint egy ilyen helyzetben a településvezetők akár a pénzügyminisztérium elé is kivonulhatnának tiltakozni.
Ha a kezdeményezés ilyen jellegű nyomásgyakorlás nélkül is sikerrel jár, már jövőre elindulhat a részletek kidolgozása.
„A módosítás után végre nem arról lenne szó, hogy ismét segélycsomagért kell lobbiznunk, amivel talán túlélhetjük az adott évet, hanem automatikusan több százezer euróval magasabb összeget kapnánk. Ezt akár úgy is lefordíthatjuk, hogy ennyivel több jutna útkarbantartásra, óvodafelújításra, játszótérépítésre. Ennyivel többet tudnának tenni az önkormányzatok a lakosokért” – zárta Komárom polgármestere.
Lehetőséget kaptunk, hogy tovább nyissuk az ajtót, és eltüntessük az egyenlőtlenségeket is
– jelentette ki Őry Péter Csallóközcsütörtök polgármestere, a Magyar Szövetség alelnöke, aki a Pro Civis Polgári Társulás elnökeként évek óta foglalkozik a kérdéssel.
Őry az Új Szó érdeklődésére azt is elmondta, az egyéni törekvés ebben az esetben kevés lesz, egy párt azonban legitim partnere lehet az egyes szakminisztériumoknak, és kopogtathat az egyes kormánytagoknál.
A Magyar Szövetség a párt elnöke, Gubík László által jegyzett levélben elsősorban a napjainkban érvényben lévő finanszírozási modell tökéletlenségeit hangsúlyozza. A két vitatott szorzó, a nagyságrendi és magassági kvóta által eredményezett egyenlőtlenségeket számokkal is igazolták.
„E feltételek a gyakorlatban azt eredményezik, hogy a pénzforrások egy részének a nagyságrendi együtthatók szerinti újraelosztása miatt 2878 város és község jelentős pénzeszköztől esik el tartósan, amely összeg a kilenc legnagyobb város, főleg Pozsony és Kassa, továbbá Besztercebánya, Turócszentmárton, Nyitra, Eperjes, Trencsén, Nagyszombat és Zsolna költségvetését növeli. A 2023. évi zárszámadás szerint, ez a 2878 város és község számára összesen 106 millió euró kiesést jelentett, amely a fent említett kilenc város költségvetésébe került” – mutatott rá a Magyar Szövetség a Pro Civis Polgári Társulás számításai segítségével a nagyságrendi szempont hatásaira.
A tengerszint feletti magasságra vonatkozó mutató negatívumait pedig egy a kormányfő szívéhez közeli település példájával szemléltették.
„Engedje meg, hogy a fentieket alkalmazzuk az Ön szülővárosának esetére. Nagytapolcsány 24 086 lakossal bír, és 187 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Kiegyensúlyozott modell esetén, 2023-ban 515 ezer euróval kapott volna többet a költségvetésébe. Ha rávetítjük a javasolt módosítást a 2023-as számokra, ez további 129 ezer euró elvonást jelentene” – olvasható a Magyar Szövetség levelében.
A párt arra kéri a kormányfőt, hallgassa meg az általuk kidolgozott megoldási lehetőséget, amit számos város és falu polgármestere támogat.
Az önkormányzatok képviselői az egyeseket negatívan diszkrimináló elosztási képlet átírása mellett azt javasolják, ne csak egyetlen adónem törvényileg meghatározott része kerüljön a településekhez. Ha az összes állami adóbevétel egy bizonyos százaléka jutna nekik, akkor nem kellene aggódniuk a támogatás folyamatos hullámzása és csökkenése miatt, amivel jelenleg küzdenek.
„Nagyon korrekthangvételű találkozó volt. Talán a legfontosabb fejlemény az, amit a nyelvtörvény kapcsán mondott. A kormányfő már a kulturális miniszterrel is tisztázta ezt a kérdést. Közölte vele, hogy nem enged át a kormányon semmi olyan módosítást, ami szigorítóan hatna, és amivel szigorítanák a kisebbségek nyelvhasználatát. Ezt nagyon világosan tudtunkra adta”
– nyilatkozta lapunknak Gubík.
„Közben jár abban is, hogy a pénzügyminisztériumban ne csak hivatalnoki szinten, hanem politikai szinten is foglalkozzanak az önkormányzatok finanszírozásának kérdésével” – emelte ki.
Arra is rákérdezett Fico, hogy mire számíthat a Magyar Szövetségtől alapvetően. Gubík vázolta a miniszterelnöknek a Felvidék first politikáját. Ennek értelmében a régiókat és a magyarságot érintő ügyek elsőbbséget élveznek, beleértve az önkormányzatok finanszírozását, az iskolák megőrzését, valamint a jogvédelem biztosítását. Ehhez a politikához hozzátartozik, hogy a Magyar Szövetség nem akar sem kormánypárti, sem ellenzéki lenni.
Persze, nem a Felvidék first kifejezést használtam. Kölcsönesen prospreráló kapcsolatot akarunk kiépíteni az itt élő magyarság és a szlovákság között.
A pártelnök hozzátette, feladatként tekint arra is, hogy a magyar és a szlovák kormány között is jó együttműködést biztosítson.
Gubík szóba hozta a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényt is. Fico erre úgy válaszolt, hogy Horony Ákos,kisebbségi kormánybiztossal kiváló a kapcsolata, ez ügyben vele fog egyeztetni.
A Magyar Szövetség Ficóval egyeztetett
A nyelvtörvény tervezett módosításáról novemberben tárgyalt Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke Robert Ficóval, aki ígéretet tett a „status quo” megtartására. Gubík ezt akkor úgy kommentálta, hogy
rossz hír ez a kulturális tárcának, jó a józan észnek.
A Magyar Szövetséget már a jelenlegi törvény alapján is többen feljelentették, elsősorban a kampányaik miatt, de a legutóbb a hivatalos közúti táblák miatt kaptak feljelentést.
Meg kellett volna tanulni szlovákul
A minisztérium szerint a tervezett módosítás oka az, hogy egyre több természetes és jogi személy is panaszkodik az államnyelvtörvény megsértésére, amit szerintük a törvény nem egységes értelmezése, illetve a felügyeleti szerv gyenge hatáskörei okoznak. Az előkészített módosítás célja ezért a szlovák nyelv pozíciójának a megerősítése lenne „bizonyos területeken a hivatali és közösségi érintkezésben”. A nyelvtörvény tervezete egyben nagyobb hatáskört adott volna a kulturális minisztériumnak a törvény betartatására, amely komoly bírságokat szabhatott volna ki a törvény megsértőire. Szigorúan megszabták volna a szlovák és a magyar feliratok sorrendjét, a vasúti, és a postai kommunikációt a kisebbségek nyelvén pedig lehetetlenné tették volna.
A törvény kiszivárgott tervezete szerint az állampolgároknak el kellett volna sajátítaniuk az államnyelvet, és tudniuk is kell azt használni.
Ugyan ehhez nem rendeltek szankciót, vagyis nem tervezték annak megbírságolását, aki nem tud szlovákul, de a szlovák elsajátítását eddig a törvény csak lehetőségként határozta meg.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Martina Šimkovičová (SNS) vezette kulturális minisztérium elkészítette az államnyelvtörvény tervezetét, amely azonban egyelőre nem nyilvános. Még a kulturális minisztérium központi nyelvi tanácsa sem látta, viszont a lapunkhoz is eljutott változat rendkívül hátrányos a kisebbségek számára. Információink szerint a minisztérium év végéig szeretné befejezni a törvény szövegét, utána kerülhet tárcaközi egyeztetésre, a módosítás pedig 2025. július 1-én lépne életbe. Fiala-Butora János jogász, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Nyelvtudományi Intézetének munkatársa szerint ez a nyelvtörvény eddigi legszigorúbb változata, amely, ha ebben a formában lépne életbe, komoly hátrányt jelentene a szlovákiai magyaroknak is.
Miről szól még az interjú:
Mit jelent, hogy törvénysértés lesz a szlovák nyelv nem ismerete?
Milyen szigorításokat tartalmaz a nyelvtörvény kiszivárgott változata?
Kire vonatkoznak majd a szigorított feltételek?
Kit bírságolhatnak meg a tervezett módosítás alapján?
Büntethetőek lesznek-e a természetes személyek?
Lehet-e majd a buszban magyarul jegyet váltani, a postán magyarul levelet feladni?
Hogyan korlátozná az angol nyelv használatát a minisztérium?
Beszélhetnek-e magyarul az önkormányzati képviselők a testületi ülésen?
A tervezet kiszivárgott változata alapján mi lehet a minisztérium célja a nyelvtörvénnyel?
Ez az eddigi legszigorúbb változata lenne a nyelvtörvénynek. Ugyan nem jelent radikálisan új változtatást, de az látszik belőle, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot akarják tovább korlátozni.
Kisebb részben fellépnek az angol nyelv használata ellen is.
Miből látszik, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot akarják visszaszorítani?
Van egy érdekes, szimbolikusnak tekinthető változás a törvényben. Eddig az államnak lehetőséget kellett teremtenie arra, hogy az emberek elsajátíthassák az államnyelvet, tehát ez egy esély volt, amivel a polgárok élhettek. Az új megfogalmazása szerint azonban az állampolgároknak el kell sajátítaniuk az államnyelvet, és tudniuk is kell azt használni. Ehhez a paragrafushoz nem kapcsolódik szankció, vagyis
nem büntetik azt, aki esetleg mégsem tanulta meg az államnyelvet, de a nyelvi jogok esetében ez azt jelenti, hogy mindenkinek kötelezően ismernie kell a szlovák nyelvet, és ennek nem ismerete nem lehet ok a kisebbségi nyelvek használatára.
Tehát törvényt sért, aki nem ért, nem beszél szlovákul?
A szlovák nyelv nem ismerete törvénysértés lesz, igaz, szankció nélkül.
Milyen egyéb szigorításokat tartalmaz a tervezet? Tudna példát mondani?
Olyan kicsinyes panaszokra is reagálnak, amelyek kifejezetten a magyar nyelvhez kapcsolódnak. Az ellenőrzést és a bírságok kiszabását szinte teljes mértékben átveszi a minisztérium. Eddig a reklámok esetében a kereskedelmi felügyelet járt el, ők is szabhatták ki a bírságot. Úgy látszik a minisztérium ezzel nem volt elégedett, ezért saját hatáskörbe vette ezt is. A büntetések esetében is komoly változások lesznek.
Egyrészt megemelték a kiszabható bírságot és szélesítették büntethető alanyok körét, másrészt pedig most már kötelező lesz büntetést kiszabni.
Ez utóbbi eddig mérlegelés kérdése volt, a javaslat szerint a minisztérium figyelmeztet, majd kötelezően kiszabja a büntetést. További szigorítás, hogy azok esetében, akik az elmúlt két évben figyelmeztetést vagy akár büntetést kaptak törvénysértés miatt, a tervezet értelmében egy újabb törvénysértés esetén figyelmeztetés nélkül megy a bírság. Ha ezt komolyan veszik, akkor ez sokkal gyakoribb és nagyobb összegű büntetéseket eredményez.
Mi változik a közfeliratok esetében?
Eddig a kétnyelvű közfeliratok esetében a magyar és a szlovák felirat viszonya nem volt megszabva, most mindenütt a szlovák lesz az első helyen, új szabály pedig, hogy a szlovák feliratnak „ugyanolyan láthatónak vagy láthatóbbnak” kell lennie, mint a magyarnak.
Az nem derül ki a tervezetből, hogy ez alatt mit értenek. Információim szerint egy olyan, dunaszerdahelyi reklámtáblán sértődött meg a minisztérium egyik alkalmazottja, amelyiken kevésbé volt látható a szlovák szöveg, mert azt más betűtípussal nyomtatták. Egy másik szabály értelmében pedig a szlovák feliratnak nagyobbnak kell lennie minden másnyelvű feliratnál.
Ez a szabály milyen feliratokra vonatkozik?
Például a bősi vendéglő menüjére, vagy a dunaszerdahelyi Billában a feliratokra. Minden boltra, szolgáltatásra, vállalkozásra stb. A szlovák feliratnak ezeken a helyeken nagyobbnak kell majd lennie.
Kire vonatkoznak majd az új nyelvtörvény szabályai? Csak hivatalokra és vállalkozókra vagy természetes személyekre is?
Vannak szabályok, amelyek csak a közszférára, vannak szabályok, amelyek vállalkozókra is, és vannak olyan szabályok is, amelyek mindenkire, tehát természetes személyekre is.
A természetes személyeknek, tehát az egyszerű embereknek hol kell majd ügyelniük a nyelvhasználatra? Ők is kaphatnak majd bírságot a nyelvtörvény alapján?
A nem vállalkozó természetes személyek nem büntethetők, de őket is utasíthatja a minisztérium. Példa erre a bősi cserkészek esete, akiknek a hirdetése felkerült a község hirdetőtáblájára. Ilyenkor nem ellenük jár el a minisztérium, hanem a közzétevő ellen, aki ebben az esetben Bős önkormányzata volt. A csak magyar nyelvű hirdetés miatt a hirdetést megjelenítő céget büntetik. Ez már ma is így van, ebben nem lesz változás.
Kapcsolódó cikkünk
A szlovákiai magyaroknak is rendkívül hátrányos lenne az államnyelvtörvény módosítása, véli a Magyar Szövetség, de még bízik a józan észben.
A Magyar Szövetség szerint nem érte őket meglepetésként az államnyelvről szóló törvény módosításának normaszövege, amelyet ők egy „elvadult ötlethalmaznak” tartanak, de bíznak abban, hogy „végül magától is felülkerekedik a józan ész”. Úgy vélik azonban, hogy a törvény előkészítő kulturális minisztérium kezdettől fogva félrevezette a lakosságot.
A minisztérium eddigi kijelentései nem fedték a valóságot, a nyelvtörvény-módosítás a Szlovákiában élő nemzetiségek, így a felvidéki magyarok számára is nyilvánvaló és jelentős hátrányokkal járna
– állítja a Szövetség. Szerintük egyértelmű, hogy a tervezet nem az „alkalmazási gyakorlatban kétértelműséget okozó megfogalmazások módosítására irányul”, hanem kifejezetten a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozza. Gubík László pártelnök szerint félő, hogy „a szükségtelen módosítás újjáélesztheti az 1990-es évek rossz reflexeit”.
A Magyar Szövetség szerint nem kellene újra előhúzni a „magyar kártyát”, ezt az sem indokolja, hogy zuhan az SNS népszerűsége, amely a kulturális tárcát is irányítja.
Ne játszadozzanak újra a mi kárunkra a nyelvi jogokkal ennyi idő múltán!
– véli a Szövetség.
A párt szerint mindenki számára nyilvánvaló, hogy magyarok és szlovákok egymásra vannak utalva „az együttélés dolgaiban és a világpolitika színpadán” egyaránt.
Ezt Šimkovičová asszonynak még akkor is tiszteletben kell tartania, ha esetleg ezért most nem kap virágcsokrot
– üzeni a kulturális miniszternek a párt.
Miben lesz szélesebb hatáskörű a törvény?
Tágítják a kötelező szlováknyelv-használatot. Betettek két új szabályt, egyik a közlekedésre és a telekommunikációra vonatkozik, tehát postára, a vasútra, az autóbuszközlekedésre. Ezekben minden esetben kötelező a szlovák nyelv használata. Amikor a kötelező szlováknyelvhasználatot ír elő a törvény, utal arra, hogy kivételek lehetnek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozóan, de ezek a kivételek minden esetben szűkebben vannak meghatározva. A telekommunikációra és a közlekedésre pedig egyáltalán nem vonatkozik a kisebbségi nyelvtörvény, nincsenek ilyen jogaik a kisebbségeknek.
Ez mit jelent?
Elvileg azt, hogy egy csallóközi buszjáraton a buszsofőr nem beszélhet magyarul az utasokkal.
És a vasútállomáson csak szlovákul szolgálnak majd ki Komáromban is?
A vasút és a posta ezt eddig a belső szabályzatában határozta ezt meg, de a posta ezt nem vette annyira szigorúan. A vasút eddig is a szlovák nyelvet írta elő, de az alkalmazottai ettől eltértek egyes helyeken, a vasút pedig nem büntette, nem ellenőrizte ezt a szabályt. Ezután viszont már törvényt sértene, ha nem szlovákul szólalna meg az alkalmazott. És az új szabály a busztársaságokra is vonatkozik majd.
Ezek eddig ebben a kérdésben liberális állásponton voltak, nem szabályozták a nyelvhasználatot, a buszsofőrök olyan nyelven beszéltek, ahogyan akartak, ezután szlovákul kell majd beszélniük.
Persze az előfordult eddig is, hogy a buszsofőr nem szólalt meg magyarul Somorján sem, de ez nem a törvény miatt volt, ez a sofőrön múlt.
Az angol nyelvhasználat ellen hogyan lép fel a nyelvtörvény?
A kutatás-fejlesztési pályázatok esetében a pályázás, az elszámolás, az ellenőrzés eddig szlovák mellett angolul, illetve a pályázat kiírásának nyelvén is engedélyezett volt, ez vonatkozott a szlovák Kulturális Alapra és az Audiovizuális Alapra is. Ezt most betiltják, csak szlovákul lehet majd pályázni.
Ennek milyen hatása lehet?
Ez egy teljesen abszurd szabályozás lenne, mert nagyon sok kutatási pályázatot uniós pénzből valósítanak meg, és a pályázók nagy része nemzetközi. Én is egy nemzetközi pályázat keretében dolgozom a SAV Nyelvtudományi Intézeténél. A résztvevő kutatók nagy része nem tud szlovákul, a kommunikáció angolul folyik, az ellenőrzés az EU részéről szintén angolul folyik.
A földrajzi nevek írásában változik valami?
Kisebb szigorítás készül: mindenhol a szlováknak kell elsőnek lennie, és legalább ugyanolyan láthatónak kell lennie, mint a kisebbségi megnevezésnek. Szigorúbb változás jön majd az emléktáblák és az emlékművek esetében. Itt sem volt kötött a feliratok sorrendje, ezután kötelezően a szlovák kerül előre. Emellett azonban azt is bevezetik, hogy a feliratot a minisztériumnak előre jóvá kell hagynia. Egyszer ez a szabály már létezett, csak eltörölték, mert nem volt életszerű. Most újra bevezetik. Erre nincs kapacitása a tárcának.
Az önkormányzatok üléseit érinti a szigorítás? Tárgyalhatnak például magyarul az önkormányzatok a magyarlakta településeken?
Az önkormányzati ülés folyhat a kisebbség nyelvén, de ha videofelvétel készül róla, akkor ezt utólag feliratozni kell majd. Erre valószínűleg nem lesz kapacitása az önkormányzatoknak, ezért inkább azt választják majd, hogy nem készítenek felvételt az ülésről.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
