Június 11-én, vasárnap idén is megemlékeztek Aradon a 18. század elején pusztító pestisjárvány elmúltáról és az őseik által 1768-ban tett fogadalomról, amely szerint minden évben az úrnapja utáni vasárnapon a megyeháza felé vezető körmenettel adnak hálát Istennek a járványtól való megmenekülésért.
Az 1768-ban pusztító utolsó pestisjárványtól megszabadulva a város vezetői megfogadták, hogy Arad főterén szobrot állítanak a Szentháromság tiszteletére, és az úrnapja utáni vasárnapon minden évben körmenettel – a Szentháromság-szobrot imádkozva és énekelve megkerülve – adnak hálát a pusztító járványtól való megmenekülésért.
(Úrnapja eredetileg a Szentháromság vasárnapja utáni csütörtök volt, és sok helyen ma is akkor ünneplik, a húsvét utáni 60. napon, így ezen a vidéken is – a szerk.)
Június 11-én, vasárnap az arad-belvárosi római katolikus templomban 9 órakor kezdődő szentmise után tartották meg a fogadalmi körmenetet.
Artur Prenkievicz minorita házfőnök a felkoszorúzott feszületet hordozó ministráns nyomában vitte az Oltáriszentséget.
A hívek előtt a Tankó László kántor-karnagy vezette templomkórus énekelve, imádkozva vonult a színház előtt álló Szentháromság-szoborhoz, ahol Artur Prenkievicz atya a magasba emelt Oltáriszentséggel áldást kért a hívekre és a városra.
A szobrot megkerülve visszavonultak a templomhoz. A lépcső tetejéről a minorita házfőnök az Oltáriszentséggel ismét megáldotta a híveket és a várost.
Forrás: Romkat.ro
Fotó: Kurunczi Ferenc
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
