Idén az egészségügyi botrányokból sem volt hiány, összegyűjtöttük a legsúlyosabb ügyeket Nagy Roland2025. 12. 30., k – 14:41
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter alatt erősen rezgett a léc a korrupciógyanús mentőtender miatt, Peter Kotlár (SNS-jelölt) járványügyi kormánybiztos pedig tovább borzolta a kedélyeket a vakcinatagadással – így telt az idei év az egészségügy szempontjából.
Aki régóta figyelemmel követi a szlovák egészségügy helyzetét, az már hozzászokhatott, hogy minden évre jut egy-két nagyobb botrány, a legtöbb esetben valamilyen korrupciós ügy. Nem véletlen, hogy az egészségügyi miniszteri szék a legkevésbé stabil tárcavezetői pozíciók közé tartozik – Szlovákia 32 éve tartó önállósága óta már 20 személy cserélődött ezen a poszton.
Kis túlzással állíthatjuk, hogy átlagban másfél évente új vezető kerül az egészségügyi minisztérium élére, a Robert Fico (Smer) által vezetett kormányokra pedig különösen jellemző a gyakori minisztercsere.
Fico immár negyedik ciklusát tölti a kormányfői székben, és a 2023-as szeptemberi megválasztás óta már egy minisztert „elfogyasztott” Zuzana Dolinková személyében. A Hlas jelöltjének 2024 októberében kellett távoznia, mivel nem tudta elrendezni az orvosok tömeges felmondásának helyzetét. Helyére Kamil Šaškót nevezték ki, aki decemberben, szinte az utolsó pillanatban talált megoldást a kormány és az orvosszakszervezet közt húzódó érdekellentétre. A miniszter pozíciója ekkor még stabilnak tűnt.
Az idei csúcsbotrány: a mentőtender
Az idei év Šaško számára viszonylag nyugodtan kezdődött. Már biztosan kevesen emlékeznek rá, hogy január elején egy jogalkotási hiba miatt az orvosok az elektronikus receptek helyett ismét csak papíralapú receptek formájában írhatták fel azokat a vényköteles gyógyszereket, amelyeket az egészségbiztosítás nem fedez, de egy hét elteltével a miniszter már arról számolt be, hogy a problémát sikerült orvosolni. Minden bizonnyal a tárcavezető örült volna annak, ha az egész évben ehhez hasonló „botrányokkal” kellett volna foglalkoznia.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter közölte, sikerült elhárítani az elektronikus receptek körüli jogi és adminisztratív problémákat, így a betegeknek nem kell személyesen ellátogatniuk az orvoshoz csak azért, hogy kivehessék a gyógyszereiket.
A napokban lapunk is beszámolt róla, hogy egy jogalkotási hiba eredményeként 2025 januárjától az orvosok ismét csak papíralapú receptek formájában írhatják fel azokat a vényköteles gyógyszereket, amelyeket az egészségbiztosítás nem fedez, tehát a pácienseknek a saját zsebükből kell megtéríteniük az árát. A parlamenti képviselők decemberben fogadtak el egy olyan törvénymódosítást, amellyel összhangba akarták hozni a hazai receptfelírási szolgáltatást az Európai Unió adatvédelmi irányelveivel, de a törvény szövegében maradt egy félrefogalmazás, amely végül ehhez a problémához vezetett.
Az orvosokat és a pácienseket képviselő szakszervezetek komoly hibáról és káoszról beszélnek, hiszen ennek eredményeként még tömöttebbek lesznek az orvosi rendelők, mivel a betegek kénytelenek lesznek ellátogatni az orvoshoz és várakozni csak azért, hogy megkaphassák a receptet.
Kapcsolódó cikkünk
A képviselők célja az volt, hogy megkönnyítsék az emberek életét, egy apró félrefogalmazással azonban éppen az ellenkezőjét érték el. Mivel a hibát az államfő sem vette észre, és aláírta a törvénymódosítást, így az új esztendő beköszöntével a papíralapú receptek mellett a várakozás is visszatér.
A parlamenti képviselők figyelmetlenségének köszönhetően a szlovákiai lakosoknak időutazásban lehet részük. A honatyák eredeti célja az volt, hogy összhangba hozzák az elektronikus receptfelírási szolgáltatást az Európai Unió adatvédelmi irányelveivel. A decemberben elfogadott törvénymódosítási javaslatban azonban maradt egy apró félrefogalmazás. Mivel a hibát az államfő, Peter Pellegrini sem vette észre a jogszabály aláírása előtt, így 2025. január 1-jétől nem lehet elektronikusan felírni azokat a vényköteles gyógyszereket, amiket nem az egészségbiztosító, hanem maga a páciens fedez. Ezek közé a készítmények közé tartoznak a szorongást, valamint az asztmát mérsékelő gyógyszerek, a vérnyomáscsökkentők, de a fogamzásgátlók is.
A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy minden hatodik recept ismét papíralapú lesz, az orvosok pedig évente mintegy 11 millió alkalommal írnak majd fel gyógyszert a régió módszerrel.
Tudnak a problémáról, de…
A Körzeti Orvosok Szlovákiai Társaságának (SVLS) elnöke, Monika Palušková szinte azonnal felhívta a figyelmet a problémára.
Visszatérünk a középkorba. (…) Szlovákia minden polgára nevében köszönjük a képviselőknek a nagyszerű változtatást, amit szokás szerint nem konzultáltak a szakértőkkel
– mutatott rá Palušková, aki szerint a papíralapú receptek visszatérésének árát a betegek fizetik meg, akik „kénytelenek lesznek a zsúfolt várótermekben ülni, amíg az elfoglalt orvosnak lesz ideje kiállítani a receptet”. Arról nem beszélve, hogy az egyébként egészséges polgárok, akik csak receptet szeretnének igényelni kénytelenek lesznek az influenzaszezon kellős közepén a légúti megbetegedéssel küzdő páciensek társaságában egy zárt térben ácsorogni, ami a különböző vírusok terjedése szempontjából sem előnyös.
Az elhibázott változtatás visszaveti továbbá a digitalizációs törekvéseket, és csökkenti az egészségügyi dolgozók hatékonyságát. Az orvosok egyúttal arra is figyelmeztettek, hogy az elektronikus rendszernek köszönhetően eddig könnyű volt elkerülni a duplicitásokat, valamint megelőzni azt, hogy a betegek olyan gyógyszereket kapjanak, amelyek hatóanyagai egymással ellentétesek, így akár komoly károkat is okozhatnak a páciensek szervezetében.
Kapcsolódó cikkünk
Folytatódik a közszolgáltatások digitális fejlesztése, amely jelentősen megkönnyíti a lakosok mindennapi életét. A Fico-kabinet miniszterei ezúttal 16 konkrét élethelyzetet mutattak be, amely esetén a jövőben mindenki otthona kényelméből intézheti a szükséges adminisztratív teendőket.
A kormány tovább fejleszti az állami közszolgáltatásokat, ezúttal 177 millió eurót különítettek el a helyreállítási alapból, amelyet a digitalizációra fordítanak.
A lakosoknak gyakran számtalan különböző igazolást és dokumentumot kell beszereznie, az állam pedig birtokolja ezeket az információkat, ezért meg is oszthatja a polgárokkal. A hivatali ügyintézés helyett hamarosan elektronikusan, néhány kattintással is elérhető lesz egy csomó adat
– közölte Richard Raši (Hlas), a beruházási, régiófejlesztési és informatizációért felelős miniszter, aki azt is elárulta, hogy az átállás fokozatosan zajlik majd le.
Az oktatásügyi minisztérium már 2025-ben elérhetővé teszi az iskolák interaktív térképét, amely megkönnyíti az intézménybe való jelentkezést és beiratkozást. A gazdasági tárca pedig módosítja a vállalkozói engedély igénylésének folyamatát.
A belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) elsősorban arra emlékeztetett, hogy 2025 januárjától a polgároknak már lehetősége lesz arra, hogy a személyi igazolványukat és a jogosítványukat egy mobilalkalmazásban tárolják.
Egyszerűsíteni fogjuk az állandó lakhely megváltoztatását, a nyomtatványok aláírását, gyorsabban lehet majd születési anyakönyvi kivonatot igényelni, de az online fizetési rendszer is fejlesztés alatt áll
– sorolta Šutaj Eštok.
A 16 konkrét élethelyzet közül 10 a munkaügyi minisztérium hatákörébe tartozik. A szaktárca vezetője, Erik Tomáš (Hlas) pontosította, hogy többek között a gyermek születésének bejelentéséről, a betegszabadságról, a nyugdíjba vonulásról, a munkahely elvesztéséről, valamint a halálesetekről van szó.
Kamil Šaško (Hlas), az egészségügyi tárca vezetője jelezte, hogy a minisztériuma esetében a gyermek születése és az elektronikus egészségügyi ellenőrző elérhetővé tétele élvez prioritást.
Egy elektronikus terhességi könyvecskét készítünk elő, amely minden egyes orvoslátogatás után automatikusan frissül majd
– magyarázta Šaško.
Az intézkedések célja, hogy korszerűsítsék az állam szolgáltatásait.
Az egészségügyi minisztérium tud a problémáról, amely megoldásáért tájékoztatásuk szerint mindent megtesznek. A szaktárca egészen az óév utolsó napjáig próbálta megakadályozni, hogy a módosítás életbe lépjen, végül azonban rá kellett jönniük, hogy a hibajavítás ebben az esetben a vártnál tovább fog tartani.
Egy bonyolult jogalkotási eljárásról van szó, amit több szakaszban kell végrehajtanunk. A folyamat így leghamarabb 2025 első negyedévében zárulhat le
– közölte az egészségügyi tárca.
Küszöbön a káosz
A Betegek Jogvédelmi Szövetségének elnöke, Mária Lévyová úgy véli, az adminisztratív hiba komoly következményekkel jár majd.
Január elseje után eluralkodik a káosz. A papíralapú receptek lassacskán eltűntek az orvosi rendelőkből. Igen, a betegek indokolt esetben jogosan kérték, de erre alig volt példa
– közölte Lévayová, aki megerősítette, hogy az e-recepteket életkortól függetlenül mindenki pozitív vívmányként értékeli.
A régi-új módszer visszatérése azonban nem csak kényelmetlen és körülményes, de költséges is. Az elektronikus rendszernek köszönhetően az állam évente öt millió eurót takaríthatott meg.
Kamil Šaško azonban csütörtökön bejelentette, alig egy hét elteltével sikerült orvosolni a hibát, tehát a páciensek által megtérített gyógyszerekre is vonatkoznak majd az elektronikus receptek. A tárcavezető a videóban arról beszélt, gyorsan észlelték a hibát, de mivel egy összetett problémáról volt szó, amely az egészségbiztosítókat és az Egészségügyi Információk Nemzeti Központját (NCZI) is érintette, ezért tovább tartott rendezni a helyzetet.
„Zavar ez a kellemetlenség. Ugyan nem én okoztam, de így is bocsánatot kérek minden betegtől. Nem fogom keresni a felelősöket, mert számomra az a lényeg, hogy szlovákiai páciensek hozzájussanak az egészségügyi ellátáshoz, ebben az esetben az elektronikus receptekhez”
– fogalmazott a miniszter.
Šaško továbbá azért sem került reflektorfénybe, mert a sajtó az év első felében főként Peter Kotlár kormánybiztossal volt elfoglalva – róla a későbbiekben még szólunk.
Az egészségügyi miniszterre augusztusban, a legnagyobb politikai uborkaszezon kellős közepette szegeződött rá a sajtó és a nyilvánosság figyelme az úgynevezett mentőtender kapcsán, amelyet az ellenzék az ország történetének egyik legsúlyosabb korrupciós botrányaként emlegetett.
A mentőállomások üzemeltetéséhez szükséges engedélyeket hatévente osztja ki az egészségügyi minisztérium, ami azt jelenti, hogy minden hatodik évben új közbeszerzési eljárást kell kiírni. A legutóbbi közbeszerzés 2019-ben zárult le (szintén botrányos körülmények között), így idén újabb pályázatot hirdettek, amit ezúttal az Országos Mentőszolgálat műveleti központja bonyolított le. A tender összértéke mintegy 2 milliárd euróra rúgott. Az ellenzéki képviselők még a pályázat eredményeinek kihirdetése előtt kiderítették, hogy a nyertesek között több, a Hlashoz szorosan kötődő cég is szerepel, így felmerült a korrupció gyanúja.
Šaško, a túlélő
A tárcavezető idő előtt hazatért a nyaralásáról, hogy aztán a sajtótájékoztatóján arról magyarázkodjon, hogy neki miniszterként semmi köze a pályázat lebonyolításához.
A politikai mémoldalak a későbbiekben csak a miniszter „grillezéseként” emlegették Šaško performanszát – a miniszter ugyanis látványosan izzadt az újságírói kérdések során, feltehetően nemcsak a rekkenő nyári hőség miatt.
A helyzet odáig fajult, hogy már maga Robert Fico is megszólalt az ügyben: felszólította Šaškót, hogy törölje el a közbeszerzés eredményeit és írjon ki újabb pályázatot. Ez pedig egyértelmű jelzés volt a miniszternek: ha nem oldja meg gyorsan a nyakába szakadt politikai botrányt, Dolinková sorsára jut.
A helyzet végül többé-kevésbé tisztázódott: Šaško eltörölte a pályázatot, és új közbeszerzést ígért a mentőállomások üzemeltetésére. Azonban ezt a feladatot sem sikerült maradéktalanul teljesíteni, mivel Maroš Žilinka főügyész azt állítja, hogy a miniszter törvénytelen módon járt el a megszüntetés során.
Kapcsolódó cikkünk
Maroš Žilinka főügyész szerint az egészségügyi minisztérium törvénysértő módon szüntette meg a több sebből vérző mentőtendert. A minisztérium azonban kitart amellett, hogy a tender megszüntetése törvényes volt.
A mentőtender az idei nyár egyik legnagyobb belpolitikai botrányává nőtte ki magát, miután kiderült, hogy a csaknem 2 milliárd euró összeértékű közbeszerzés győztesei több szálon is kötődnek a Kamil Šaško egészségügyi minisztert jelölő Hlashoz.
A tárcavezetőt élesen bírálta az ellenzék, majd maga a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) is arra szólította fel, hogy vonja vissza a pályázat eredményeit.
A miniszter végül ezt meg is tette, de mint kiderült, nem az érvényes jogszabályokkal összhangban.
Kapcsolódó cikkünk
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter bejelentette, hogy megszünteti a jelenlegi tendert. A mentőszolgálatokról szóló közbeszerzés kapcsán a miniszter korábban elmondta: kivizsgáltatja a folyamatot.
Robert Fico kormányfő a múlt héten hétfőig adott határidőt a miniszternek arra, hogy tisztázza a közbeszerzési folyamat részleteit, ellenkező esetben személyes következményeket helyezett kilátásba. Šaško jogi szakértőkkel konzultált a következő lépéséről. A nap folyamán lemondott a tisztségéről Marian Povolný, az Egészségügyi Mentőszolgálat Operatív Központjának (OS ZZS) igazgatója, aki a versenypályázattal kapcsolatos részletekért volt felelős.
Šaško délután egy sajtóközleményben tudatta a nyilvánossággal, hogy a versenypályázat törvényességének kivizsgálására kérte fel az ügyészséget, míg a Zsolnai Járási Bírósághoz egy beadvánnyal fordult, hogy tisztázza a pályázaton induló vállalkozások hátterét, különös tekintettel a személyi összeköttetésekre.
A miniszter szerint a tárca érdekében áll a versenypályázattal kapcsolatban felmerült kételyek tisztázása – ugyanis kiderülhet, hogy az indulók valótlan adatokkal vagy érvényesen pályáztak.
Šaško: új pályázatot írunk ki
A tárcavezető késő délután új videóban jelentkezett a nyilvánosság előtt és tisztázta, hogy a felmerülő kétségek miatt megszünteti a kiírt pályázatot.
Elmondása szerint egészségügyi miniszterként kötelessége egy működőképes mentőhálózat fenntartása és üzemeltetése. Ugyanakkor állította, mindent megtesz azért, hogy a páciensek érdekében, kétes ügyletek nélkül használják fel az egészségügyi minisztérium forrásait. Az ötévente kiírt mentőszolgálat-üzemeltetési pályázat margójára kijelentette, hogy annak lebonyolítója a Mentőszolgálatok Operatív Központja és miniszterként nem folyhat bele annak lebonyolításába.
Ugyanakkor, mivel úgy látja, hogy kétségek merültek fel a pályázat kapcsán, ezért beavatkozott a folyamatba: ellenőrzést rendelt el, melynek ma elkészült megállapításai „jogbizonytalanságra” mutattak rá, amely szerint veszélybe került a folyamat átláthatósága.
Šaško ezért a központ igazgatójának távozása mellett döntött, új vezetőt nevez ki és törvényesen gondoskodik a kiírás megszüntetéséről.
Ezzel együtt azonban az államnak szüksége van a mentőszolgálatok fenntartására – mutatott rá a miniszter, elmondása szerint meg szeretné változtatni a jelenlegi, rossz rendszert.
Zobraziť tento príspevok na Instagrame Príspevok, ktorý zdieľa Kamil Šaško (@kamil_sasko)
Erre mutatott rá kedden Maroš Žilinka a Facebook-oldalán, aki átvizsgálta a minisztérium, valamint az Országos Mentőszolgálat műveleti központjának lépéseit, és arra jutott, hogy Šaškóék törvénytelen módon szüntették meg a közbeszerzési eljárást.
Az ellenzék a miniszter fejét követeli
Az ellenzék szerint az egészségügyi miniszternek azonnal le kellene mondania a posztjáról.
„Milyen egészségügyi miniszter az, aki nem tud átlátható közbeszerzést kiírni, és még törvényesen sem képes azt visszavonni? Kétszer hibázott – sem a kiírás, sem a visszavonás nem történt helyesen”
– fogalmazott Branislav Gröhling, az SaS elnöke.
A Szlovákia mozgalom úgy véli, a két milliárd eurós mentőtender a szlovák egészségügy történetének eddigi legnagyobb botránya, és a főügyész mai döntése után az egészségügyi miniszternek nem maradt más választása, mint lemondani és örökre eltűnni a politikából.
František Majerský, a KDH parlamenti képviselője Ficót szólította fel, hogy azonnal hívja vissza Šaškót és oldja meg a mentőállomások körül kialakult káoszt.
Oskar Dvořák, a Progresszív Szlovákia egészségügyi szakfelelőse megjegyezte, a tárcavezető még mindig nem írta ki az új pályázatot, ezzel pedig veszélybe sodorja a pácienseket, valamint az adófizetők pénzét is.
Fico és a minisztérium szerint minden törvényes volt
Az egészségügyi minisztérium állítja, hogy a mentőszolgálati pályázat (tender) visszavonásának eljárása törvényes, megalapozott volt, és az emberek egészségének védelmét szolgálta. Az esetleges jogellenességről a közigazgatási szervek eljárása kapcsán kizárólag bíróság dönthet – közölte a TASR-rel a tárca kommunikációs osztálya Maroš Žilinka főügyész nyilatkozataira reagálva.
„A minisztérium tiszteletben tartja a Főügyészség álláspontját, ugyanakkor nem tud vele azonosulni”
– áll a közleményben. A tárca azt állítja, hogy a főügyészség által most hangoztatott valamennyi jogi következtetést korábban már figyelembe vette. Közlésük szerint minden, nyilvánosságra hozott jogi kétséget eloszlattak, és azt a szlovákiai, illetve európai bíróságok hatályos ítélkezési gyakorlatával is alátámasztották.
Robert Fico kormányfő sem ért egyet a főügyésszel.
„A mentőállomások működtetésére kiírt versenypályázatot törölték, senkinek sem keletkezett kára, senki sem jutott törvénytelen előnyökhöz, és senki nem szenvedett hátrányt. Mindent megteszek, hogy ehhez a kormánykoalícióhoz ne fűződjön semmilyen botrány”
– mondta Fico, és hozzátette, számos kétség és kommunikációs hiba kapcsolódik a tenderhez.
Kapcsolódó cikkünk
Robert Fico (Smer) kormányfő döntését nem befolyásolta Maroš Žilinka legfőbb ügyész jogi álláspontja, miszerint törvénysértés történt a mentőállomások működtetésére vonatkozó versenypályázat kiírása során. Ami Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter politikai felelősségét illeti, az ügyet lezártnak tekinti, mivel elrendelte a tender törlését – olvasható a Kormányhivatal sajtóosztálya által a TASR hírügynökséghez eljuttatott nyilatkozatban.
„Ha nem ragaszkodtam volna a közbeszerzés törléséhez, és az egészségügyi minisztérium folytatta volna az eljárást, akkor vissza kellett volna hívnom az illetékes minisztert” – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette, nagyra értékeli, hogy Šaškonak volt realitásérzéke, és nem hagyta érdekcsoportok által befolyásolni magát.
„A mentőállomások működtetésére kiírt versenypályázatot törölték, senkinek sem keletkezett kára, senki sem jutott törvénytelen előnyökhöz, és senki nem szenvedett hátrányt. Mindent megteszek, hogy ehhez a kormánykoalícióhoz ne fűződjön semmilyen botrány” – mondta Fico, és hozzátette, számos kétség és kommunikációs hiba kapcsolódik a tenderhez.
A egészségügyi minisztérium törvényt sértett a sürgősségi mentőállomások üzemeltetésére vonatkozó engedélyének kiadása során – tájékoztatott Žilinka, hozzátéve, hogy benyújtották az ügyészi tiltakozást. A tárca arról tájékoztatta a TASR hírügynökséget, hogy azután foglal állást az ügyben, ha a legfőbb ügyész hivatalosan kézbesített jelentésével megismerkedett. Az ellenzék követeli, hogy váltsák le Šaškot az egészségügyi miniszteri posztról.
Az operatív központ májusban hirdetett versenypályázatot a mentőállomások működtetésére, az eljárást átláthatatlanság miatt bírálta az ellenzék és a kormánykoalíció egy része. Ezután a központ augusztusban megszüntette a pályázatot.
Fico azonban végül kiállt a miniszter mellett, így maradhatott a miniszteri székben. Egyelőre.
Kotlár, az ámokfutó
A mentőtender kétségkívül nagy nyomást helyezett Šaškóra és az őt jelölő Hlasra, de idén egyetlen egészségügyi közszereplő sem kapott annyi kritikát, mint Peter Kotlár. Egyúttal meg kell jegyezni, hogy a járványügyi kormánybiztos mindent megtett azért, hogy az orvosokat, az egészségügyi szakértőket és a tudósokat magára haragítsa: az év elején még főként az mRNS alapú vakcinákat bírálta, sőt, be akarta tiltani a használatukat, később pedig már a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) hitelességét kérdőjelezte meg, mivel az ott dolgozó szakemberek tételesen megcáfolták a vakcinákról szóló jelentésének állításait.
A kormánybiztos körüli botrány hónapokig húzódott, így a teljes történet felelevenítésére itt most nincs lehetőség, ezért inkább pontokba szedve összefoglaltuk a legfőbb történéseket:
a kormány januárban elfogadta Kotlár jelentését, melyben az egyéves kormánybiztosi tevékenységét foglalta össze, már ebben is nagy hangsúlyt fektetve a vakcinák hatékonyságának megkérdőjelezésére;márciusban a Fico-kabinet jóváhagyott egy újabb jelentést, amely már kifejezetten az mRNS alapú vakcinák betiltását szorgalmazta (ekkor hangzott el hírhedté vált génmódosított kukoricás hasonlat is);egy hónap elteltével, áprilisban maga a miniszterelnök terjesztett be egy javaslatot a kormány elé, melyben kötelezte az SAV-t, hogy vizsgálják felül a kormánybiztos jelentését;az SAV felülvizsgálata nyárra elkészült, de Ficóék nem voltak hajlandóak felvenni a kormány napirendjére, ezért a tudósok saját maguk tetté közzé az eredményeket, melyekből világosan látszott, hogy Kotlár hamis információkat terjeszt a vakcinákról.Van, amiben hasonlítanak
Bár Šaško igyekszik távol tartani magát a kormánybiztostól, és kijelentéseiben egyértelműen a tudósokat támogatja, egy dolog mégis közös bennük: a botrányok után sem hajlandóak lemondani a pozíciójukról.
Kotlár még előnyösebb helyzetben van, mint az egészségügyi miniszter, hiszen Fico korlátlan bizalmát élvezi.
A kormányfő ezt a nyilvánosság előtt mindig hangoztatja, még akkor is, amikor a koalíciós partnerei (főként a Hlas miniszterei) egyértelművé teszik, hogy nem tetszik nekik Kotlár tevékenysége. A kormánybiztosnak így nem kell tartania attól, hogy a közeljövőben távoznia kell.
De mi lesz a betegekkel?
Amíg a politikai vezetők a pénzosztással, a különféle jelentésekkel és főként egymással vannak elfoglalva, addig a szlovák egészségügy helyzete tovább romlik. Minden egyes miniszter a rendszerszintű reformok ígéretével foglalja az egészségügyi tárcavezetői pozíciót, de nagyobb előrelépéseket továbbra sem láthatunk.
Hogy ne legyünk igazságtalanok, meg kell jegyezni, hogy reformkezdeményezései Šaškónak is vannak: nemrégiben lapunk is beszámolt a készülő gyógyszerreformról, illetve a miniszter azt ígérte, hogy jövőre az orvosoknál fizetett kenőpénzek helyzetét is rendezi. Az említett tervek olyan változásokat hoznának, amelyeket a betegek a hétköznapokban is megéreznének. Egyelőre azonban csak tervekről van szó. Ahhoz, hogy ezek a gyakorlatban is életbe léphessenek, hosszadalmas és bonyolult törvényalkotási folyamatokon kell átesniük, melyen korántsem biztos, hogy sikerrel zárulnak. Ez nem mindig a miniszteren múlik – ha a koalícióból hiányzik a politikai akarat, akkor a reformok továbbra is a fiókban maradnak.
A probléma csak az, hogy már évtizedek óta tele vannak a fiókok.
Kapcsolódó cikkünk
A szlovákiai egészségügy 2024-ben sem szűkölködött a botrányokban. Összeszedtünk öt eseményt, amelyek meghatározó jelentőségűek voltak a kórházak, a rendelők, az egészségügyi dolgozók és legfőképpen a páciensek szempontjából.
Az előző évekhez képest a 2024-es esztendő viszonylag eseménymentesen indult a hazai egészségügyben. Zuzana Dolinkovának (Hlas), a 2023 októberében kinevezett egészségügyi miniszternek nem kellett attól tartania, hogy a kórházakban nem lesz elég betegágy a koronavírussal fertőzött páciensek ellátására, illetve amiatt sem kellett aggódnia, hogy az orosz–ukrán háború okozta energiaár-növekedés megnégyszerezi az orvosi rendelők kiadásait, melynek eredményeként a szakszervezetek az utolsó pillanatig sem tudnak megegyezni a biztosítókkal az új szerződésekről.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egészségügyi minisztériumnak már csak egy hete maradt arra, hogy megegyezzen a járóbeteg-ellátást képviselő szakszervezetekkel a megemelkedett energiaárak kompenzációjáról. Ha nem jutnak kompromisszumra, arra a betegek fizethetnek rá.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, az orvosi rendelőknek januártól komoly problémákat okoz a megemelkedett energiaszámlák befizetése. Marián Šóth, a Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke elmondta, azok a kisebb rendelőket üzemeltető orvosok, akiknek a havi energiaköltségei tavaly 1000 euró körül mozogtak, most 3–4 ezer eurós előlegszámlákat kaptak kézhez.
Kapcsolódó cikkünk
Több tucatnyi rendelő az év elejétől díjat kér a kivizsgálásért, működési költségeinek fedezésére – erősítette meg Marián Šóth, a Magánorvosok Társulásának (ASL) elnöke. Szerinte ha az állam nem növeli a járóbeteg-ellátás finanszírozását, további rendelők döntenek így.
Šóth szerint az egészségügyi szolgáltatásokat végzők állami segítség nélkül nem tudják kifizetni a megemelt energiaszámlákat. „A kisebb rendelőintézetek, amelyek eddig mondjuk havi 1000 eurót fizettek, most 3-4 ezer eurós előlegszámlákat kaptak” – magyarázta Šóth. „A másik dolog pedig, hogy emelnünk kell az alkalmazottaink bérét, különben máshova mennek” – tette hozzá.
Megerősítette, hogy az Magánorvosok Társulásának tagjai is hajlanak arra, hogy pénzt kérjenek a páciensektől. „Eddig igyekeztünk visszafogni ezt, mivel emelkedett az egészségügy költségvetése, kivártunk, hogy ez milyen formában jelentkezik majd a rendelőintézetek finanszírozásában” – jegyezte meg. Hozzátette viszont, hogy a Magánorvosok Társulása már megfogalmazta azt az értesítést, amelyben arról tájékoztat, hogy elengedhetetlen egyes díjak bevezetése.
„Nem akarunk további problémákat okozni a betegeknek. A kisebbik rossz mellett döntöttünk. A nagyobbik az lenne, ha nem lenne szerződésünk az egészségbiztosítókkal, és mindent a beteg fizetne, a kivizsgálásokat, a mintavételeket, a gyógyszereket. A legrosszabb változat pedig az, hogy számos rendelőintézet bezár, ami reális veszély, ha nem teszünk semmit” – állítja levelében a társulás.
Šóth közölte, hogy az ASL felvette a kapcsolatot az egészségügyi tárcával és találkozót kért a biztosítóktól. „Ha nem lesz elég pénz a költségvetésben, a biztosítók sem tudnak többet fizetni a járóbeteg-ellátásért. (…) A miniszter válasza szerint rövid időn belül megoldást találnak” – tette hozzá azzal a megjegyzéssel, hogy a biztosítókkal kötött szerződéskiegészítések február végéig érvényesek.
Az egészségügyi tárca megerősítette, hogy a találkozóra még ezen a héten sor kerül. „Az egészségügyi minisztérium költségvetésében 80 millió euró van elkülönítve a rendelőintézetek és a kórházak megnövekedett energiaköltségeinek fedezésére” – közölte a minisztérium.
A Sme napilap számolt be a múlt héten az első esetről, amikor egy pozsonyi (Bratislava) szívorvos kezelési díjat kért a pácienstől. 20 percnél rövidebb kivizsgálásért 10 eurót kell fizetni nála, ennél hosszabb kivizsgálásért 20 eurót.
Mivel az egészségügyi minisztérium egyelőre nem biztosított anyagi segítséget a probléma megoldására, néhány orvos úgy döntött, a páciensektől fogja beszedni a hiányzó forrásokat. Az egyik pozsonyi kardiológus például 10 és 20 euró közötti összeget kér a betegektől, attól függően, hogy mennyi ideig tartózkodnak a rendelőben. Šóth hangsúlyozta, ha a minisztérium január végéig nem kínál megoldást, az ASL-hez tartozó rendelőkben szintén elkezdik beszedni az úgynevezett kompenzációs díjat, aminek az összege 2–10 euró körül mozoghat. A szövetségnek több mint 3000 ezer regisztrált tagja van, így ha az egészségügyi tárcának nem sikerül rendeznie a helyzetet, akkor a kompenzációs díjak országszerte megjelenhetnek. Šóth kiemelte, nem a betegeket akarják büntetni, de ha az orvosok nem teremtik be a plusz forrásokat, akkor be kell zárniuk, ebben az esetben pedig egyáltalán nem lesz elérhető a járóbeteg-ellátás.
Konkrétumok nélkül
Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszter korábban már elismerte, hogy a rendelők követelései jogosak, és mindent megtesz azért, hogy a hiányzó anyagi forrásokat pótolni tudja. A Rendelői Szolgáltatók Szövetsége (ZAP) 300 millió eurós kompenzációról beszél, az egészségügyi tárcának legalább ennyivel kellene növelnie az egészségbiztosítók költségvetését, a pluszpénz pedig a biztosítók és a rendelők által kötött új szerződésekben jelenne meg. A jelenleg érvényes szerződések egyébként január végén járnak le. Lengvarský a ZAP becsléseit korrektnek nevezte, és mint mondta, a pénzügyminisztériummal egyeztetnek az anyagi források lehetséges átcsoportosításáról.
Ezek a kijelentések azonban közel két hete hangzottak el, azóta pedig nem érkezett hír a tárcától, hogy milyen ütemben haladnak a tárgyalások. Éppen ezért felkerestük a minisztérium sajtóosztályát, és rákérdeztünk, történt-e előrelépés az ügyben, hiszen január végéig már csak egy hét van, illetve az iránt is érdeklődtünk, tudják-e garantálni, hogy a februártól a betegeknek nem kell pluszpénzt fizetniük a rendelőkben. A tárcától a következő választ kaptuk:
„A témával kapcsolatos tárgyalások folytatódnak. Az egészségügyi tárca mindent megtesz annak érdekében, hogy a járóbeteg-ellátás képviselőit és a nyilvánosságot a hét végéig tájékoztassa a problémák megoldásáról, nemcsak az energiaárak növekedését illetően. Egyúttal arra is emlékeztetnénk, hogy az egészségbiztosításnak köszönhetően az állampolgároknak joguk van az ingyenes egészségügyi ellátáshoz, amely továbbra is biztosítva lesz számukra.”
Más stratégia
A szlovák egészségbiztosítási rendszer jelenleg úgy működik, hogy a betegnek csak akkor nem kell fizetnie az ellátásért a rendelőben, ha az orvosnak van érvényes szerződése azzal a biztosítóval, amelynek a páciens az ügyfele. Ha tehát valaki az Általános Egészségbiztosítóhoz (VšZP) tartozik, de az adott orvosnak nincs szerződése a VšZP-vel, akkor a betegnek bizony meg kell térítenie az ellátás költségeit.
A ZAP nyilatkozatai alapján elképzelhető, hogy februártól egyre több olyan rendelő lesz, amelynek nem lesznek érvényes szerződései a biztosítókkal. Naďa Trenčianska Bedušová, a szövetség ügyvezető igazgatója ugyanis az aktuality.sk hírportálnak megerősítette, a ZAP nem a kompenzációs díjak beszedésében látja a helyzet megoldását, mivel ez nem rendszerszintű lépés, és nem minden orvosnak oldja meg a problémáját. Ők úgy vélik, mindent eszközt be kell vetniük, hogy meggyőzzék az illetékeseket az anyagi források pótlásával kapcsolatban, és szerintük az új szerződések elutasítása a legmegfelelőbb eszköz erre. A rendelők abban bíznak, hogy így pár napon belül megoldódhat a probléma.
Lapunk is felkereste Trenčianska Bedušovát, és afelől érdeklődtünk, mikor tárgyaltak utoljára a minisztériummal, illetve hogy halad az egyeztetés.
„Mivel az utolsó közös tárgyalás karácsony előtt volt, a következő pedig szerdán várható, ezért egyelőre nincsenek információink arról, hogyan szeretné megoldani az egészségügyi minisztérium a kialakult helyzetet”
– tájékoztatott a ZAP ügyvezető igazgatója.
Az újdonsült tárcavezető ambíciózus tervekkel vágott neki az idei évnek: folytatni akarta az előző kormány által megkezdett reformokat (például a nagyszabású kórházreformot), és további rendszerszintű változásokat is ígért, amelyek megakadályozhatják a szlovák egészségügy évtizedek óta tartó fokozatos leépülését. A szőnyeg alá söpört problémák, a koalíció belső válsága és a szakszervezeti ellenállás azonban más irányba terelte a miniszter elképzeléseit.
1. Oltásellenes kormánybiztos
Dolinková munkáját kezdettől nehezítette, hogy olyan politikai szereplők is fontos pozíciókhoz juthattak az egészségügyben, akikkel a miniszter saját bevallása szerint nem tudott együtt dolgozni. Itt főként Peter Kotlárra, a koronavírus-járvány kezelésének felülvizsgálatáért felelős kormánybiztosra kell gondolni, aki az SNS jelöltjeként foglalhatta el a hivatalát. Az SNS és a Dolinkovát jelölő Hlas között már a kormányalakítás óta feszült volt a viszony, Andrej Danko pártelnök például többször is nyíltan bírálta az egészségügyi minisztert.
A helyzetet csak tetézték Kotlár kijelentései, melyekben bioterrorizmusnak nevezte a járványt, a mRNS-alapú vakcinák betiltását javasolta, de a legnagyobb felháborodást az váltotta ki, hogy Szlovákia nevében elhatárolódott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új járványügyi megállapodásától. A szakmai közeg egyhangúan szólalt fel Kotlár akciói ellen, amelyet az ország szempontjából kifejezetten veszélyesnek tartottak. Robert Fico (Smer) miniszterelnök azonban kiállt a kormánybiztos mellett, legutóbb pedig már a jogköreinek kibővítéséről beszélt.
Kapcsolódó cikkünk Genf/Pozsony |
Egyre több szakmai szervezet szólal fel, amiért Szlovákia elhatárolódott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kidolgozott járványügyi megállapodástól. Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszter az ügy felülvizsgálatát ígérte.
Június elején a WHO konferenciát szervezett Genfben, amelyre a világ mintegy 190 országát meghívták, köztük Szlovákiát is. A konferencia témája a nemzetközi egészségügyi előírások frissítése volt, amit a koronavírus-járvány lecsengése után több ország is kérvényezett. Szlovákiát Peter Kotlár (SNS), a koronavírus-járvány kezelésének kivizsgálásáért felelős kormánybiztos képviselte.
A nem véglegesített megállapodás kapcsán több kétely is felmerült: Oroszország és Argentína például fenntartotta annak jogát, hogy az országhatáraikon belül az egyes frissítések bevezetéséről ők maguk dönthessenek. Abban viszont minden állam egyetértett, hogy a 2000-es évek elején kidolgozott irányelvek – amelyeket a főként Ázsiában terjedő SARS-járvány idején vezettek be – már nem elegendőek egy esetleges új világjárvány megfékezésére. Kivéve Szlovákiát, amely Kotlár révén teljes egészében elhatárolódott a nemzetközi egészségügyi előírásoktól.
Felháborodás
A döntés nagy felháborodást váltott ki a hazai politikai és szakmai közegben. Az ellenzék, amely Kotlárt korábban többször is bírálta az álhírportálokhoz kötődő múltja miatt, a parlament egészségügyi bizottságának összehívását kezdeményezte, amelyen a kormánybiztosnak és az egészségügyi miniszternek egyaránt meg kellene jelenniük, hogy megmagyarázzák a döntés hátterét. Peter Stachura, a KDH képviselője és korábbi egészségügyi államtitkár világraszóló szégyennek nevezte Kotlár lépését, amellyel szerinte veszélybe sodorta a szlovák állampolgárok egészségét. Az ügy egyesítette a parlamenti ellenzéket, mindegyik párt képviselteti magát a rendkívüli bizottsági ülésen.
Az ellenzék mellett a szakmai szervezetek is felháborodásukat fejezték ki. A Szlovák Orvoskamara (SLK) nyugtalanítónak nevezte Kotlár döntését. Mint írták, a világjárványok idején az állampolgárok védelme szempontjából kiemelten fontos a nemzetközi együttműködés. A Szlovák Orvosi Társaság (SLS) érthetetlennek és károsnak nevezte a kormánybiztos hozzáállását, hiszen a megállapodás azokat a szabályokat tartalmazza, amelyeket a világnak követnie kellene a járványok kirobbanásakor. A Páciensek Jogvédő Szervezete (AOPP) pedig felszólította az egészségügyi minisztériumot és a kormányt, hogy Szlovákia is csatlakozzon a többi országhoz.
Érvek és ellenérvek
Kotlár elhatárolódása egyébként nem volt váratlan, a kormánybiztos az utóbbi hetekben többször is nyíltan bírálta a WHO tevékenységét és magát a megállapodást is. A konferencia után hosszú közleményben indokolta, miért döntött úgy, hogy Szlovákia nem csatlakozik a többi 190 ország álláspontjához. Úgy véli, az új nemzetközi egészségügyi előírások sértik az egyes országok szuverenitását, és homályos megfogalmazásmódjuk miatt ellehetetlenítik az objektív értelmezés lehetőségét. Kotlár szerint a megállapodás túl sok hatalmat adna a WHO főigazgatójának kezébe, például ő döntene a járványügyi veszélyhelyzet kihirdetéséről és megszüntetéséről, a tagállamok beleegyezése nélkül.
Peter Sabaka infektológus viszont úgy látja, Szlovákia ezzel a lépéssel csak veszített, hiszen a megállapodás valójában az információcsere megkönnyítéséről és a kutatási eredmények megosztásáról szól, de megkönnyíti a gyógyszerek és a vakcinák beszerzését is, valamint kijavítja azokat a hibákat, amelyeket a koronavírus-járvány kezelése során elkövettek.
Dolinková reakciója
Dolinková saját bevallása szerint nyugtalanul szemléli a járványügyi megállapodás körüli fejleményeket. A miniszter úgy gondolja, ebben a szigorúan szakmai kérdésben elsősorban azoknak kellene döntenie, akik valóban otthonosan mozognak a témában, tehát a szakértőknek. Éppen ezért javasolni fogja az egészségügyi előírásokat ellenőrző bizottság kibővítését, amelynek a közeljövőben az lesz a feladata, hogy a WHO dokumentumát részletesen, szakmai szempontok mentén értékelje. Az eredményeket Dolinková a kormány előtt is ismertetni szeretné. A tárcavezető hangsúlyozta, racionálisan kellene viszonyulni a nemzetközi előírásokhoz.
„Óvatosan és körültekintően kell megközelítenünk az új kihívásokat, hogy a jövőben szembe tudjunk nézni a lehetséges egészségügyi kockázatokkal”
– fogalmazott.
(nar, TASR, aktuality.sk, Denník N)
2. Bezáró készültségek
A szlovák egészségügy egyik legégetőbb problémájának a munkaerőhiányt tartják. Ennek konkrét megnyilvánulását láthattuk májusban, amikor Dolinková bejelentette, kénytelenek lesznek átalakítani a gyermekorvosi rendelők hálózatát, ami a gyakorlatban 15 orvosi készültség bezárását jelentette.
A tárcavezető elismerte, Szlovákiában nincs annyi gyermekorvos, hogy a hálózatot a jelenlegi formájában üzemeltetni lehessen.
Emellett júliustól a készültségek nyitvatartását is csökkenteni kellett, mégpedig 22 óráról 20 órára, mert a gyermekorvosok így is túlterheltségre panaszkodtak.
A probléma egyébként nem Dolinková idején kezdődött, már elődje, Michal Palkovič is dolgozott a helyzet megoldásán.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszter hétfőn bejelentette, az előzetes terveknek megfelelően kénytelenek lesznek konszolidálni a gyermekorvosi ügyeletek hálózatát, mert a rendszer jelenleg az összeomlás szélén áll. Ez a gyakorlatban 15 készültség bezárását, valamint a nyitvatartási idő lerövidítését jelenti, de a tárcavezető javasolt egy másik megoldást.
A rendelői hálózat konszolidációjával tavaly már Michal Palkovič, a hivatalnokkormány egészségügyi minisztere is foglalkozott, Dolinková pedig folytatta az elődje által megkezdett folyamatokat. A koncepció lényege, hogy a munkaerőhiány miatt a minisztérium kénytelen átalakítani a gyermekorvosi ügyeletek hálózatát, a meglévő pontok áthelyezésével, összevonásával, illetve úgynevezett ideiglenes ügyeleti pontok kialakításával.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Míg a rendelőkben dolgozó orvosok az ügyeletek nyitvatartásának lerövidítését sürgetik, addig a kórházi orvosok mindent megtesznek azért, hogy erre ne kerüljön sor. Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) vezetője és a Nyitrai Egyetemi Kórház gyermekorvosa szerint ezzel a lépéssel csak annyit érnek el, hogy további nyomást helyeznek a kórházak egyébként is túlterhelt sürgősségi osztályaira. Az LOZ elnöke a tömeges felmondás lehetőségét is belengette, Michal Palkovič egészségügyi miniszter viszont továbbra is kitart a javaslata mellett.
Visolajskýék egyetértenek azzal, hogy a járóbeteg-ellátásban tevékenykedő orvosok helyzetét rendezni kell, de szerintük az ügyeletek nyitvatartásának lerövidítése helyett az egészségügyi minisztériumnak valódi, rendszerszintű megoldással kellene előállnia.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az egészségügyi minisztérium két órával lerövidítené az orvosi ügyeletek hosszát, a tervek szerint 22:00 helyett már csak 20:00-ig lehetne felkeresni a készültséget. A tárca így próbálná megkönnyíteni a túlterhelt orvosok munkáját.
A minisztérium egy, a járóbeteg-ellátás megreformálásról szóló dokumentumban tesz említést az ügyeletek nyitvatartásának megváltoztatásáról. A tervezett intézkedésre elsőként a Denník N napilap figyelmeztetett. Az orvosi ügyeletek jelenleg délután 4 és este 10 óra között tartanak nyitva a hétköznapokon, hétvégente és ünnepnapokon pedig reggel 7-től este 10-ig. Az új nyitvatartás értelmében azonban már csak este 8-ig lehetne ellátogatni a készültségre.
Egyelőre nem tudni pontosan, hogy mikor vezetik be a változtatást, de Elena Prokopová, a tárca fő gyermekorvosa úgy értesült, hogy az új nyitvatartás akár már szeptembertől is érvényes lehet, vagy legkésőbb a jövő évtől. A tárca azonban hivatalosan nem erősítette meg ezeket az információkat, sőt, ködösen fogalmaznak magáról a tervről is.
„Az egészségügyi minisztérium a rendelői készültségi hálózat konszolidációját készíti elő. A partnerekkel jelenleg is folynak a tárgyalások, ezért úgy tartjuk korrektnek, hogy a hálózat végső változatáról csak az egyeztetés lezárása után tájékoztatunk”
– üzente a sajtóosztály.
Túlterheltség
A változtatásra azért van szükség, mert az általános orvosok és a gyermekorvosok rendkívül túlterheltek, az ügyeletek pedig csak súlyosbítják a problémát.
„A ledolgozott órák száma gyakran felgyorsítja az orvosok pályaelhagyási döntését, és egyúttal csökkenti a szakma vonzerejét a frissen lediplomázott orvosok szemében. A munka és szabadidő kiegyensúlyozottsága az orvosok és az orvostanhallgatók szerint kulcsfontosságú szempont a pályaválasztás során”
– olvasható a dokumentumban. A tárca kiemeli, az általános orvosok csaknem fele már nyugdíjas korban van, így az ügyeletek rendkívül megterhelőek a számukra, hiszen a készenléten este 10-ig dolgoznak, majd másnap reggel már ismét a rendelőkben vannak. Prokopová megjegyezte, az idős orvosoknak gyakran nincs választása, muszáj elvállalniuk az ügyeleteket, mivel olyan kevés a fiatal általános orvos az országban, hogy az idősebb kollégáik segítsége nélkül nem győzik ellátni a kötelességüket.
Nem mindenki örül
A szakember hozzátette, a minisztériumban tudatosítják, hogy egy igencsak érzékeny döntésről van szó, mind a vidéken élő emberek, mind az önkormányzatok szempontjából, ezért az őket képviselő szervezeteket is meghívták a tárgyalásokra.
A terveknek azonban a kórházban dolgozó általános orvosok és gyermekorvosok sem örülnek. Attól tartanak, hogy a lerövidült nyitvatartás miatt még többen fogják látogatni az egyébként is túlterhelt sürgősségi osztályokat. Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) vezetője, aki emellett a Nyitrai Egyetemi Kórházban gyermekorvosként dolgozik, a Denník N-nek elmondta, a kórházi orvosok is legalább annyira leterheltek, mind a járóbeteg-ellátásban tevékenykedő kollégáik, és a lerövidített nyitvatartás miatt feltehetően még többen látogatnák a sürgősségi osztályokat olyan problémákkal, amelyeket nem ott kellene kezelni. A LOZ elnöke szerint így is gyakran előfordul, hogy a szülők a hagyományos rendelési órák helyett a gyermeküket este viszik be a kórházba, például lázzal vagy megfázással, mert azt állítják, hogy napközben dolgoznak és nem érnek rá.
Felesleges látogatások
Azt egyébként Prokopová is hangsúlyozta, hogy a páciensek jelentős része gyakran indokolatlanul látogatja meg az ügyeleteket. A készenlétre elvileg azoknak a betegeknek kellene mennie, akiknek az egészségügyi állapota rohamosan romlik, ugyanakkor nincsenek életveszélyben. Ennek ellenére gyakran keresik fel az orvosokat láz, köhögés, megfázás vagy enyhe hasfájás miatt. Prokopová úgy véli, az lenne a megoldás, ha a készenléteken is több pénzt kellene fizetniük a betegeknek. Az alapellátás költsége jelenleg két euró, de a gyermekorvos szerint ez senkit nem „riaszt” el attól, hogy indokolatlan problémákkal keresse fel az ügyeletet. Szerinte legalább 5 vagy 10 eurós alapdíj kellene, csakúgy, mint a sürgősségi osztályokon. Erről azonban a parlamentnek is szavaznia kellene, de Prokopová nem tartja valószínűnek, hogy ez a közeljövőben megtörténik.
(nar, Denník N)
Az LOZ álláspontja az, hogy a gyermekorvosok túlterheltsége attól nem szűnik meg, hogy 22:00 helyett már csak 20:00-ig kell dolgozniuk. Sőt, ez a lépés további negatív következményeket von maga után, különös tekintettel a kórházak sürgősségi osztályaira, hiszen azok a szülők, akik a gyermekeiket az esti órákban eddig az ügyeletekre vitték, most már a kórházakat látogatnák, holott a sürgősségi osztályokon csak a valóban halaszthatatlan esetekkel tudnak foglalkozni.
Visolajský szerint a megnövekedett nyomás miatt a kórházak személyzetének megerősítésére is szükség lenne.
„A minisztérium azonban nem számol ezekkel a következményekkel, még a kórházak figyelmeztetései ellenére sem. Még a kórházakat érintő pénzügyi hatásokat sem számszerűsítették”
– fogalmazott az LOZ vezetője, hozzátéve, hogy a sürgősségi osztályokon dolgozó gyermekorvosok türelme sem végtelen.
„A szolgáltatok felmondása a kórházak gyermekosztályainak működésképtelenségéhez vezetne az egész országban”
– jegyezte meg.
Mi a megoldás?
A helyzet rendezésére az orvosszakszervezet több megoldást is javasolt az egészségügyi minisztériumnak. Úgy vélik, érdemes lenne magasabb látogatási díjat bevezetni az ügyeleteknél, hogy a szülők valóban csak indokolt esetben keressék fel a gyermekorvosokat.
További segítség lenne, ha a gyermekorvosoknak az ügyelet során nem kellene a különféle igazolások kiállításával bajlódniuk, mint például a fertőzésmentességgel kapcsolatos dokumentumok kiírása.
Emellett növelni kellene az ügyeletekért járó juttatások összegét, illetve az utánpótlás biztosítása érdekében újra el kellene indítani a gyermekorvosi rezidensprogramot.
Visolajský szerint az is ösztönzően hatna a fiatal specialistákra, ha a minisztérium eltörölné a rendelők megnyitásával járó bürokratikus akadályokat. Ezzel összefüggésben megemlítette az EU helyreállítási alapját, amelynek egy részét kifejezetten az új rendelők megnyitására különítették el. Az LOZ vezetője szerint a program nem túl sikeres, hiszen eddig mindössze 20 kérvény érkezett, és ebből 12-t hagyott jóvá a tárca.
Végül pedig felrótta a minisztériumnak, hogy az ügyeletek lerövidítésével kapcsolatban nem folytattak megfelelő szakmai párbeszédet. Hozzátette, még ezen héten tárgyalni szeretne Ódor Lajos miniszterelnökkel.
A kormányfő ezzel kapcsolatban tegnap elmondta, pénteken ül tárgyalóasztalhoz Visolajskýval, valamint Elena Prokopovával, az egészségügyi tárca fő gyermekorvosával. Mint mondta, meg szeretné hallgatni mindkét fél érveit, a kormány pedig ezt követően dönt a további intézkedésekről.
Kapcsolódó cikkünk
Ódor Lajos miniszterelnök Peter Visolajskýval, az orvos szakszervezetek elnökével, valamint Elena Prokopával, az egészségügyi minisztérium szakértőjével találkozik pénteken, a gyermekorvosok hiánya okozta problémákról tárgyalnak. A kormányfő közölte, mindkét oldal érveit meg akarja hallgatni, majd ezek alapján dönt a kormány a további lépésekről.
„Meg akarom hallgatni mindkét oldalt, majd a elhangzottak alapján döntünk arról, hogyan tovább” – mondta a miniszterelnök. Hozzátette, a találkozó után kiderül, hogy a kormány elfogad-e valamilyen jogszabályt gyorsított eljárásban. Ódor közölte, külön is fog tárgyalni a két féllel, és nem akarja, hogy belevigyék az érzelmeket a beszélgetésbe.
Az egészségügyi minisztérium több intézkedést is javasol a gyermekorvoshiány megoldására. Konszolidálni akarja például a sürgősségi rendelők hálózatát. Javasolja továbbá a sürgősségi osztályok nyitva tartási idejének lerövidítését, amivel a tárca szerint a parlament rendkívüli ülésén is foglalkozni kellene. Az orvos szakszervezetek nem értenek egyet ezzel. A változtatás szerintük túlterhelné a kórházakat, ezért rendszerszintű megoldásokra van szükség.
A Szlovák Kórházszövetség (ANS) egyetért Visolajskýék javaslataival. A szervezet a lapuknak eljuttatott közleményében jelezte, tavaly óta folyamatosan arra figyelmeztetik a minisztériumot, hogy nem értenek egyet a gyermekorvosi ügyeletek nyitvatartásának lerövidítésével, valamint a teljes hálózat átértékelésével.
„Éppen ezért ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy a gyermekorvosok alacsony számából adódó problémák nem oldhatók meg azzal, hogy a terhelést áthárítják a kórházakra”
– olvasható az ANS állásfoglalásában.
A tárca válasza
Az egészségügyi minisztérium a válaszában megcáfolta Visolajský néhány állítását. Elsősorban leszögezték, folyamatosan egyeztetnek a rendelők, a kórházak, valamint a megyei önkormányzatok képviselőivel a készülő változtatásokról. Továbbá megjegyezték, bizonyos intézkedéseket már elindítottak, amiket az LOZ vezetője számon kért rajtuk. Ezek közé tartozik például a gyermekorvosi rezidensprogram újbóli elindítása, amelyről a tárca kedd reggel tájékoztatott. A programot átmenetileg fel kellett függeszteni, mivel hiba csúszott abba a törvénymódosításba, amit a minisztérium tavaly, az orvosszakszervezettel folytatott tárgyalás után fogadott el. Mostanra azonban a hibát kijavították, az új törvény augusztus elsejétől életbe lép, a leendő gyermekorvosok pedig október elsején megkezdhetik tanulmányaikat a programban.
Emellett leszögezték, idén júniusban 35 százalékkal növelték az ügyeletekért járó juttatások összegét, vagyis az LOZ ezen követelését is teljesítették.
Végül pedig pontosították, hogy a helyreállítási alapból nem 12, hanem 21 új rendelő megnyitását támogatták, illetve augusztusban újabb pályázati felhívást intéznek, amelynek a kimeríthető kerete eléri a 80 ezer eurót.
Palkovič kitart
Michal Palkovič szerdán egyeztetett a járóbeteg-ellátás képviselőivel, majd kijelentette, továbbra is kitart eredeti szándéka mellett. Mint mondta, abban egyetért Visolajskýval, hogy a nyitvatartás lerövidítése nem rendszerszintű megoldás, ugyanakkor szükséges, hiszen ezzel is jelzik a felmondásukat benyújtó gyermekorvosoknak, hogy a tárca foglalkozik a problémáikkal. Emellett kiemelte, nem igaz az LOZ elnökének azon állítása, hogy a kormány nem foglalkozik azokkal a következményekkel, amelyek a sürgősségi osztályokat érinthetik. Palkovič hangsúlyozta, a következő napokban tárgyalni fog a kórházak képviselőivel, ahol bemutatja, milyen megoldást kínál az említett osztályoknak.
Ezt követően kilátásba helyezte a parlament rendkívüli ülését, amelyen a képviselők szavazhatnának a tárca által szorgalmazott változtatásokról. Mint mondta, meglehet a szükséges politikai támogatás ahhoz, hogy a javaslatát elfogadja a plénum.
A miniszter mellett többek közt kiállt Pavol Oravec, a Szlovák Orvosi Kamara (SLK) elnöke, valamint Marián Šóth, a Magánorvosok Szövetségének (ANS) elnöke is.
A lépések eredményeként azonban elkerülhetetlenné válik néhány orvosi készültség megszüntetése, idén összesen 15 pontot zárhatnak be – júliusig tízet, majd novemberig még ötöt. Az átalakítás első hulláma magyarlakta szempontból Galántát érinti, ahol megszűnik a készültség, így az ott élő betegeknek Dunaszerdahelyre kell majd látogatniuk. A második hullámban Királyhelmec és Vágsellye érintett, az előbbi esetében Tőketerebes, utóbbinál pedig Érsekújvár jelenti majd a pótmegoldást.
Alternatíva
Dolinková hangsúlyozta, a hálózat konszolidációja elkerülhetetlen, mert túl sok gyermekorvos hiányzik a szlovák egészségügyből. Ennek ellenére igyekeznek minden egyes régióban elérhetővé tenni az ellátást a gyermekek számára, így azokon a helyeken, ahol nem lesz készültség, meghosszabbítják a gyermekorvosi rendelők nyitvatartását. A térségben dolgozó gyermekgyógyászoknak legalább egy munkanapon 18 óráig nyitva kell tartaniuk, azzal, hogy hetente így sem dolgoznak majd többet 35 óránál. Dolinková kiemelte, azokon a területeken, ahol bezárnak az ügyeletek, legalább 5 gyermekorvosi rendelő üzemel, így a szülők minden hétköznap találnak legalább egy orvost, akihez szükség esetén elvihetik a gyermeküket. A nyitvatartással kapcsolatos részletekről az adott város önkormányzatának holnapján találhatnak majd információkat.
A változtatásokat a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) sem nézi jó szemmel, így a miniszter tárgyalóasztalhoz hívta Jozef Božikot, a szervezet elnökét. Az egyeztetés után Božik elmondta, továbbra sem támogatják az ügyeletek megszüntetését, de megértik a minisztérium érveit, így kénytelenek elfogadni a konszolidációt.
Rövidebb nyitvatartás
Azt az egészségügyi miniszer is elismeri, hogy a hálózat átalakítása önmagában nem oldja meg a gyermekorvosok hiányából adódó rendszerszintű problémákat. A gyermekgyógyászok régóta túlterheltségre panaszkodnak, amiben nagy szerepet játszanak a készültségen eltöltött munkaórák is. Jelenleg egy ügyeletben lévő orvosnak hétköznaponként 16:00 és 22:00 között, hétvégente pedig 07:00 és 22:00 között kell szolgálatot teljesítenie. Éppen ezért a miniszter azt javasolja, júliustól a készültségek a szokásos 22:00 helyett már csak 20:00-ig tartsanak nyitva. A módosító javaslat már kedden a parlament elé kerül, és a képviselők akár aznap el is fogadhatják.
3. Összeomló osztály
A nyári időszakban, amikor a parlamenti képviselők a szabadságukat töltötték, a hazai közvélemény a trencséni kórház kardiológiai osztályával foglalkozott. Az ellenzék ugyanis azt állította, Dolinková személyi cseréi miatt több orvos is felmondott, ami a teljes osztály összeomlását eredményezheti. Az egészségügyi miniszter új kórházigazgatót nevezett ki a trencséni intézmény élére, aki rövidesen le is cserélte a kardiológiai osztály vezetőjét. A főorvos távozásával pedig több munkatárs is felmondott.
Az egészségügyi miniszter azonban folyamatosan hangsúlyozta, nincs szó semmilyen összeomlásról, a távozó orvosokat újakkal helyettesítik majd, és az osztály működhet tovább.
Kapcsolódó cikkünk Trencsén/Pozsony |
Az ellenzéki képviselők továbbra is állítják, nagy bajban van a Trencséni Egyetemi Kórház kardiológiai osztálya az ott dolgozó orvosok felmondása miatt, Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszter szerint azonban az osztály működése nincs veszélyben. Oskar Dvořák, a Progresszív Szlovákia (PS) képviselője ráadásul állítja, az új kórházigazgató több mint egymillió eurót fizetett ki olyan felújítási munkálatokért, amelyeket el sem végeztek.
Múlt héten lapunk is beszámolt a trencséni kórház kardiológiai osztályának helyzetéről: Dolinková új igazgatót nevezett ki a kórház élére Michal Plesník személyében, aki rövidesen le is váltotta az osztály alapítóját és egyben főorvosát, Peter Blaškót. Az ellenzéki képviselők állítják, a főorvos leváltása nem szakmai, hanem politikai alapon történt, Plesník a saját emberét akarta beültetni az osztály élére. Ezzel azonban nem értett egyet az ott dolgozó szakemberek jelentős része, ezért beadták a felmondásukat.
Kapcsolódó cikkünk Trencsén |
Az ellenzéki képviselők felszólították Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi minisztert, hogy cselekedjen a Trencséni Egyetemi Kórház kardiológiai osztálya kapcsán, ahol nemrégiben több orvos is beadta a felmondását. A tárca sajtóosztálya szerint intenzíven dolgoznak a kialakult helyzet megoldásán.
Pár napja a Sme számolt be arról, hogy a trencséni kórház újonnan kinevezett igazgatója, Michal Plesník leváltotta pozíciójából a kardioközpont addigi vezetőjét és egyben alapítóját, Peter Blaškót. A főorvos elmondása szerint Plesník a személyi cserét azzal indokolta, hogy szeretné a saját emberét az osztály élén látni, egyébiránt nincsen semmilyen problémája Blaškóval. Plesníket nemrégiben maga az egészségügyi miniszter nevezte ki a trencséni kórház élére.
Megbénult osztály?
A hír hallatára az osztályon dolgozó szakorvosok többsége benyújtotta a felmondását. A Sme értesülései szerint a helyzet odáig fajult, hogy a napokban megbénult az osztály működése, mivel nincs, aki teljesítse az orvosi ügyeleteken való szolgálatot. A felmondási idejüket töltő orvosok július végéig kivették a szabadságaikat. A napilap beszámolója alapján a helyiek egészségügyi állapota is veszélyben lehet, hiszen a kardioközpontban látták el az infarktusos betegek jelentős részét, az osztály nélkül azonban a legközelebbi kardiológiai központok másfél-két órára vannak Trencsén környékétől, ami jelentősen csökkenti a páciensek túlélési esélyeit.
A kórház cáfolta a napilap állításait az osztály működése kapcsán, szerintük nem bénult meg az ellátás, a távozó orvosokat pedig augusztusban pótolni fogják.
Az egészségügyi minisztérium a cikk megjelenése után szintén reagált, a tárca sajtóosztálya élesen elhatárolódott attól, hogy a helyiek élete veszélyben lehet. Mint írták, a felmondások benyújtása óta a trencséni kórház vezetése folyamatosan tájékoztatja a minisztériumot a helyzet stabilizálására hozott intézkedésekről. A tárca szerint a Sme napilap féligazságokat terjeszt, elferdíti a tényeket és pánikot kelt. Egyúttal biztosították a lakosokat, a trencséni kórház vezetősége mindent megtesz azért, hogy továbbra is elérhető egyen az ellátás a kardioközpontban.
Nyomás Dolinkován
Oskar Dvořák, a Progresszív Szlovákia (PS) parlamenti képviselője keddi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, ha Dolinková a hét végéig nem mutatja be a nyilvánosság előtt, hogyan szeretné megoldani a kardiológiai osztály problémáit, akkor a parlament egészségügyi bizottságának összehívását fogják kezdeményezni, amelyre az egészségügyi miniszter mellett a trencséni kórház igazgatója is meghívást kap.
„Trencsénben összeomlik a csúcsminőségű kardioközpont, amiért közvetlenül Dolinková a felelős. Az ő jelöltje menesztette a főorvost, aki Németországból tért vissza Szlovákiába, és magával hozott még hat kardiológust. A betegek élete most veszélyben van, Szlovákia pedig újabb szakembereket veszíthet el, mert már fontolgatják, hogy ismét elhagyják az országot”
– jelentette ki a PS képviselője, aki személyesen is megtekintette a trencséni kórházat. Elmondása szerint a súlyos szívproblémákkal küzdő betegeket így Pozsonyba, Nyitrára, Turócszentmártonba vagy Besztercebányára kell szállítani, ami akár egy órával is meghosszabbíthatja az ellátáshoz való hozzáférést.
A KDH felszólította Dolinkovát, hogy azonnal váltsa le Plesníket a trencséni kórház éléről. A kereszténydemokraták szerint az igazgatónak felelősséget kellene vállalnia, hiszen a főorvos visszahívása mögött politikai döntés áll, ami az orvosok felmondásához és végül az összeomlás széléhez vezetett.
Tomáš Szalay, az SaS parlamenti képviselője szerint pártja már régóta figyelmeztet az egészségügyi tárcavezető vitatható személyi cseréire, amelyek ehhez hasonló kockázatokat rejtenek magukban. Kiemelte: ahelyett, hogy Dolinková igyekezett volna csillapítani a kedélyeket, inkább a médiát és az újságírókat támadta.
„Ezt tényleg nem így kellene csinálni. Éppen ezért kérjük Dolinkovát, hogy haladéktalanul mutasson be lépéseket a trencséni kardioközpont összeomlásának elkerülésére. Miniszterként felelősséget kell vállalnia az általa jelölt kórházigazgató tetteiért”
– üzente Szalay a Facebookon.
A tárca válasza
A minisztérium kedden sajtóközleményben reagált az ellenzéki képviselők felvetéseire. Továbbra is állítja, a kardioközpont működése nincs veszélyben. A tárca a kórház vezetőségére hivatkozva azt írta, összesen négy orvos nyújtotta be a felmondását, de júliusban három új szakembert vettek fel az osztályra, és a kórház vezetősége további orvosokkal tárgyal. Emellett megismételték korábbi álláspontjukat: a tárca folyamatosan egyeztet a kórház vezetőségével a lépésekről, amelyekkel biztosíthatják az osztály működését.
(nar, TASR)
Párhuzamos valóságok
Az ellenzék a múlt héten azt állította, a felmondások miatt gyakorlatilag megbénult a kardiológiai osztály, ami a helyiek számára igencsak aggasztó hír. A központban ugyanis életveszélyes eseteket is elláttak, például ide szállították Trencsén környékéről az infarktusos eseteket. Így azonban nincs kinek ellátnia a betegeket, és a legközelebbi kardioközpontok másfél órára találhatók a trencséni kórháztól, ami komoly életveszélyt jelenthet a páciensek számára.
Dolinková azonban tagadta, hogy bármiféle problémák merültek fel az osztály működésével kapcsolatban. A miniszter hétfőn tett közzé egy videót a trencséni kórházból, melyben elmondta, a saját szemével győződött meg arról, hogy a kardiológiai osztály rendesen működik, és aki mást állít, az szerinte hazudik. Kiemelte, az osztályon egy főállásban és négy másodállásban dolgozó orvos mondott fel, akiknek az összteljesítménye 2,5 orvosét tette ki. Júliusban azonban felvettek három új szakembert, és a kórház vezetése jelenleg is tárgyal a személyzeti kapacitások megerősítéséről.
Az egészségügyi miniszter továbbá elmondta, félrevezetőek az ellenzéki képviselők kardioközponttal kapcsolatos állításai. Szerinte ahhoz, hogy az osztály teljesítse a kardioközponttá válás feltétetelit, legalább 80 ágyra, 2–3 műtőteremre és állandó működésre lenne szükség. Mivel azonban a trencséni kórházban 8 ilyen ágy van, helyesebb kardiológiai osztályról beszélni, ahol a statisztikák alapján heti 1–3 beteget látnak el.
Valaki hazudik
Peter Stachura, a KDH parlamenti képviselője keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, Dolinková állításai közül több nem felel meg a valóságnak. Szerinte már az sem állja meg a helyét, hogy az osztály rendesen működik, hiszen az igazgatóváltás előtt az osztályon heti 20 beteget láttak el, most pedig ennek csak a tizedét.
„A miniszter asszony szerint ez rendes működés?”
– tette fel a kérdést Stachura.
Továbbá leszögezte, a nevük elhallgatását kérő kórházi alkalmazottak és egyéb közeli források elmondása alapján a felmondásokkal nem 2,5 orvosnyi teljesítmény veszik el az osztályról, ahogy azt a tárcavezető állítja, hanem 4,4. Az említett három új orvos közül az egyik a főorvos, aki 0,6-os szerződéssel rendelkezik.
„Képzeljenek el egy olyan süllyedő hajót, amelyen a kapitány csak félmunkaidőben dolgozik”
– jelentette ki a képviselő.
A másik új orvos, akitől Dolinkováék elvárják az osztály bebiztosításának működését, 0,2-es szerződést írt alá, a harmadik orvos pedig megbízási szerződésen van, tehát bármikor elhagyhatja a kórházat.
„Ez egy újabb példája annak, hogy a miniszter asszony nem mond igazat. Egyszerűen félrevezeti a közvéleményt”
– jegyezte meg Stachura.
Felújítás?
Oskar Dvořák szerint a kardiológiai osztály működése augusztusban sincs biztosítva, és a miniszter továbbra sem mutatott be semmilyen tervet vagy vészmegoldást. Ehelyett a személyi cserékkel van elfoglalva, amelyek több szempontból is kérdésesnek bizonyultak. Dvořák a Sme napilap információira hivatkozva hangsúlyozta, a kórházban 2019-ben szükség volt a csővezetékek cseréjére, amelyet egy Camase nevű cégre bíztak. A szerződés alapján a cég a munkálatokért cserébe nem kért semmilyen pénzt, viszont a kórház elkötelezte magát, hogy 10 éven keresztül havonta 40 ezer eurót fizet majd a kazánház üzemeltetéséért és karbantartásáért. Felmerült azonban a gyanú, hogy a Camase nem is végezte el a felújítást, amit Dvořák a sajtótájékoztatón fotókkal is igyekezett alátámasztani. Az ügy korábban rendőrség elé is került, így a Matovič- és Heger-kormányok idején a kórház vezetősége nem fizetett semmit a Camase számlájára. Miután azonban Dolinková kinevezte Plesníket a kórház élére, az új vezető szinte azonnal kifizette az évek alatt összegyűlt, több mint egymillió eurós tartozást. És ez még nem minden: Dolinková nemrégiben kinevezte Tomáš Lorencet, a Camase felügyelőbizottságának tagját a minisztérium szolgálati irodájának főtitkárává.
Tomáš Szalay, az SaS képviselője szerint ez is bizonyítja, hogy a minisztérium Dolinková irányítása alatt egy személyi ügynökséggé vált, amelynek az a feladata, hogy a hozzá közel álló embereket magas állami pozíciókba juttassa. Éppen ezért összehívják a parlament egészségügyi bizottságát, hogy a miniszter személyesen is válaszoljon a képviselők kényes kérdéseire.
Kérdéses azonban, hogy a koalíciós többséggel rendelkező bizottság ülését egyáltalán sikerül-e megnyitni.
4. Dolinková lemondása
Ekkorra azonban politikai értelemben már elfogyott a levegő Dolinková körül. Az ellenzék folyamatos bírálataihoz Andrej Danko is csatlakozott, de a végső lökést maga a kormányfő adta meg, aki szintén utalt arra, hogy a tárcavezető megérett a cserére. Dolinková nem is várt sokáig, október 4-én, alig egy évvel a kinevezése után benyújtotta a lemondását. Helyére párttársát, Kamil Šaškót nevezték ki.
A Hlas képviselői kiálltak a távozó miniszter mellett, Tomáš Drucker oktatási miniszter pedig egyenesen arról beszélt, ha Dolinková vállalta a politikai felelősséget, hasonlóan kellene eljárnia Peter Kotlárnak is. Ez tovább szította a feszültséget a Hlas és az SNS között.
5. Az orvosok tömeges felmondása
2024 legnagyobb egészségügyi botránya azonban kétségkívül a kórházban dolgozó orvosok tömeges felmondása volt, amelyet októberben jelentett be a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ). A probléma nem ősszel kezdődött: Peter Visolajský, az LOZ vezetője saját elmondása szerint már hónapokkal korábban jelezte az egészségügyi minisztériumnak, hogy a szervezet drasztikus lépésekre szánja el magát, ha nem kezdenek el dolgozni az egészségügy rendszerszintű problémáin. 2022-ben Visolajskýék szintén tömeges felmondással fenyegették Eduard Heger kabinetjét, így sikerült kiharcolniuk egy memorandumot, amelyben a kormány elkötelezte magát, hogy teljesíti a szakszervezet követeléseit.
Az LOZ vezetője szerint a Fico-kabinet nem törődött a memorandummal, Šaško viszont azt állította, az orvosok csak azért mondanak fel, mert a konszolidációs csomag miatt a tervezettnél alacsonyabb béremelést kapnak.
Az orvosok felmondási ideje decemberben járt volna le, és a kormány még egy olyan törvényt is elfogadott, amellyel munkába kényszeríthették volna a távozó szakembereket.
A gyakorlatban viszont erre nem került sor, mert december 20-án végül mégis megállapodtak a felek, azzal, hogy a parlament február végéig kapott időt az orvosok által követelt törvénymódosítások elfogadására. Ha ez nem történik meg, március 1-től életbe lépnek a felmondások.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony. |
Tizenegy nappal a határidő előtt sikerült megegyeznie az Orvosszakszervezetnek (LOZ) és az egészségügyi minisztériumnak az utolsó vitás kérdésekben is. A kormány és a szakszervezet az ágazati szociális béke helyreállításáról szóló szerződésben rögzítették a megállapodást, amit a kabinet pénteken hagyott jóvá. A koalíciónak két hónapja van, hogy teljesítse a szerződés bizonyos pontjait.
Elmúlt a veszély a kórházak feje fölül, az Orvosszakszervezet (LOZ) megállapodott az egészségügyi minisztériummal, a szakszervezet aláírja a megállapodásról készült szerződést a kormánnyal. „A szerződés a szociális béke helyreállításáról az egészségügyben” – című, a mellékletekkel együtt mintegy 30 oldalas dokumentum leírja a kormány és a LOZ kötelességeit is. A dokumentumot a kormány fogadta el, és a kormány nevében Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter írta alá.
Az egészségügyi miniszter elégedett a szerződéssel, amely szerinte egy bölcs kompromisszum.
Ha az eredmény nem kompromisszum lett volna, akkor erre elsősorban a páciensek fizetnek rá
– mondta a megállapodás után a miniszter.
Peter Visolajský, a LOZ elnöke megköszönte a pácienseknek, hogy türelmesek voltak.
Köszönöm a több mint 3340 orvosnak is, hogy kitartottak
– mondta Visolajský. Szerinte ezzel az orvosok elérték azt is, hogy a korábban megígért mértékben emelkedik majd a fizetése az egészségügyi nővéreknek, a pszichológusoknak, egészségügyi asszisztenseknek és még több más munkakörben dolgozóknak.
A LOZ feladata elsősorban az, hogy elérje: a tiltakozóakciójába bekapcsolódott orvosok vonják vissza a felmondásukat.
Az orvosok a szerződés értelmében visszavonják az ügyeleti szolgálatok lemondását is, mintegy 1500 kórházi orvos ugyanis írásban deklarálta, hogy nem vállal ügyeletet, ha már kimerítette a túlórakeretét. Ez több kórházban az ünnepi ügyelet ellehetetlenülését eredményezte volna karácsony alatt.
A kormány elérte azt, hogy az év végéig már nem kell összehívnia a parlamentet, a dokumentumban vállalt törvénymódosításokat elég február végéig elfogadtatni. Ha ez nem sikerül, az orvosok felmondása március 1-jén életbe lép.
A LOZ egyik eredménye, hogy az orvosok bére a 2022-es memorandumnak megfelelően mintegy 9,6 százalékkal emelkedik, de ez csak azokra az orvosokra vonatkozik, akik legalább 50 százalékos részmunkaidőben a kórházban dolgoznak, és nincs mellette rendelőjük.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško egészségügyi miniszter megerősítette, hogy a 19 pontból csak négyben van még véleménykülönbség, és azok teljesítése sem elsősorban a kormányon múlik. Néhány pont a kórházak szövetségeinek és az orvosi kamarának sem tetszik. A LOZ-zal folytatott tárgyalások eredményeivel ma a kormány is foglalkozik.
A kormány egyáltalán nem foglalkozott a veszélyhelyzet kihirdetésével, jelentette ki a kormány ülése után Kamil Šaško egészségügyi miniszter.
Tájékoztattam a kormányt a tárgyalások jelenlegi állásáról, de nem foglalkoztunk a veszélyhelyzet kihirdetésével
– mondta a miniszter. Néhány dokumentumot elfogadott azonban a kormány a szakszervezettel folytatott tárgyalásoknak megfelelően.
Visszafogott kommunikációt kért a miniszter
Az egészségügyi tárca vezetője kérte a kormányfőt és a minisztereket is, hogy visszafogottan nyilatkozzanak a tárgyalásokról.
Én is nagyon visszafogott leszek, nem megyek bele semmilyen nyilvános üzengetésbe, a tárgyalások a fontosak
– jelentette ki az egészségügyi miniszter.
A kormány a LOZ követelésének megfelelően módosította korábbi határozatát, amely a kórházak részvénytársasággá való átalakítását tiltotta. Az eredeti határozatban csak az egészségügyi minisztérium hatáskörében lévő kórházak szerepeltek, most hozzátették a belügyminisztérium és a védelmi minisztérium kórházait is.
Kamil Šaško egészségügyi miniszter szerint ez is a kormány kompromisszumkészségét mutatja.
A szakszervezetnek szerintem semmi köze ahhoz, hogy a kórházak milyen gazdasági formában működnek, ennek ellenére eleget teszünk a kérésüknek
– jelentette ki a miniszter. Az egészségügyi minisztérium folyamatosan azt állította, hogy nem készülnek a kórházak átalakítására, de a pénzügyminisztérium nem zárta ki ennek a lehetőségét.
A kabinet létrehozta a megkötendő memorandum betartását a jövőben ellenőrző bizottságot is. Ebben négy tagot a szakszervezetek, négyet pedig a kormány delegálhat, és közösen irányítják a testületet. “Ilyen bizottság létrehozását már az előző memorandum is előírta, de annak megkötésétől, vagyis 2022-től nem alakult meg” – figyelmeztetett Šaško. Elismerte ugyan, hogy ez a kormány felelőssége is, de a szakszervezetek sem erőltették a megalakítását.
Kicsi az esélye a parlamenti ülésnek
Valószínű azonban, hogy nem teljesülnek majd határidőre, vagyis december végéig a LOZ-nak azok a követelései, amelyek törvénymódosítást igényelnek. Tomáš Taraba (SNS) környezetvédelmi miniszter legalábbis nem tartja valószínűnek, hogy az év végéig összehívják a parlament rendkívüli ülését. Erre lenne ugyanis szükség ahhoz, hogy még tudjanak törvényeket módosítani. Taraba szerint az egészségügyi miniszter bírja a kormány bizalmát, és holnapig (csütörtök) „intenzív tárgyalásokat folytat” a LOZ-zal. Kamil Šaško egyelőre nem szabott semmilyen határidőt a tárgyalásoknak.
Egyre több orvos mondja fel a szolgálati ügyeletet
Közben erősödik az orvosok másik tiltakozóakciója: egyre többen jelentik be, hogy a törvényben előírtnál nem vállalnak több éjszakai és hétvégi ügyeletet. Ez akár már most is megbéníthatja az egyes kórházak működését, ráadásul a karácsonyi ünnepek alatt is csak ügyeleti rendszerben működnek a kórházak.
A pozsonyi gyerekkórházban 138, az érsekújvári kórházban 111 orvos jelentette be, hogy nem vállalnak éjszakai ügyeletet.
Ez utóbbiban mintegy 250 orvos dolgozik, vagyis csaknem fele nem akar éjszaka ügyelni.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Robert Fico kormányfő azért nem tárgyal az orvosokkal, mert megmentették az életét, az ellenzék szerint azonban ezzel csak hárítja a felelősséget. Az egészségügyi miniszter ma is tárgyalt volna a LOZ-zal a felmondásokról, de az orvosok képviselői szerint váratlanul lemondta a megbeszélést. A kórházszövetség négy vitás pontot jövő évre hagyna, szerinte ezzel megoldható lenne az orvosok felmondása miatt kialakult helyzet. De nem bíznak a gyors megoldásban.
Fico nem tárgyal az orvosokkal, mert megmentették az életét
Robert Fico kormányfő továbbra sem avatkozik bele az Orvosszakszervezettel (LOZ) folyó tárgyalásokba. Míg korábban azt mondta, hogy ez nem „miniszterelnöki téma”, majd külföldi tárgyalásai voltak, most teljesen új magyarázattal állt elő.
Túlságosan szubjektív és emotív vagyok, ha erről a témáról van szó. Nem szívesen tárgyalnék azokkal az emberekkel, akik megmentették az életemet
– utalt a májusi merénylete utáni kezelésekre Fico. Szerinte ez számára összeférhetetlenséget jelent, ezért nem avatkozhat bele a tárgyalásokba.
A kormányfőt a besztercebányai egyetemi kórházban kezelték, a Denník N szerint ott 224 orvos felmondása jár le december végén, 216 pedig nem vállal további éjszakai és hétvégi szolgálatot.
PS: összeomolhat az egészségügy, Fico nem bújhat el
Az ellenzék szerint összeomolhat az egészségügy, ha a kormány nem kezeli helyesen a helyzetet. „Rendkívül súlyos helyzetben vagyunk, csak néhány napunk van karácsonyig, és az emberek nem tudják, hogy januárban kapnak-e kórházi ellátást, de már abban sem lehetnek biztosak, hogy karácsony alatt megkapják-e az ellátást” – mondta Michal Šimečka, a PS elnöke.
A PS elnöke szerint a miniszterelnök megengedhetetlen módon hallgat. „Elfogadhatatlan az a magyarázat, hogy összeférhetetlenség lenne, ha beavatkozna a tárgyalásokba” – mondta Šimečka. –
Az ő feladata az ország irányítása, nem bújhat el, minden ember azt várja, a Smer választói is, hogy elvégzi a munkáját.
Szerinte jobb lenne, ha a kormányfő lemondana, ha már nem tudja ellátni a munkáját, amit ráadásul senki sem kényszerített rá, és jó fizetést kap érte.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Alig két héttel az orvosok felmondási idejének lejárta előtt a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) és Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter azon vitázik, kikkel kellene tárgyalóasztalhoz ülni és kikkel nem.
Šaško hétfő délutánra összehívta az ágazati érdekegyeztető tanácsot, vagyis az összes egészségügyi szakszervezetet és az egyéb érintett intézményeket, hogy megoldást találjanak az orvosok tömeges felmondása miatt kialakult egészségügyi válsághelyzetre. A tárcavezető ezen a héten le akarja zárni az orvosszakszervezettel folytatott vitát.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nyílt levelet írt az orvostársadalomnak, melyben állítja, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) 19 követeléséből 16-ot már teljesítettek. A tárcavezető december 20-ig pontot akar tenni a felmondásokkal kapcsolatos ügy végére.
Šaško állítja, az LOZ követeléseinek túlnyomó többségét már teljesítették, vagy pedig a jövő év első negyedévében teljesíteni fogják. A miniszter szerint már csak három olyan pont van, amelyben nem sikerült megállapodniuk. Az első az orvosok béremelésének csökkentése (az eredetileg tervezett 9,7 százalékos növekedés helyett 6,4 százalékos), a második a pozsonyi csúcskórház felépítése, a harmadik pedig egy technikai részlet a memorandum elfogadásáról, amely gyakorlatilag automatikusan teljesül, ha minden egyes pontban megállapodnak.
Sürget az idő
Ami a béremelést illeti, Šaško szerint valójában ez okozza a legfőbb problémát a Szlovák Orvosszakszervezet képviselőinek, holott Peter Visolajský, az LOZ vezetője folyamatosan hangsúlyozza, számukra a fizetés a legkevésbé fontos ügy.
A pozsonyi csúcskórház kapcsán pedig a tárcavezető a TA3 vasárnapi vitaműsorában úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az orvosoknak kellene dönteniük arról, hol épüljön fel egy ilyen intézmény, de így is hajlandó egyeztetni velük a kérdésről. Megjegyezte, legkésőbb 2025 első negyedévében megszületik a döntés arról, hol épül fel a csúcskórház, amelyet eredetileg a főváros Rázsochy városrészében terveztek felhúzni, de az előző egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková (Hlas) bejelentette, végül a főrévi városrészbe helyezik át.
Šaško azt kérte az orvosszakszervezettől, legkésőbb hétfőig fogalmazzanak meg egy világos álláspontot, főként a bérek kérdésében. Kedden van lehetőségük tárgyalóasztalhoz ülni, hogy a szerdai kormányülésen érdemi lépéseket is elfogadhasson a kabinet.
A miniszter abban bízik, hogy december 20-ig sikerül pontot tenni az ügy végére.
Érdekvédelem helyett politizálás?
Az orvosoknak címzett nyílt levél egyfajta gesztusként is szolgált, mivel Šaško nemrégiben azt mondta, ő már nem kívánja kommentálni Visolajský kijelentéseit. Az említett vitaműsorban most arról beszélt, szerinte az LOZ vezetője valójában nem is akar megegyezni, amit az is bizonyít, hogy állandóan változtat a követelésein. Šaško úgy véli, amit Visolajský csinál, az nem érdekképviselet, hanem politizálás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Miután a parlament elfogadta a módosítást, amely akaratuk ellenére is munkára kényszerítheti az orvosokat, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői a köztársasági elnökhöz fordultak. A Peter Visolajský vezette szervezet felszólította Peter Pellegrinit, ne írja alá a törvényt. Az államfő azonban figyelmen kívül hagyta a kérésüket.
Pellegrini aláírta a lakosság polgári védelméről szóló jogszabály módosítását, melynek értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Döntését azzal indokolta, hogy a betegek nem maradhatnak magukra, egészségügyi ellátás nélkül.
Az államfő így figyelmen kívül hagyta a Peter Visolajský vezette LOZ követelését.
Ha az egyéneket arra kényszerítjük, hogy dolgozzanak, miközben szabadon döntöttek a távozás mellett, az átlépi a demokrácia határait, és aláássa a demokratikus elveket
– mondta korábban Visolajský, aki azért szorgalmazta az elnöki vétót, mert a szakszervezet jogsértőnek tartja a törvényt.
Bár a pénteki kormányülés fő témája a lakossági energiatámogatás volt, a kabinet azonban az egészségügy készülő összeomlása mellett sem mehetett el szó nélkül.
Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) beismerte, pénteken sem tárgyalt az LOZ képviselőivel.
A továbbiakban nem kívánok véleményt nyilvánítani Visolajský úr, esetleg a szakszervezet egyes kijelentései kapcsán
– jelentette ki Šaško, majd hozzátette, a Peter Visolajský vezette érdekvédelmi szervezet állításai megtévesztőek, és csapdába vezetik azokat, akik hisznek neki.
Annak ellenére, hogy teljesen elmérgesedett a viszony a szakszervezet képviselői és az egészségügyi miniszter között, Kamil Šaško még mindig optimista. A következő napokban egyenesen az orvosokkal szeretne tárgyalni, ezektől az egyeztetésektől pedig komoly áttörést vár. Állítása szerint egyáltalán nem lesz szükség a rendkívüli helyzet kihirdetésére.
(denník n, hn)
Šaško vitapartnere, Tomáš Szalay (SaS) a fő problémát abban látja, hogy Robert Fico miniszterelnök nem akar foglalkozni a tömeges felmondás problémakörével. Az SaS parlamenti képviselője nem tartja kizártnak, hogy Fico azért sem szól bele a vitába, mert még mindig ki nem állhatja a Hlas képviselőit, akiknek a többsége egykoron a Smert erősítette. Szalay szerint a kormányfő ezért minden felelősséget a Hlas által jelölt egészségügyi miniszterre hárít.
Šaško azonban tagadta ezt, szerint a miniszterelnök igenis támogatja őt, amit az is bizonyít, hogy a kormány és a parlament gyorsan elfogadta a törvényjavaslatokat, amelyeket a helyzet megoldása érdekében a tárcavezető beterjesztett.
Peter Visolajský a Markíza televízió Na telo című vitaműsorában reagált az egészségügyi miniszter kijelentéseire. Szerinte Šaško továbbra sem teljesítette a szakszervezet követeléseit.
„Adjon nekünk a miniszter időt, és mi máris jövünk tárgyalni”
– jelentette ki. Emellett bírálta a kormányt, amiért erőszakkal akarja munkába kényszeríteni az orvosokat és megismételte, számukra nem a fizetések fontosak, hanem a rendszer megfelelő működése.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány a vasárnapi, soron kívül összehívott ülésen drasztikus lépésre szánta el magát. A miniszterek úgy döntöttek, kompromisszum helyett kényszermunkával vennék elejét a szlovák egészségügy készülő összeomlásának. A módosítás értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Ha az egészségügyi dolgozók ezt megtagadják, egy év börtönt kockáztatnak.
Hogyan akadályozná meg a kormány az egészségügy összeomlását;Milyen biztonsági intézkedéseket épített be a tervezetbe az egészségügyi tárca;Születhet -e kompromisszum a kabinet és a szakszervezet között;Mi a véleménye az ellenzéknek a kormány javaslatáról;
A jövő év elején akár 3 400 orvos hiányozhat a szlovákiai kórházakból, december végén ugyanis lejár a felmondási idejük. Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői hetek óta tárgyalnak, a felek álláspontja azonban nem közeledik egymáshoz. Mivel a kormány ideje vészesen fogy, a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) pedig külföldön tölti a következő napokban, így a kormány vasárnap soron kívül ülésezett.
Drasztikus megoldás
Az egészségügyi tárca vezetőjének javaslatára a miniszterek megállapodtak, hogy a kormány módosítja a lakosság polgári védelméről szóló törvényt. A döntés értelmében a jogszabály a rendkívüli helyzet fogalmával egészül ki, amely az egészségügyi ellátás kritikus elérhetetlenségét is magába foglalja. Amennyiben kihirdetik a rendkívüli helyzetet, az orvosok a felmondások ellenére is kötelesek munkába állni. Ha ezt elmulasztják, akár egy év börtön is várhat rájuk.
A kabinetnek lehetősége lett volna a szükségállapot kihirdetésére, ugyanakkor nem szerettek volna beavatkozni a polgárok személyiségi és szabadságjogaiba, ezért döntöttek a törvénymódosítás mellett. Érdemes megjegyezni, hogy így a kiszabható szankciók is mérsékeltebbek. A változtatás lehetővé teszi továbbá, hogy a kormány csak bizonyos régiókban vezessen be rendkívüli helyzetet.
A számok egyértelműen rámutatnak, hogy a 79 járásból ez jelenleg 12-t érintene
– hangsúlyozta Kamil Šaško, aki azt is megjegyezte, a kabinet legfeljebb 60 napra hirdethet rendkívüli helyzetet, amit egyszer újabb 60 nappal meghosszabbíthatnak.
Betegség kizárva
Szlovákia nem először néz szembe tömeges felmondásokkal. A Radičová-kormány akkori egészségügyi minisztere, Ivan Uhliarik a helyzet stabilizálása érdekében szükségállapotot hirdetett, amit az orvosok többsége kijátszott, mivel betegszabadságra mentek. Ficóék azonban ezzel az eshetőséggel is számoltak. Az érintett egészségügyi dolgozók kizárólag abban az esetben mehetnek majd betegszabadságra, ha azt az adott kerület által kijelölt orvos is jóváhagyja.
Folytatódnak a tárgyalások?
A rendkívüli helyzet kihirdetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Šaško kijelentette, folytatja a tárgyalást az orvosokkal, a célja továbbra is egy kompromisszumos megoldás megteremtése. A javaslat biztosította lehetőségekkel kizárólag abban az esetben szeretnénk élni, ha nem jutnak közös nevezőre a szakszervezettel. A Szlovák Orvosszakszervezet úgy véli, a kormány beismerte, nem tudja és nem is akarja megoldani a szlovák egészségügy problémáit. A szakszervezet elnöke, Peter Visolajský egyúttal közölte, az egészségügyi miniszter kijelentéseivel ellentétben nem tájékoztatta őket a következő találkozó időpontjáról.
Ezzel nem tudnak hatni az orvosokra
– üzente Visolajský, aki szerint a módosítás nemzetközi színtéren is szégyent hoz Szlovákiára. Šaško azonban azt állítja, a javaslat összhangban van az alkotmánnyal és a nemzetközi egyezményekkel.
Terror és elnyomás
Az ellenzék szerint a kormány a megállapodás helyett az elnyomást és a terrort választotta, amely következtében még több orvos távozhat Szlovákiából. Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügy a teljes összeomlás felé robog, amely főként a Smer 13 éves kormányzásának tudható be.
A tervek szerint a parlament gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalt a módosításról. Az azonban kérdéses, hogy a szóban forgó szavazás időpontjában lesz -e elég képviselője a koalíciónak. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis honatyák ugyanis továbbra sem szavaznak együtt a kormánypárti képviselőkkel. Emiatt akár egyetlen elégedetlenkedő honatya is kútba ejtheti a kabinet titkos fegyverének elfogadását.
Peter Visolajský, az LOZ elnöke azonban nem nézi jó szemmel, hogy az egészségügyi miniszter rajtuk kívül más szereplőket is meghívott az egyeztetésre. Az érdekegyeztető tanács ülésére meghívást kaptak a magánkórházakat és a rendelőket képviselő szervezetek is. Visolajský úgy véli, minél több, eltérő érdekeket képviselő fél vesz részt a megbeszélésen, annál kisebb az esélye annak, hogy konszenzusra jussanak.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) bírálja Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi minisztert, amiért az orvosok felmondásával összefüggésben hétfőre összehívta az ágazati háromoldalú érdekegyeztető tanácsot. Véleményük szerint a tárgyalásokat kizárólag a szakszervezet és a minisztérium között kellene lefolytatni, ahogyan azt korábban is kérték a tárcavezetőtől.
Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke a hétfőre tervezett ülésre – amelyre az Agel és a Penta képviselőit is meghívták – válaszul leszögezte, minél több, eltérő érdekeket képviselő fél vesz részt a megbeszélésen, annál kisebb az esélye annak, hogy konszenzusra jussanak.
A szakszervezet ezért ismételten felszólította az egészségügyi tárca vezetőjét, hogy kerülje a médiaszereplést, az érdemi párbeszédre összpontosítson, és szűkebb körben folytassa az egyeztetést.
A háromoldalú tárgyalás hétfőn délután 14:30-kor veszi kezdetét. Az ülést sajtótájékoztató követi.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nyílt levelet írt az orvostársadalomnak, melyben állítja, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) 19 követeléséből 16-ot már teljesítettek. A tárcavezető december 20-ig pontot akar tenni a felmondásokkal kapcsolatos ügy végére.
Šaško állítja, az LOZ követeléseinek túlnyomó többségét már teljesítették, vagy pedig a jövő év első negyedévében teljesíteni fogják. A miniszter szerint már csak három olyan pont van, amelyben nem sikerült megállapodniuk. Az első az orvosok béremelésének csökkentése (az eredetileg tervezett 9,7 százalékos növekedés helyett 6,4 százalékos), a második a pozsonyi csúcskórház felépítése, a harmadik pedig egy technikai részlet a memorandum elfogadásáról, amely gyakorlatilag automatikusan teljesül, ha minden egyes pontban megállapodnak.
Sürget az idő
Ami a béremelést illeti, Šaško szerint valójában ez okozza a legfőbb problémát a Szlovák Orvosszakszervezet képviselőinek, holott Peter Visolajský, az LOZ vezetője folyamatosan hangsúlyozza, számukra a fizetés a legkevésbé fontos ügy.
A pozsonyi csúcskórház kapcsán pedig a tárcavezető a TA3 vasárnapi vitaműsorában úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az orvosoknak kellene dönteniük arról, hol épüljön fel egy ilyen intézmény, de így is hajlandó egyeztetni velük a kérdésről. Megjegyezte, legkésőbb 2025 első negyedévében megszületik a döntés arról, hol épül fel a csúcskórház, amelyet eredetileg a főváros Rázsochy városrészében terveztek felhúzni, de az előző egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková (Hlas) bejelentette, végül a főrévi városrészbe helyezik át.
Šaško azt kérte az orvosszakszervezettől, legkésőbb hétfőig fogalmazzanak meg egy világos álláspontot, főként a bérek kérdésében. Kedden van lehetőségük tárgyalóasztalhoz ülni, hogy a szerdai kormányülésen érdemi lépéseket is elfogadhasson a kabinet.
A miniszter abban bízik, hogy december 20-ig sikerül pontot tenni az ügy végére.
Érdekvédelem helyett politizálás?
Az orvosoknak címzett nyílt levél egyfajta gesztusként is szolgált, mivel Šaško nemrégiben azt mondta, ő már nem kívánja kommentálni Visolajský kijelentéseit. Az említett vitaműsorban most arról beszélt, szerinte az LOZ vezetője valójában nem is akar megegyezni, amit az is bizonyít, hogy állandóan változtat a követelésein. Šaško úgy véli, amit Visolajský csinál, az nem érdekképviselet, hanem politizálás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Miután a parlament elfogadta a módosítást, amely akaratuk ellenére is munkára kényszerítheti az orvosokat, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői a köztársasági elnökhöz fordultak. A Peter Visolajský vezette szervezet felszólította Peter Pellegrinit, ne írja alá a törvényt. Az államfő azonban figyelmen kívül hagyta a kérésüket.
Pellegrini aláírta a lakosság polgári védelméről szóló jogszabály módosítását, melynek értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Döntését azzal indokolta, hogy a betegek nem maradhatnak magukra, egészségügyi ellátás nélkül.
Az államfő így figyelmen kívül hagyta a Peter Visolajský vezette LOZ követelését.
Ha az egyéneket arra kényszerítjük, hogy dolgozzanak, miközben szabadon döntöttek a távozás mellett, az átlépi a demokrácia határait, és aláássa a demokratikus elveket
– mondta korábban Visolajský, aki azért szorgalmazta az elnöki vétót, mert a szakszervezet jogsértőnek tartja a törvényt.
Bár a pénteki kormányülés fő témája a lakossági energiatámogatás volt, a kabinet azonban az egészségügy készülő összeomlása mellett sem mehetett el szó nélkül.
Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) beismerte, pénteken sem tárgyalt az LOZ képviselőivel.
A továbbiakban nem kívánok véleményt nyilvánítani Visolajský úr, esetleg a szakszervezet egyes kijelentései kapcsán
– jelentette ki Šaško, majd hozzátette, a Peter Visolajský vezette érdekvédelmi szervezet állításai megtévesztőek, és csapdába vezetik azokat, akik hisznek neki.
Annak ellenére, hogy teljesen elmérgesedett a viszony a szakszervezet képviselői és az egészségügyi miniszter között, Kamil Šaško még mindig optimista. A következő napokban egyenesen az orvosokkal szeretne tárgyalni, ezektől az egyeztetésektől pedig komoly áttörést vár. Állítása szerint egyáltalán nem lesz szükség a rendkívüli helyzet kihirdetésére.
(denník n, hn)
Šaško vitapartnere, Tomáš Szalay (SaS) a fő problémát abban látja, hogy Robert Fico miniszterelnök nem akar foglalkozni a tömeges felmondás problémakörével. Az SaS parlamenti képviselője nem tartja kizártnak, hogy Fico azért sem szól bele a vitába, mert még mindig ki nem állhatja a Hlas képviselőit, akiknek a többsége egykoron a Smert erősítette. Szalay szerint a kormányfő ezért minden felelősséget a Hlas által jelölt egészségügyi miniszterre hárít.
Šaško azonban tagadta ezt, szerint a miniszterelnök igenis támogatja őt, amit az is bizonyít, hogy a kormány és a parlament gyorsan elfogadta a törvényjavaslatokat, amelyeket a helyzet megoldása érdekében a tárcavezető beterjesztett.
Peter Visolajský a Markíza televízió Na telo című vitaműsorában reagált az egészségügyi miniszter kijelentéseire. Szerinte Šaško továbbra sem teljesítette a szakszervezet követeléseit.
„Adjon nekünk a miniszter időt, és mi máris jövünk tárgyalni”
– jelentette ki. Emellett bírálta a kormányt, amiért erőszakkal akarja munkába kényszeríteni az orvosokat és megismételte, számukra nem a fizetések fontosak, hanem a rendszer megfelelő működése.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány a vasárnapi, soron kívül összehívott ülésen drasztikus lépésre szánta el magát. A miniszterek úgy döntöttek, kompromisszum helyett kényszermunkával vennék elejét a szlovák egészségügy készülő összeomlásának. A módosítás értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Ha az egészségügyi dolgozók ezt megtagadják, egy év börtönt kockáztatnak.
Hogyan akadályozná meg a kormány az egészségügy összeomlását;Milyen biztonsági intézkedéseket épített be a tervezetbe az egészségügyi tárca;Születhet -e kompromisszum a kabinet és a szakszervezet között;Mi a véleménye az ellenzéknek a kormány javaslatáról;
A jövő év elején akár 3 400 orvos hiányozhat a szlovákiai kórházakból, december végén ugyanis lejár a felmondási idejük. Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői hetek óta tárgyalnak, a felek álláspontja azonban nem közeledik egymáshoz. Mivel a kormány ideje vészesen fogy, a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) pedig külföldön tölti a következő napokban, így a kormány vasárnap soron kívül ülésezett.
Drasztikus megoldás
Az egészségügyi tárca vezetőjének javaslatára a miniszterek megállapodtak, hogy a kormány módosítja a lakosság polgári védelméről szóló törvényt. A döntés értelmében a jogszabály a rendkívüli helyzet fogalmával egészül ki, amely az egészségügyi ellátás kritikus elérhetetlenségét is magába foglalja. Amennyiben kihirdetik a rendkívüli helyzetet, az orvosok a felmondások ellenére is kötelesek munkába állni. Ha ezt elmulasztják, akár egy év börtön is várhat rájuk.
A kabinetnek lehetősége lett volna a szükségállapot kihirdetésére, ugyanakkor nem szerettek volna beavatkozni a polgárok személyiségi és szabadságjogaiba, ezért döntöttek a törvénymódosítás mellett. Érdemes megjegyezni, hogy így a kiszabható szankciók is mérsékeltebbek. A változtatás lehetővé teszi továbbá, hogy a kormány csak bizonyos régiókban vezessen be rendkívüli helyzetet.
A számok egyértelműen rámutatnak, hogy a 79 járásból ez jelenleg 12-t érintene
– hangsúlyozta Kamil Šaško, aki azt is megjegyezte, a kabinet legfeljebb 60 napra hirdethet rendkívüli helyzetet, amit egyszer újabb 60 nappal meghosszabbíthatnak.
Betegség kizárva
Szlovákia nem először néz szembe tömeges felmondásokkal. A Radičová-kormány akkori egészségügyi minisztere, Ivan Uhliarik a helyzet stabilizálása érdekében szükségállapotot hirdetett, amit az orvosok többsége kijátszott, mivel betegszabadságra mentek. Ficóék azonban ezzel az eshetőséggel is számoltak. Az érintett egészségügyi dolgozók kizárólag abban az esetben mehetnek majd betegszabadságra, ha azt az adott kerület által kijelölt orvos is jóváhagyja.
Folytatódnak a tárgyalások?
A rendkívüli helyzet kihirdetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Šaško kijelentette, folytatja a tárgyalást az orvosokkal, a célja továbbra is egy kompromisszumos megoldás megteremtése. A javaslat biztosította lehetőségekkel kizárólag abban az esetben szeretnénk élni, ha nem jutnak közös nevezőre a szakszervezettel. A Szlovák Orvosszakszervezet úgy véli, a kormány beismerte, nem tudja és nem is akarja megoldani a szlovák egészségügy problémáit. A szakszervezet elnöke, Peter Visolajský egyúttal közölte, az egészségügyi miniszter kijelentéseivel ellentétben nem tájékoztatta őket a következő találkozó időpontjáról.
Ezzel nem tudnak hatni az orvosokra
– üzente Visolajský, aki szerint a módosítás nemzetközi színtéren is szégyent hoz Szlovákiára. Šaško azonban azt állítja, a javaslat összhangban van az alkotmánnyal és a nemzetközi egyezményekkel.
Terror és elnyomás
Az ellenzék szerint a kormány a megállapodás helyett az elnyomást és a terrort választotta, amely következtében még több orvos távozhat Szlovákiából. Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügy a teljes összeomlás felé robog, amely főként a Smer 13 éves kormányzásának tudható be.
A tervek szerint a parlament gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalt a módosításról. Az azonban kérdéses, hogy a szóban forgó szavazás időpontjában lesz -e elég képviselője a koalíciónak. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis honatyák ugyanis továbbra sem szavaznak együtt a kormánypárti képviselőkkel. Emiatt akár egyetlen elégedetlenkedő honatya is kútba ejtheti a kabinet titkos fegyverének elfogadását.
Az egészségügyi miniszter ennek kapcsán úgy fogalmazott, nem érti az LOZ elnökének hozzáállását.
„Ismételten felszólítom őket, hogy vegyenek részt a konstruktív vitában, hogy közösen találjunk megoldást. A szlovák betegnek elsőbbséget kell élvezniük minden érdekkel és a szükségtelen konfliktussal szemben”
– fogalmazott.
Hangsúlyozta, ha az LOZ képviselői szeretnék, az érdekegyeztető tanács ülése után hajlandó lesz külön is tárgyalni velük, szűkebb körben.
Visolajský az Infovojna dezinformációs rádióban erre úgy reagált, részt vesznek az érdekegyeztető tanácson is, de továbbra sem érti, miért kell ilyen széles körű egyeztetést folytatni. Megjegyezte, kompetensebb személyeket is el tudna képzelni a miniszteri székben, mint Kamil Šaško.
A kórházak már érzik a helyzet súlyosságát, az Érsekújvári Oktató Kórház igazgatója arra figyelmeztet, hogy ha nem lesz megegyezés, ki kell hirdetni a járásban a veszélyhelyzetet. Így tudnák csak stabilizálni az intézmény működését, ahol 75 orvos mondott fel.
Kapcsolódó cikkünk Érsekújvár |
Tizenegy orvos visszavonta felmondását az Érsekújvári Oktató Kórházban és Rendelőintézetben. Ján Baček kórházi szóvivő tájékoztatása szerint korábban 75 orvos nyújtotta be felmondását és ketten csatlakoztak azokhoz, akik nem hajlandók túlórákat vállalni.
A kórházi ellátás kritikus elérhetetlenségéről szóló törvény értelmében azokban a kórházakban, ahol kritikussá válik a helyzet az orvosok felmondása miatt, veszélyhelyzetet hirdethetnek 2025. január 1-jétől.
Az érsekújvári kórház vezetése szerint már most megállapítható, hogy az oktató kórház nem tudja majd biztosítani és garantálni az egészségügyi ellátást.
A kórház szerint, ahhoz, hogy elkerüljék a betegek életének és egészségének veszélyeztetését, szükséghelyzetet kell kihirdetni az Érsekújvári járásban. Erről azonban a Szlovák Köztársaság kormánya fog dönteni.
Alapítónk kapott egy jelentést és egy válságtervet, amelyben leírjuk a jelenlegi helyzetet és megindokoljuk, hogy miért van erre szükség a térségünkben
– áll Ján Baček tájékoztatásában. A kórház alapítója az egészségügyi minisztérium.
A kórházban mintegy 250 orvos dolgozik, vagyis mintegy 25 százalék van tölti most is a felmondási idejét. A legtübben azonban olyan szakorvosok, akiket nem lehet azonnal helyettesíteni.
A legtöbb felmondás a rádiológiai osztályról és a intenzív gyógyászati klinikáról érkezett, továbbá a sebészeti klinikáról és a balesetsebészetről, de vannak a felmondásukat beadó orvosok közt aneszteziológusok és gyerekorvosok is.
A veszélyhelyzet kihirdetése esetén a kórház normál üzemmódban fog működni, a felmondott orvosokat munkára kötelezhetik. A kórház csak így tudná teljes mértékben biztosítani az egészségügyi ellátást. Az érsekújvári kórház vezetése azonban bízik abban, hogy év végéig megoldódik a helyzet, és végül nem kell veszélyhelyzetet hirdetni az érsekújvári térségben.
Az egészségügyi minisztérium ma (hétfő) délutánra összehívta az ágazati érdekegyeztető tanácsot, de az Orvosszakszervezet (LOZ) várhatóan nem vesz részt a megbeszélésen.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) bírálja Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi minisztert, amiért az orvosok felmondásával összefüggésben hétfőre összehívta az ágazati háromoldalú érdekegyeztető tanácsot. Véleményük szerint a tárgyalásokat kizárólag a szakszervezet és a minisztérium között kellene lefolytatni, ahogyan azt korábban is kérték a tárcavezetőtől.
Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke a hétfőre tervezett ülésre – amelyre az Agel és a Penta képviselőit is meghívták – válaszul leszögezte, minél több, eltérő érdekeket képviselő fél vesz részt a megbeszélésen, annál kisebb az esélye annak, hogy konszenzusra jussanak.
A szakszervezet ezért ismételten felszólította az egészségügyi tárca vezetőjét, hogy kerülje a médiaszereplést, az érdemi párbeszédre összpontosítson, és szűkebb körben folytassa az egyeztetést.
A háromoldalú tárgyalás hétfőn délután 14:30-kor veszi kezdetét. Az ülést sajtótájékoztató követi.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nyílt levelet írt az orvostársadalomnak, melyben állítja, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) 19 követeléséből 16-ot már teljesítettek. A tárcavezető december 20-ig pontot akar tenni a felmondásokkal kapcsolatos ügy végére.
Šaško állítja, az LOZ követeléseinek túlnyomó többségét már teljesítették, vagy pedig a jövő év első negyedévében teljesíteni fogják. A miniszter szerint már csak három olyan pont van, amelyben nem sikerült megállapodniuk. Az első az orvosok béremelésének csökkentése (az eredetileg tervezett 9,7 százalékos növekedés helyett 6,4 százalékos), a második a pozsonyi csúcskórház felépítése, a harmadik pedig egy technikai részlet a memorandum elfogadásáról, amely gyakorlatilag automatikusan teljesül, ha minden egyes pontban megállapodnak.
Sürget az idő
Ami a béremelést illeti, Šaško szerint valójában ez okozza a legfőbb problémát a Szlovák Orvosszakszervezet képviselőinek, holott Peter Visolajský, az LOZ vezetője folyamatosan hangsúlyozza, számukra a fizetés a legkevésbé fontos ügy.
A pozsonyi csúcskórház kapcsán pedig a tárcavezető a TA3 vasárnapi vitaműsorában úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az orvosoknak kellene dönteniük arról, hol épüljön fel egy ilyen intézmény, de így is hajlandó egyeztetni velük a kérdésről. Megjegyezte, legkésőbb 2025 első negyedévében megszületik a döntés arról, hol épül fel a csúcskórház, amelyet eredetileg a főváros Rázsochy városrészében terveztek felhúzni, de az előző egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková (Hlas) bejelentette, végül a főrévi városrészbe helyezik át.
Šaško azt kérte az orvosszakszervezettől, legkésőbb hétfőig fogalmazzanak meg egy világos álláspontot, főként a bérek kérdésében. Kedden van lehetőségük tárgyalóasztalhoz ülni, hogy a szerdai kormányülésen érdemi lépéseket is elfogadhasson a kabinet.
A miniszter abban bízik, hogy december 20-ig sikerül pontot tenni az ügy végére.
Érdekvédelem helyett politizálás?
Az orvosoknak címzett nyílt levél egyfajta gesztusként is szolgált, mivel Šaško nemrégiben azt mondta, ő már nem kívánja kommentálni Visolajský kijelentéseit. Az említett vitaműsorban most arról beszélt, szerinte az LOZ vezetője valójában nem is akar megegyezni, amit az is bizonyít, hogy állandóan változtat a követelésein. Šaško úgy véli, amit Visolajský csinál, az nem érdekképviselet, hanem politizálás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Miután a parlament elfogadta a módosítást, amely akaratuk ellenére is munkára kényszerítheti az orvosokat, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői a köztársasági elnökhöz fordultak. A Peter Visolajský vezette szervezet felszólította Peter Pellegrinit, ne írja alá a törvényt. Az államfő azonban figyelmen kívül hagyta a kérésüket.
Pellegrini aláírta a lakosság polgári védelméről szóló jogszabály módosítását, melynek értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Döntését azzal indokolta, hogy a betegek nem maradhatnak magukra, egészségügyi ellátás nélkül.
Az államfő így figyelmen kívül hagyta a Peter Visolajský vezette LOZ követelését.
Ha az egyéneket arra kényszerítjük, hogy dolgozzanak, miközben szabadon döntöttek a távozás mellett, az átlépi a demokrácia határait, és aláássa a demokratikus elveket
– mondta korábban Visolajský, aki azért szorgalmazta az elnöki vétót, mert a szakszervezet jogsértőnek tartja a törvényt.
Bár a pénteki kormányülés fő témája a lakossági energiatámogatás volt, a kabinet azonban az egészségügy készülő összeomlása mellett sem mehetett el szó nélkül.
Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) beismerte, pénteken sem tárgyalt az LOZ képviselőivel.
A továbbiakban nem kívánok véleményt nyilvánítani Visolajský úr, esetleg a szakszervezet egyes kijelentései kapcsán
– jelentette ki Šaško, majd hozzátette, a Peter Visolajský vezette érdekvédelmi szervezet állításai megtévesztőek, és csapdába vezetik azokat, akik hisznek neki.
Annak ellenére, hogy teljesen elmérgesedett a viszony a szakszervezet képviselői és az egészségügyi miniszter között, Kamil Šaško még mindig optimista. A következő napokban egyenesen az orvosokkal szeretne tárgyalni, ezektől az egyeztetésektől pedig komoly áttörést vár. Állítása szerint egyáltalán nem lesz szükség a rendkívüli helyzet kihirdetésére.
(denník n, hn)
Šaško vitapartnere, Tomáš Szalay (SaS) a fő problémát abban látja, hogy Robert Fico miniszterelnök nem akar foglalkozni a tömeges felmondás problémakörével. Az SaS parlamenti képviselője nem tartja kizártnak, hogy Fico azért sem szól bele a vitába, mert még mindig ki nem állhatja a Hlas képviselőit, akiknek a többsége egykoron a Smert erősítette. Szalay szerint a kormányfő ezért minden felelősséget a Hlas által jelölt egészségügyi miniszterre hárít.
Šaško azonban tagadta ezt, szerint a miniszterelnök igenis támogatja őt, amit az is bizonyít, hogy a kormány és a parlament gyorsan elfogadta a törvényjavaslatokat, amelyeket a helyzet megoldása érdekében a tárcavezető beterjesztett.
Peter Visolajský a Markíza televízió Na telo című vitaműsorában reagált az egészségügyi miniszter kijelentéseire. Szerinte Šaško továbbra sem teljesítette a szakszervezet követeléseit.
„Adjon nekünk a miniszter időt, és mi máris jövünk tárgyalni”
– jelentette ki. Emellett bírálta a kormányt, amiért erőszakkal akarja munkába kényszeríteni az orvosokat és megismételte, számukra nem a fizetések fontosak, hanem a rendszer megfelelő működése.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány a vasárnapi, soron kívül összehívott ülésen drasztikus lépésre szánta el magát. A miniszterek úgy döntöttek, kompromisszum helyett kényszermunkával vennék elejét a szlovák egészségügy készülő összeomlásának. A módosítás értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Ha az egészségügyi dolgozók ezt megtagadják, egy év börtönt kockáztatnak.
Hogyan akadályozná meg a kormány az egészségügy összeomlását;Milyen biztonsági intézkedéseket épített be a tervezetbe az egészségügyi tárca;Születhet -e kompromisszum a kabinet és a szakszervezet között;Mi a véleménye az ellenzéknek a kormány javaslatáról;
A jövő év elején akár 3 400 orvos hiányozhat a szlovákiai kórházakból, december végén ugyanis lejár a felmondási idejük. Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői hetek óta tárgyalnak, a felek álláspontja azonban nem közeledik egymáshoz. Mivel a kormány ideje vészesen fogy, a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) pedig külföldön tölti a következő napokban, így a kormány vasárnap soron kívül ülésezett.
Drasztikus megoldás
Az egészségügyi tárca vezetőjének javaslatára a miniszterek megállapodtak, hogy a kormány módosítja a lakosság polgári védelméről szóló törvényt. A döntés értelmében a jogszabály a rendkívüli helyzet fogalmával egészül ki, amely az egészségügyi ellátás kritikus elérhetetlenségét is magába foglalja. Amennyiben kihirdetik a rendkívüli helyzetet, az orvosok a felmondások ellenére is kötelesek munkába állni. Ha ezt elmulasztják, akár egy év börtön is várhat rájuk.
A kabinetnek lehetősége lett volna a szükségállapot kihirdetésére, ugyanakkor nem szerettek volna beavatkozni a polgárok személyiségi és szabadságjogaiba, ezért döntöttek a törvénymódosítás mellett. Érdemes megjegyezni, hogy így a kiszabható szankciók is mérsékeltebbek. A változtatás lehetővé teszi továbbá, hogy a kormány csak bizonyos régiókban vezessen be rendkívüli helyzetet.
A számok egyértelműen rámutatnak, hogy a 79 járásból ez jelenleg 12-t érintene
– hangsúlyozta Kamil Šaško, aki azt is megjegyezte, a kabinet legfeljebb 60 napra hirdethet rendkívüli helyzetet, amit egyszer újabb 60 nappal meghosszabbíthatnak.
Betegség kizárva
Szlovákia nem először néz szembe tömeges felmondásokkal. A Radičová-kormány akkori egészségügyi minisztere, Ivan Uhliarik a helyzet stabilizálása érdekében szükségállapotot hirdetett, amit az orvosok többsége kijátszott, mivel betegszabadságra mentek. Ficóék azonban ezzel az eshetőséggel is számoltak. Az érintett egészségügyi dolgozók kizárólag abban az esetben mehetnek majd betegszabadságra, ha azt az adott kerület által kijelölt orvos is jóváhagyja.
Folytatódnak a tárgyalások?
A rendkívüli helyzet kihirdetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Šaško kijelentette, folytatja a tárgyalást az orvosokkal, a célja továbbra is egy kompromisszumos megoldás megteremtése. A javaslat biztosította lehetőségekkel kizárólag abban az esetben szeretnénk élni, ha nem jutnak közös nevezőre a szakszervezettel. A Szlovák Orvosszakszervezet úgy véli, a kormány beismerte, nem tudja és nem is akarja megoldani a szlovák egészségügy problémáit. A szakszervezet elnöke, Peter Visolajský egyúttal közölte, az egészségügyi miniszter kijelentéseivel ellentétben nem tájékoztatta őket a következő találkozó időpontjáról.
Ezzel nem tudnak hatni az orvosokra
– üzente Visolajský, aki szerint a módosítás nemzetközi színtéren is szégyent hoz Szlovákiára. Šaško azonban azt állítja, a javaslat összhangban van az alkotmánnyal és a nemzetközi egyezményekkel.
Terror és elnyomás
Az ellenzék szerint a kormány a megállapodás helyett az elnyomást és a terrort választotta, amely következtében még több orvos távozhat Szlovákiából. Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügy a teljes összeomlás felé robog, amely főként a Smer 13 éves kormányzásának tudható be.
A tervek szerint a parlament gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalt a módosításról. Az azonban kérdéses, hogy a szóban forgó szavazás időpontjában lesz -e elég képviselője a koalíciónak. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis honatyák ugyanis továbbra sem szavaznak együtt a kormánypárti képviselőkkel. Emiatt akár egyetlen elégedetlenkedő honatya is kútba ejtheti a kabinet titkos fegyverének elfogadását.
Az ANS négy pontot jövőre halasztana
Nem látja rózsásan az egészségügyi minisztérium és az Orvosszakszervezet (LOZ) tárgyalásainak kimenetelét az Szlovákiai Kórházak Szövetsége (ANS). A szervezetnek jelenleg 85 kisebb regionális kórház a tagja, és ők biztosítják az országban a kórházi kezelések 47 százalékát.
Marian Petko, az ANS elnöke szerint négy olyan pont van, amiben várhatóan nem fognak tudni megegyezni az év végéig. A LOZ egyelőre ragaszkodik a 2022-es memorandumban szereplő béremeléshez, amit azonban a minisztérium nem akar megadni.
A minisztérium azt javasolja, hogy azok az orvosok, akik teljes munkaidőben és csak munkahelyen dolgoznak, kapják meg a teljes béremelést, a többi viszont elégedjen meg alacsonyabbal
– tájékoztatott Petko, aki szerint ez a változat elfogadható az ANS-nek is. A hétfői tárgyalások alapján azonban úgy látja, hogy a LOZ ezt nem tartja elfogadhatónak.
A bérekben nincs megegyezés
A vitás pontok között van a minimális kórházi személyzet meghatározása is, amit a LOZ egy 2008-as miniszteri rendeletnek megfelelően akar a törvénybe emelni. Ez határozza meg, hogy egy osztályon minimálisan hány orvosnak, hány nővérnek kellene dolgoznia. „A rendelet már elavult, 2008-ban teljesen más feltételek között működtek a kórházak, mint 2024-ben” – magyarázza Petko. Szerinte ezt a rendeletet át kell dolgozni, ez a folyamat már elindult, de december végéig biztosan nem lehet befejezni.
A kórházigazgató büntetőjogi felelőssége
Az ANS számára elfogadhatatlan a LOZ azon követelése is, amely büntetőjogi felelősséget szabna meg a kórházigazgatók számára. Ez arra is vonatkozna, ha az igazgató nem tudja biztosítani a szükséges orvosszámot.
Börtön fenyegetné azt az igazgatót, aki csak négy új orvost tud felvenni, pedig valamelyik osztályos főorvos 8-at kér tőle
– magyarázta Petko. Szerinte ez a feltétel azért is elfogadhatatlan, mert a kormány is deklarálja, hogy mintegy 3 ezer orvos hiányzik országosan. „Szerintünk ez a követelmény alkotmányossági problémákba is ütközik” – magyarázta Petko.
Az ANS kórházaiban 500 orvos mondhatott fel
Az orvosok felmondása az ANS kórházait érinti enyhébben, Petko szerint a mintegy 3300 felmondott orvos 15 százaléka, vagyis mintegy 500 orvos munkája válhat kérdésessé a 85 kórházban január 1-től. „Sokszor azonban egy orvos felmondása is komoly probléma, mert a sürgősségi osztályon nem lehet pótolni másik orvossal, egyszerűen nincs másik megfelelő képzettségű orvos” – magyarázta Petko. Úgy véli, hogyha nem sikerül megegyeznie a LOZ-nak és a minisztériumnak december végéig, annak a betegek ihatják meg a levét.
Egy lélegeztetőgépen lévő beteg mellé nem lehet nem megfelelő képzettségű orvost állítani, és levenni sem lehet a gépről
– mondta az ANS elnöke.
Habár ma (kedd) délután négykor kezdődött volna a megbeszélés az egészségügyi miniszter és a LOZ képviselői között. Az orvosok már úton voltak a megbeszélésre, amikor szerintük a minisztérium váratlanul lemondta a megbeszélést, tájékoztatott a TA3 hírtelevízió.
Az egészségügyi minisztérium elismerte, hogy ők mondták le a megbeszélést, de azt állítják, hogy a miniszter ma is beszélt a LOZ elnökével.
Mivel azonban Visolajský pozíciója nem változott, a parlament rendkívüli ülésének összehívását kéri, erre a miniszternek nincs mandátuma. Ezért előbb erről tájékoztatja a kormányt, majd ezután folytatja a tárgyalásokat
– tájékoztatta az Új Szót a minisztérium. Szerintük erről időben tájákoztatták a LOZ elnökét is a mai megbeszélés előtt.
Šaško mindent megtesz a megegyezésért
Mindent megpróbál Kamil Šaško egészségügyi miniszter, hogy kompromisszumra jusson az Orvosszakszervezettel (LOZ). Ma (szerda) reggel az egészségügyi ágazat és a sajtó képviselői előtt mutatta be, hogy a tárgyalások során felállított 19 pontból 14-ben sikerült egyezségre jutni.
A maradék 5 pont egyike, hogy a tárgyalássorozat eredményét egy újabb memorandum zárná, amit a kormány hagyna jóvá, ami szintén elfogadható a minisztériumnak. A további négy pont esetében azonban még komolyabb nézeteltérések vannak, a LOZ javaslataival nem elsősorban a minisztériumnak, hanem a kórházaknak, a munkaadóknak vannak problémái.
Megteszek mindent, hogy megtaláljuk az utat a megállapodáshoz, és tárgyaljunk az utolsó pillanatig
– jelentette ki Šaško. Szerinte a nyitott kérdésekben sem elsősorban tartalmi eltérés van, hanem a megvalósítás határidejében. Ilyen kérdés például a folyamatos működés, vagyis valójában a három műszakos üzemmód bevezetése a kórházakban. Ez egyrészt a munkatörvénykönyv módosítását is megkövetelné, amire Šaško szerint nem elég a december végéig hátralévő két hét. A javaslattal azonban nem értenek egyet a kórházak és az orvosi kamara képviselői sem.
A javaslat azt jelentené, hogy az orvosoknak is három műszakban kellene dolgozniuk, nem pedig a jelenlegi ügyeleti rendszerben. Ezt sok orvos sem akarja
– jelentette ki Jaroslav Šimo, a Szlovák Orvosi Kamara elnöke. A kórházak vezetői szerint azonban ez a gyakorlatban nem is valósítható meg, mivel ez sokkal több orvost igényelne, és már most is orvoshiány van a kórházakban.
A LOZ követeli, hogy a szükséges törvénymódosításokat is december végéig fogadják el, ami rendkívüli ülés összehívását igényelné. Ehhez a miniszter szerint a kormány beleegyezése kellene, de Šaško nem híve a nagyon gyors elfogadási folyamatnak sem.
„A törvényeket akár gyorsított eljárásban is elfogadhatjuk, de csak rendes törvényelőkészítési folyamat után. Ígérem, hogy a szükséges javaslatok már a parlament első jövő évi ülésén ott lesznek” – mondta a miniszter.
A parlament első ülése jövőre február 4-én kezdődik. Ma a kormány várhatóan a miniszter több olyan javaslatát is elfogadja majd, amelyek segíthetik a megállapodást.
A hírt frissítjük…
Visszavonják az orvosok büntetésére elfogadott törvényt
2025-ben részletes, mélységi audit zajlik majd az állami kórházakban, hogy hatékonyabbá tegyék a munkát. Minden nyitott, törvényhozási jellegű feladatot a szerződésben meghatározott határidők alapján teljesítenek.
A kormány kezdeményezi a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló törvény teljes visszavonását
– jelentette ki Šaško. Ez az a törvény, amit december elején fogadott el a parlament, és ami alapján az orvosok akár börtönbüntetést is kaphatnának, ha a veszélyhelyzet idején nem veszik fel a munkát.
A LOZ elnöke is elismerte, hogy a szerződés kompromisszumos megoldás, de sok olyan eleme van, amely előre viszi az egészségügyet.
Nem olyan egészségügyet akarunk, amely a pénzügyi oligarcháknak kínál jó üzletet
– utalt Visolajský arra, hogy megakadályozták az állami kórházak átalakítását. A kormány már korábban teljesítette ezt a feltételt, határozatban mondta ki, hogy az állami kórházak nem alakulnak át kereskedelmi társaságokká, részvénytársaságokká. A szakszervezet ugyanis attól tartott, hogy ez esetben sor kerülhet a privatizációjukra, mivel a nagy állami kórházak adósságállománya óriási, mintegy 1 milliárd euró. Fennállt a veszélye anak, hogy a hitelezők a tartozásaik fejében részlegesen privatizálják a nagy állami mammutkórházakat.
Az orvosok még karácsony előtt aláírják a kiegészítést a munkaszerződésükhöz, ami egyben biztosíték is a kormány ígéreteinek betartására.
A kiegészítés tartalmazza a feltételt is, hogy a kormánynak teljesítenie kell bizonyos feltételeket
– magyarázta a LOZ elnöke. A szerződés betartásának ellenőrzésére létrejön egy bizottság, amelyben fele-fele arányban kapnak helyet a kormány és a szakszervezet emberei.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Robert Fico kormányfő azért nem tárgyal az orvosokkal, mert megmentették az életét, az ellenzék szerint azonban ezzel csak hárítja a felelősséget. Az egészségügyi miniszter ma is tárgyalt volna a LOZ-zal a felmondásokról, de az orvosok képviselői szerint váratlanul lemondta a megbeszélést. A kórházszövetség négy vitás pontot jövő évre hagyna, szerinte ezzel megoldható lenne az orvosok felmondása miatt kialakult helyzet. De nem bíznak a gyors megoldásban.
Fico nem tárgyal az orvosokkal, mert megmentették az életét
Robert Fico kormányfő továbbra sem avatkozik bele az Orvosszakszervezettel (LOZ) folyó tárgyalásokba. Míg korábban azt mondta, hogy ez nem „miniszterelnöki téma”, majd külföldi tárgyalásai voltak, most teljesen új magyarázattal állt elő.
Túlságosan szubjektív és emotív vagyok, ha erről a témáról van szó. Nem szívesen tárgyalnék azokkal az emberekkel, akik megmentették az életemet
– utalt a májusi merénylete utáni kezelésekre Fico. Szerinte ez számára összeférhetetlenséget jelent, ezért nem avatkozhat bele a tárgyalásokba.
A kormányfőt a besztercebányai egyetemi kórházban kezelték, a Denník N szerint ott 224 orvos felmondása jár le december végén, 216 pedig nem vállal további éjszakai és hétvégi szolgálatot.
PS: összeomolhat az egészségügy, Fico nem bújhat el
Az ellenzék szerint összeomolhat az egészségügy, ha a kormány nem kezeli helyesen a helyzetet. „Rendkívül súlyos helyzetben vagyunk, csak néhány napunk van karácsonyig, és az emberek nem tudják, hogy januárban kapnak-e kórházi ellátást, de már abban sem lehetnek biztosak, hogy karácsony alatt megkapják-e az ellátást” – mondta Michal Šimečka, a PS elnöke.
A PS elnöke szerint a miniszterelnök megengedhetetlen módon hallgat. „Elfogadhatatlan az a magyarázat, hogy összeférhetetlenség lenne, ha beavatkozna a tárgyalásokba” – mondta Šimečka. –
Az ő feladata az ország irányítása, nem bújhat el, minden ember azt várja, a Smer választói is, hogy elvégzi a munkáját.
Szerinte jobb lenne, ha a kormányfő lemondana, ha már nem tudja ellátni a munkáját, amit ráadásul senki sem kényszerített rá, és jó fizetést kap érte.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Alig két héttel az orvosok felmondási idejének lejárta előtt a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) és Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter azon vitázik, kikkel kellene tárgyalóasztalhoz ülni és kikkel nem.
Šaško hétfő délutánra összehívta az ágazati érdekegyeztető tanácsot, vagyis az összes egészségügyi szakszervezetet és az egyéb érintett intézményeket, hogy megoldást találjanak az orvosok tömeges felmondása miatt kialakult egészségügyi válsághelyzetre. A tárcavezető ezen a héten le akarja zárni az orvosszakszervezettel folytatott vitát.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nyílt levelet írt az orvostársadalomnak, melyben állítja, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) 19 követeléséből 16-ot már teljesítettek. A tárcavezető december 20-ig pontot akar tenni a felmondásokkal kapcsolatos ügy végére.
Šaško állítja, az LOZ követeléseinek túlnyomó többségét már teljesítették, vagy pedig a jövő év első negyedévében teljesíteni fogják. A miniszter szerint már csak három olyan pont van, amelyben nem sikerült megállapodniuk. Az első az orvosok béremelésének csökkentése (az eredetileg tervezett 9,7 százalékos növekedés helyett 6,4 százalékos), a második a pozsonyi csúcskórház felépítése, a harmadik pedig egy technikai részlet a memorandum elfogadásáról, amely gyakorlatilag automatikusan teljesül, ha minden egyes pontban megállapodnak.
Sürget az idő
Ami a béremelést illeti, Šaško szerint valójában ez okozza a legfőbb problémát a Szlovák Orvosszakszervezet képviselőinek, holott Peter Visolajský, az LOZ vezetője folyamatosan hangsúlyozza, számukra a fizetés a legkevésbé fontos ügy.
A pozsonyi csúcskórház kapcsán pedig a tárcavezető a TA3 vasárnapi vitaműsorában úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az orvosoknak kellene dönteniük arról, hol épüljön fel egy ilyen intézmény, de így is hajlandó egyeztetni velük a kérdésről. Megjegyezte, legkésőbb 2025 első negyedévében megszületik a döntés arról, hol épül fel a csúcskórház, amelyet eredetileg a főváros Rázsochy városrészében terveztek felhúzni, de az előző egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková (Hlas) bejelentette, végül a főrévi városrészbe helyezik át.
Šaško azt kérte az orvosszakszervezettől, legkésőbb hétfőig fogalmazzanak meg egy világos álláspontot, főként a bérek kérdésében. Kedden van lehetőségük tárgyalóasztalhoz ülni, hogy a szerdai kormányülésen érdemi lépéseket is elfogadhasson a kabinet.
A miniszter abban bízik, hogy december 20-ig sikerül pontot tenni az ügy végére.
Érdekvédelem helyett politizálás?
Az orvosoknak címzett nyílt levél egyfajta gesztusként is szolgált, mivel Šaško nemrégiben azt mondta, ő már nem kívánja kommentálni Visolajský kijelentéseit. Az említett vitaműsorban most arról beszélt, szerinte az LOZ vezetője valójában nem is akar megegyezni, amit az is bizonyít, hogy állandóan változtat a követelésein. Šaško úgy véli, amit Visolajský csinál, az nem érdekképviselet, hanem politizálás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Miután a parlament elfogadta a módosítást, amely akaratuk ellenére is munkára kényszerítheti az orvosokat, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői a köztársasági elnökhöz fordultak. A Peter Visolajský vezette szervezet felszólította Peter Pellegrinit, ne írja alá a törvényt. Az államfő azonban figyelmen kívül hagyta a kérésüket.
Pellegrini aláírta a lakosság polgári védelméről szóló jogszabály módosítását, melynek értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Döntését azzal indokolta, hogy a betegek nem maradhatnak magukra, egészségügyi ellátás nélkül.
Az államfő így figyelmen kívül hagyta a Peter Visolajský vezette LOZ követelését.
Ha az egyéneket arra kényszerítjük, hogy dolgozzanak, miközben szabadon döntöttek a távozás mellett, az átlépi a demokrácia határait, és aláássa a demokratikus elveket
– mondta korábban Visolajský, aki azért szorgalmazta az elnöki vétót, mert a szakszervezet jogsértőnek tartja a törvényt.
Bár a pénteki kormányülés fő témája a lakossági energiatámogatás volt, a kabinet azonban az egészségügy készülő összeomlása mellett sem mehetett el szó nélkül.
Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) beismerte, pénteken sem tárgyalt az LOZ képviselőivel.
A továbbiakban nem kívánok véleményt nyilvánítani Visolajský úr, esetleg a szakszervezet egyes kijelentései kapcsán
– jelentette ki Šaško, majd hozzátette, a Peter Visolajský vezette érdekvédelmi szervezet állításai megtévesztőek, és csapdába vezetik azokat, akik hisznek neki.
Annak ellenére, hogy teljesen elmérgesedett a viszony a szakszervezet képviselői és az egészségügyi miniszter között, Kamil Šaško még mindig optimista. A következő napokban egyenesen az orvosokkal szeretne tárgyalni, ezektől az egyeztetésektől pedig komoly áttörést vár. Állítása szerint egyáltalán nem lesz szükség a rendkívüli helyzet kihirdetésére.
(denník n, hn)
Šaško vitapartnere, Tomáš Szalay (SaS) a fő problémát abban látja, hogy Robert Fico miniszterelnök nem akar foglalkozni a tömeges felmondás problémakörével. Az SaS parlamenti képviselője nem tartja kizártnak, hogy Fico azért sem szól bele a vitába, mert még mindig ki nem állhatja a Hlas képviselőit, akiknek a többsége egykoron a Smert erősítette. Szalay szerint a kormányfő ezért minden felelősséget a Hlas által jelölt egészségügyi miniszterre hárít.
Šaško azonban tagadta ezt, szerint a miniszterelnök igenis támogatja őt, amit az is bizonyít, hogy a kormány és a parlament gyorsan elfogadta a törvényjavaslatokat, amelyeket a helyzet megoldása érdekében a tárcavezető beterjesztett.
Peter Visolajský a Markíza televízió Na telo című vitaműsorában reagált az egészségügyi miniszter kijelentéseire. Szerinte Šaško továbbra sem teljesítette a szakszervezet követeléseit.
„Adjon nekünk a miniszter időt, és mi máris jövünk tárgyalni”
– jelentette ki. Emellett bírálta a kormányt, amiért erőszakkal akarja munkába kényszeríteni az orvosokat és megismételte, számukra nem a fizetések fontosak, hanem a rendszer megfelelő működése.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány a vasárnapi, soron kívül összehívott ülésen drasztikus lépésre szánta el magát. A miniszterek úgy döntöttek, kompromisszum helyett kényszermunkával vennék elejét a szlovák egészségügy készülő összeomlásának. A módosítás értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Ha az egészségügyi dolgozók ezt megtagadják, egy év börtönt kockáztatnak.
Hogyan akadályozná meg a kormány az egészségügy összeomlását;Milyen biztonsági intézkedéseket épített be a tervezetbe az egészségügyi tárca;Születhet -e kompromisszum a kabinet és a szakszervezet között;Mi a véleménye az ellenzéknek a kormány javaslatáról;
A jövő év elején akár 3 400 orvos hiányozhat a szlovákiai kórházakból, december végén ugyanis lejár a felmondási idejük. Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői hetek óta tárgyalnak, a felek álláspontja azonban nem közeledik egymáshoz. Mivel a kormány ideje vészesen fogy, a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) pedig külföldön tölti a következő napokban, így a kormány vasárnap soron kívül ülésezett.
Drasztikus megoldás
Az egészségügyi tárca vezetőjének javaslatára a miniszterek megállapodtak, hogy a kormány módosítja a lakosság polgári védelméről szóló törvényt. A döntés értelmében a jogszabály a rendkívüli helyzet fogalmával egészül ki, amely az egészségügyi ellátás kritikus elérhetetlenségét is magába foglalja. Amennyiben kihirdetik a rendkívüli helyzetet, az orvosok a felmondások ellenére is kötelesek munkába állni. Ha ezt elmulasztják, akár egy év börtön is várhat rájuk.
A kabinetnek lehetősége lett volna a szükségállapot kihirdetésére, ugyanakkor nem szerettek volna beavatkozni a polgárok személyiségi és szabadságjogaiba, ezért döntöttek a törvénymódosítás mellett. Érdemes megjegyezni, hogy így a kiszabható szankciók is mérsékeltebbek. A változtatás lehetővé teszi továbbá, hogy a kormány csak bizonyos régiókban vezessen be rendkívüli helyzetet.
A számok egyértelműen rámutatnak, hogy a 79 járásból ez jelenleg 12-t érintene
– hangsúlyozta Kamil Šaško, aki azt is megjegyezte, a kabinet legfeljebb 60 napra hirdethet rendkívüli helyzetet, amit egyszer újabb 60 nappal meghosszabbíthatnak.
Betegség kizárva
Szlovákia nem először néz szembe tömeges felmondásokkal. A Radičová-kormány akkori egészségügyi minisztere, Ivan Uhliarik a helyzet stabilizálása érdekében szükségállapotot hirdetett, amit az orvosok többsége kijátszott, mivel betegszabadságra mentek. Ficóék azonban ezzel az eshetőséggel is számoltak. Az érintett egészségügyi dolgozók kizárólag abban az esetben mehetnek majd betegszabadságra, ha azt az adott kerület által kijelölt orvos is jóváhagyja.
Folytatódnak a tárgyalások?
A rendkívüli helyzet kihirdetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Šaško kijelentette, folytatja a tárgyalást az orvosokkal, a célja továbbra is egy kompromisszumos megoldás megteremtése. A javaslat biztosította lehetőségekkel kizárólag abban az esetben szeretnénk élni, ha nem jutnak közös nevezőre a szakszervezettel. A Szlovák Orvosszakszervezet úgy véli, a kormány beismerte, nem tudja és nem is akarja megoldani a szlovák egészségügy problémáit. A szakszervezet elnöke, Peter Visolajský egyúttal közölte, az egészségügyi miniszter kijelentéseivel ellentétben nem tájékoztatta őket a következő találkozó időpontjáról.
Ezzel nem tudnak hatni az orvosokra
– üzente Visolajský, aki szerint a módosítás nemzetközi színtéren is szégyent hoz Szlovákiára. Šaško azonban azt állítja, a javaslat összhangban van az alkotmánnyal és a nemzetközi egyezményekkel.
Terror és elnyomás
Az ellenzék szerint a kormány a megállapodás helyett az elnyomást és a terrort választotta, amely következtében még több orvos távozhat Szlovákiából. Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügy a teljes összeomlás felé robog, amely főként a Smer 13 éves kormányzásának tudható be.
A tervek szerint a parlament gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalt a módosításról. Az azonban kérdéses, hogy a szóban forgó szavazás időpontjában lesz -e elég képviselője a koalíciónak. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis honatyák ugyanis továbbra sem szavaznak együtt a kormánypárti képviselőkkel. Emiatt akár egyetlen elégedetlenkedő honatya is kútba ejtheti a kabinet titkos fegyverének elfogadását.
Peter Visolajský, az LOZ elnöke azonban nem nézi jó szemmel, hogy az egészségügyi miniszter rajtuk kívül más szereplőket is meghívott az egyeztetésre. Az érdekegyeztető tanács ülésére meghívást kaptak a magánkórházakat és a rendelőket képviselő szervezetek is. Visolajský úgy véli, minél több, eltérő érdekeket képviselő fél vesz részt a megbeszélésen, annál kisebb az esélye annak, hogy konszenzusra jussanak.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) bírálja Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi minisztert, amiért az orvosok felmondásával összefüggésben hétfőre összehívta az ágazati háromoldalú érdekegyeztető tanácsot. Véleményük szerint a tárgyalásokat kizárólag a szakszervezet és a minisztérium között kellene lefolytatni, ahogyan azt korábban is kérték a tárcavezetőtől.
Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke a hétfőre tervezett ülésre – amelyre az Agel és a Penta képviselőit is meghívták – válaszul leszögezte, minél több, eltérő érdekeket képviselő fél vesz részt a megbeszélésen, annál kisebb az esélye annak, hogy konszenzusra jussanak.
A szakszervezet ezért ismételten felszólította az egészségügyi tárca vezetőjét, hogy kerülje a médiaszereplést, az érdemi párbeszédre összpontosítson, és szűkebb körben folytassa az egyeztetést.
A háromoldalú tárgyalás hétfőn délután 14:30-kor veszi kezdetét. Az ülést sajtótájékoztató követi.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nyílt levelet írt az orvostársadalomnak, melyben állítja, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) 19 követeléséből 16-ot már teljesítettek. A tárcavezető december 20-ig pontot akar tenni a felmondásokkal kapcsolatos ügy végére.
Šaško állítja, az LOZ követeléseinek túlnyomó többségét már teljesítették, vagy pedig a jövő év első negyedévében teljesíteni fogják. A miniszter szerint már csak három olyan pont van, amelyben nem sikerült megállapodniuk. Az első az orvosok béremelésének csökkentése (az eredetileg tervezett 9,7 százalékos növekedés helyett 6,4 százalékos), a második a pozsonyi csúcskórház felépítése, a harmadik pedig egy technikai részlet a memorandum elfogadásáról, amely gyakorlatilag automatikusan teljesül, ha minden egyes pontban megállapodnak.
Sürget az idő
Ami a béremelést illeti, Šaško szerint valójában ez okozza a legfőbb problémát a Szlovák Orvosszakszervezet képviselőinek, holott Peter Visolajský, az LOZ vezetője folyamatosan hangsúlyozza, számukra a fizetés a legkevésbé fontos ügy.
A pozsonyi csúcskórház kapcsán pedig a tárcavezető a TA3 vasárnapi vitaműsorában úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az orvosoknak kellene dönteniük arról, hol épüljön fel egy ilyen intézmény, de így is hajlandó egyeztetni velük a kérdésről. Megjegyezte, legkésőbb 2025 első negyedévében megszületik a döntés arról, hol épül fel a csúcskórház, amelyet eredetileg a főváros Rázsochy városrészében terveztek felhúzni, de az előző egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková (Hlas) bejelentette, végül a főrévi városrészbe helyezik át.
Šaško azt kérte az orvosszakszervezettől, legkésőbb hétfőig fogalmazzanak meg egy világos álláspontot, főként a bérek kérdésében. Kedden van lehetőségük tárgyalóasztalhoz ülni, hogy a szerdai kormányülésen érdemi lépéseket is elfogadhasson a kabinet.
A miniszter abban bízik, hogy december 20-ig sikerül pontot tenni az ügy végére.
Érdekvédelem helyett politizálás?
Az orvosoknak címzett nyílt levél egyfajta gesztusként is szolgált, mivel Šaško nemrégiben azt mondta, ő már nem kívánja kommentálni Visolajský kijelentéseit. Az említett vitaműsorban most arról beszélt, szerinte az LOZ vezetője valójában nem is akar megegyezni, amit az is bizonyít, hogy állandóan változtat a követelésein. Šaško úgy véli, amit Visolajský csinál, az nem érdekképviselet, hanem politizálás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Miután a parlament elfogadta a módosítást, amely akaratuk ellenére is munkára kényszerítheti az orvosokat, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői a köztársasági elnökhöz fordultak. A Peter Visolajský vezette szervezet felszólította Peter Pellegrinit, ne írja alá a törvényt. Az államfő azonban figyelmen kívül hagyta a kérésüket.
Pellegrini aláírta a lakosság polgári védelméről szóló jogszabály módosítását, melynek értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Döntését azzal indokolta, hogy a betegek nem maradhatnak magukra, egészségügyi ellátás nélkül.
Az államfő így figyelmen kívül hagyta a Peter Visolajský vezette LOZ követelését.
Ha az egyéneket arra kényszerítjük, hogy dolgozzanak, miközben szabadon döntöttek a távozás mellett, az átlépi a demokrácia határait, és aláássa a demokratikus elveket
– mondta korábban Visolajský, aki azért szorgalmazta az elnöki vétót, mert a szakszervezet jogsértőnek tartja a törvényt.
Bár a pénteki kormányülés fő témája a lakossági energiatámogatás volt, a kabinet azonban az egészségügy készülő összeomlása mellett sem mehetett el szó nélkül.
Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) beismerte, pénteken sem tárgyalt az LOZ képviselőivel.
A továbbiakban nem kívánok véleményt nyilvánítani Visolajský úr, esetleg a szakszervezet egyes kijelentései kapcsán
– jelentette ki Šaško, majd hozzátette, a Peter Visolajský vezette érdekvédelmi szervezet állításai megtévesztőek, és csapdába vezetik azokat, akik hisznek neki.
Annak ellenére, hogy teljesen elmérgesedett a viszony a szakszervezet képviselői és az egészségügyi miniszter között, Kamil Šaško még mindig optimista. A következő napokban egyenesen az orvosokkal szeretne tárgyalni, ezektől az egyeztetésektől pedig komoly áttörést vár. Állítása szerint egyáltalán nem lesz szükség a rendkívüli helyzet kihirdetésére.
(denník n, hn)
Šaško vitapartnere, Tomáš Szalay (SaS) a fő problémát abban látja, hogy Robert Fico miniszterelnök nem akar foglalkozni a tömeges felmondás problémakörével. Az SaS parlamenti képviselője nem tartja kizártnak, hogy Fico azért sem szól bele a vitába, mert még mindig ki nem állhatja a Hlas képviselőit, akiknek a többsége egykoron a Smert erősítette. Szalay szerint a kormányfő ezért minden felelősséget a Hlas által jelölt egészségügyi miniszterre hárít.
Šaško azonban tagadta ezt, szerint a miniszterelnök igenis támogatja őt, amit az is bizonyít, hogy a kormány és a parlament gyorsan elfogadta a törvényjavaslatokat, amelyeket a helyzet megoldása érdekében a tárcavezető beterjesztett.
Peter Visolajský a Markíza televízió Na telo című vitaműsorában reagált az egészségügyi miniszter kijelentéseire. Szerinte Šaško továbbra sem teljesítette a szakszervezet követeléseit.
„Adjon nekünk a miniszter időt, és mi máris jövünk tárgyalni”
– jelentette ki. Emellett bírálta a kormányt, amiért erőszakkal akarja munkába kényszeríteni az orvosokat és megismételte, számukra nem a fizetések fontosak, hanem a rendszer megfelelő működése.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány a vasárnapi, soron kívül összehívott ülésen drasztikus lépésre szánta el magát. A miniszterek úgy döntöttek, kompromisszum helyett kényszermunkával vennék elejét a szlovák egészségügy készülő összeomlásának. A módosítás értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Ha az egészségügyi dolgozók ezt megtagadják, egy év börtönt kockáztatnak.
Hogyan akadályozná meg a kormány az egészségügy összeomlását;Milyen biztonsági intézkedéseket épített be a tervezetbe az egészségügyi tárca;Születhet -e kompromisszum a kabinet és a szakszervezet között;Mi a véleménye az ellenzéknek a kormány javaslatáról;
A jövő év elején akár 3 400 orvos hiányozhat a szlovákiai kórházakból, december végén ugyanis lejár a felmondási idejük. Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői hetek óta tárgyalnak, a felek álláspontja azonban nem közeledik egymáshoz. Mivel a kormány ideje vészesen fogy, a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) pedig külföldön tölti a következő napokban, így a kormány vasárnap soron kívül ülésezett.
Drasztikus megoldás
Az egészségügyi tárca vezetőjének javaslatára a miniszterek megállapodtak, hogy a kormány módosítja a lakosság polgári védelméről szóló törvényt. A döntés értelmében a jogszabály a rendkívüli helyzet fogalmával egészül ki, amely az egészségügyi ellátás kritikus elérhetetlenségét is magába foglalja. Amennyiben kihirdetik a rendkívüli helyzetet, az orvosok a felmondások ellenére is kötelesek munkába állni. Ha ezt elmulasztják, akár egy év börtön is várhat rájuk.
A kabinetnek lehetősége lett volna a szükségállapot kihirdetésére, ugyanakkor nem szerettek volna beavatkozni a polgárok személyiségi és szabadságjogaiba, ezért döntöttek a törvénymódosítás mellett. Érdemes megjegyezni, hogy így a kiszabható szankciók is mérsékeltebbek. A változtatás lehetővé teszi továbbá, hogy a kormány csak bizonyos régiókban vezessen be rendkívüli helyzetet.
A számok egyértelműen rámutatnak, hogy a 79 járásból ez jelenleg 12-t érintene
– hangsúlyozta Kamil Šaško, aki azt is megjegyezte, a kabinet legfeljebb 60 napra hirdethet rendkívüli helyzetet, amit egyszer újabb 60 nappal meghosszabbíthatnak.
Betegség kizárva
Szlovákia nem először néz szembe tömeges felmondásokkal. A Radičová-kormány akkori egészségügyi minisztere, Ivan Uhliarik a helyzet stabilizálása érdekében szükségállapotot hirdetett, amit az orvosok többsége kijátszott, mivel betegszabadságra mentek. Ficóék azonban ezzel az eshetőséggel is számoltak. Az érintett egészségügyi dolgozók kizárólag abban az esetben mehetnek majd betegszabadságra, ha azt az adott kerület által kijelölt orvos is jóváhagyja.
Folytatódnak a tárgyalások?
A rendkívüli helyzet kihirdetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Šaško kijelentette, folytatja a tárgyalást az orvosokkal, a célja továbbra is egy kompromisszumos megoldás megteremtése. A javaslat biztosította lehetőségekkel kizárólag abban az esetben szeretnénk élni, ha nem jutnak közös nevezőre a szakszervezettel. A Szlovák Orvosszakszervezet úgy véli, a kormány beismerte, nem tudja és nem is akarja megoldani a szlovák egészségügy problémáit. A szakszervezet elnöke, Peter Visolajský egyúttal közölte, az egészségügyi miniszter kijelentéseivel ellentétben nem tájékoztatta őket a következő találkozó időpontjáról.
Ezzel nem tudnak hatni az orvosokra
– üzente Visolajský, aki szerint a módosítás nemzetközi színtéren is szégyent hoz Szlovákiára. Šaško azonban azt állítja, a javaslat összhangban van az alkotmánnyal és a nemzetközi egyezményekkel.
Terror és elnyomás
Az ellenzék szerint a kormány a megállapodás helyett az elnyomást és a terrort választotta, amely következtében még több orvos távozhat Szlovákiából. Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügy a teljes összeomlás felé robog, amely főként a Smer 13 éves kormányzásának tudható be.
A tervek szerint a parlament gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalt a módosításról. Az azonban kérdéses, hogy a szóban forgó szavazás időpontjában lesz -e elég képviselője a koalíciónak. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis honatyák ugyanis továbbra sem szavaznak együtt a kormánypárti képviselőkkel. Emiatt akár egyetlen elégedetlenkedő honatya is kútba ejtheti a kabinet titkos fegyverének elfogadását.
Az egészségügyi miniszter ennek kapcsán úgy fogalmazott, nem érti az LOZ elnökének hozzáállását.
„Ismételten felszólítom őket, hogy vegyenek részt a konstruktív vitában, hogy közösen találjunk megoldást. A szlovák betegnek elsőbbséget kell élvezniük minden érdekkel és a szükségtelen konfliktussal szemben”
– fogalmazott.
Hangsúlyozta, ha az LOZ képviselői szeretnék, az érdekegyeztető tanács ülése után hajlandó lesz külön is tárgyalni velük, szűkebb körben.
Visolajský az Infovojna dezinformációs rádióban erre úgy reagált, részt vesznek az érdekegyeztető tanácson is, de továbbra sem érti, miért kell ilyen széles körű egyeztetést folytatni. Megjegyezte, kompetensebb személyeket is el tudna képzelni a miniszteri székben, mint Kamil Šaško.
A kórházak már érzik a helyzet súlyosságát, az Érsekújvári Oktató Kórház igazgatója arra figyelmeztet, hogy ha nem lesz megegyezés, ki kell hirdetni a járásban a veszélyhelyzetet. Így tudnák csak stabilizálni az intézmény működését, ahol 75 orvos mondott fel.
Kapcsolódó cikkünk Érsekújvár |
Tizenegy orvos visszavonta felmondását az Érsekújvári Oktató Kórházban és Rendelőintézetben. Ján Baček kórházi szóvivő tájékoztatása szerint korábban 75 orvos nyújtotta be felmondását és ketten csatlakoztak azokhoz, akik nem hajlandók túlórákat vállalni.
A kórházi ellátás kritikus elérhetetlenségéről szóló törvény értelmében azokban a kórházakban, ahol kritikussá válik a helyzet az orvosok felmondása miatt, veszélyhelyzetet hirdethetnek 2025. január 1-jétől.
Az érsekújvári kórház vezetése szerint már most megállapítható, hogy az oktató kórház nem tudja majd biztosítani és garantálni az egészségügyi ellátást.
A kórház szerint, ahhoz, hogy elkerüljék a betegek életének és egészségének veszélyeztetését, szükséghelyzetet kell kihirdetni az Érsekújvári járásban. Erről azonban a Szlovák Köztársaság kormánya fog dönteni.
Alapítónk kapott egy jelentést és egy válságtervet, amelyben leírjuk a jelenlegi helyzetet és megindokoljuk, hogy miért van erre szükség a térségünkben
– áll Ján Baček tájékoztatásában. A kórház alapítója az egészségügyi minisztérium.
A kórházban mintegy 250 orvos dolgozik, vagyis mintegy 25 százalék van tölti most is a felmondási idejét. A legtübben azonban olyan szakorvosok, akiket nem lehet azonnal helyettesíteni.
A legtöbb felmondás a rádiológiai osztályról és a intenzív gyógyászati klinikáról érkezett, továbbá a sebészeti klinikáról és a balesetsebészetről, de vannak a felmondásukat beadó orvosok közt aneszteziológusok és gyerekorvosok is.
A veszélyhelyzet kihirdetése esetén a kórház normál üzemmódban fog működni, a felmondott orvosokat munkára kötelezhetik. A kórház csak így tudná teljes mértékben biztosítani az egészségügyi ellátást. Az érsekújvári kórház vezetése azonban bízik abban, hogy év végéig megoldódik a helyzet, és végül nem kell veszélyhelyzetet hirdetni az érsekújvári térségben.
Az egészségügyi minisztérium ma (hétfő) délutánra összehívta az ágazati érdekegyeztető tanácsot, de az Orvosszakszervezet (LOZ) várhatóan nem vesz részt a megbeszélésen.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) bírálja Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi minisztert, amiért az orvosok felmondásával összefüggésben hétfőre összehívta az ágazati háromoldalú érdekegyeztető tanácsot. Véleményük szerint a tárgyalásokat kizárólag a szakszervezet és a minisztérium között kellene lefolytatni, ahogyan azt korábban is kérték a tárcavezetőtől.
Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke a hétfőre tervezett ülésre – amelyre az Agel és a Penta képviselőit is meghívták – válaszul leszögezte, minél több, eltérő érdekeket képviselő fél vesz részt a megbeszélésen, annál kisebb az esélye annak, hogy konszenzusra jussanak.
A szakszervezet ezért ismételten felszólította az egészségügyi tárca vezetőjét, hogy kerülje a médiaszereplést, az érdemi párbeszédre összpontosítson, és szűkebb körben folytassa az egyeztetést.
A háromoldalú tárgyalás hétfőn délután 14:30-kor veszi kezdetét. Az ülést sajtótájékoztató követi.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter nyílt levelet írt az orvostársadalomnak, melyben állítja, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) 19 követeléséből 16-ot már teljesítettek. A tárcavezető december 20-ig pontot akar tenni a felmondásokkal kapcsolatos ügy végére.
Šaško állítja, az LOZ követeléseinek túlnyomó többségét már teljesítették, vagy pedig a jövő év első negyedévében teljesíteni fogják. A miniszter szerint már csak három olyan pont van, amelyben nem sikerült megállapodniuk. Az első az orvosok béremelésének csökkentése (az eredetileg tervezett 9,7 százalékos növekedés helyett 6,4 százalékos), a második a pozsonyi csúcskórház felépítése, a harmadik pedig egy technikai részlet a memorandum elfogadásáról, amely gyakorlatilag automatikusan teljesül, ha minden egyes pontban megállapodnak.
Sürget az idő
Ami a béremelést illeti, Šaško szerint valójában ez okozza a legfőbb problémát a Szlovák Orvosszakszervezet képviselőinek, holott Peter Visolajský, az LOZ vezetője folyamatosan hangsúlyozza, számukra a fizetés a legkevésbé fontos ügy.
A pozsonyi csúcskórház kapcsán pedig a tárcavezető a TA3 vasárnapi vitaműsorában úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy az orvosoknak kellene dönteniük arról, hol épüljön fel egy ilyen intézmény, de így is hajlandó egyeztetni velük a kérdésről. Megjegyezte, legkésőbb 2025 első negyedévében megszületik a döntés arról, hol épül fel a csúcskórház, amelyet eredetileg a főváros Rázsochy városrészében terveztek felhúzni, de az előző egészségügyi miniszter, Zuzana Dolinková (Hlas) bejelentette, végül a főrévi városrészbe helyezik át.
Šaško azt kérte az orvosszakszervezettől, legkésőbb hétfőig fogalmazzanak meg egy világos álláspontot, főként a bérek kérdésében. Kedden van lehetőségük tárgyalóasztalhoz ülni, hogy a szerdai kormányülésen érdemi lépéseket is elfogadhasson a kabinet.
A miniszter abban bízik, hogy december 20-ig sikerül pontot tenni az ügy végére.
Érdekvédelem helyett politizálás?
Az orvosoknak címzett nyílt levél egyfajta gesztusként is szolgált, mivel Šaško nemrégiben azt mondta, ő már nem kívánja kommentálni Visolajský kijelentéseit. Az említett vitaműsorban most arról beszélt, szerinte az LOZ vezetője valójában nem is akar megegyezni, amit az is bizonyít, hogy állandóan változtat a követelésein. Šaško úgy véli, amit Visolajský csinál, az nem érdekképviselet, hanem politizálás.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Miután a parlament elfogadta a módosítást, amely akaratuk ellenére is munkára kényszerítheti az orvosokat, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői a köztársasági elnökhöz fordultak. A Peter Visolajský vezette szervezet felszólította Peter Pellegrinit, ne írja alá a törvényt. Az államfő azonban figyelmen kívül hagyta a kérésüket.
Pellegrini aláírta a lakosság polgári védelméről szóló jogszabály módosítását, melynek értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Döntését azzal indokolta, hogy a betegek nem maradhatnak magukra, egészségügyi ellátás nélkül.
Az államfő így figyelmen kívül hagyta a Peter Visolajský vezette LOZ követelését.
Ha az egyéneket arra kényszerítjük, hogy dolgozzanak, miközben szabadon döntöttek a távozás mellett, az átlépi a demokrácia határait, és aláássa a demokratikus elveket
– mondta korábban Visolajský, aki azért szorgalmazta az elnöki vétót, mert a szakszervezet jogsértőnek tartja a törvényt.
Bár a pénteki kormányülés fő témája a lakossági energiatámogatás volt, a kabinet azonban az egészségügy készülő összeomlása mellett sem mehetett el szó nélkül.
Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) beismerte, pénteken sem tárgyalt az LOZ képviselőivel.
A továbbiakban nem kívánok véleményt nyilvánítani Visolajský úr, esetleg a szakszervezet egyes kijelentései kapcsán
– jelentette ki Šaško, majd hozzátette, a Peter Visolajský vezette érdekvédelmi szervezet állításai megtévesztőek, és csapdába vezetik azokat, akik hisznek neki.
Annak ellenére, hogy teljesen elmérgesedett a viszony a szakszervezet képviselői és az egészségügyi miniszter között, Kamil Šaško még mindig optimista. A következő napokban egyenesen az orvosokkal szeretne tárgyalni, ezektől az egyeztetésektől pedig komoly áttörést vár. Állítása szerint egyáltalán nem lesz szükség a rendkívüli helyzet kihirdetésére.
(denník n, hn)
Šaško vitapartnere, Tomáš Szalay (SaS) a fő problémát abban látja, hogy Robert Fico miniszterelnök nem akar foglalkozni a tömeges felmondás problémakörével. Az SaS parlamenti képviselője nem tartja kizártnak, hogy Fico azért sem szól bele a vitába, mert még mindig ki nem állhatja a Hlas képviselőit, akiknek a többsége egykoron a Smert erősítette. Szalay szerint a kormányfő ezért minden felelősséget a Hlas által jelölt egészségügyi miniszterre hárít.
Šaško azonban tagadta ezt, szerint a miniszterelnök igenis támogatja őt, amit az is bizonyít, hogy a kormány és a parlament gyorsan elfogadta a törvényjavaslatokat, amelyeket a helyzet megoldása érdekében a tárcavezető beterjesztett.
Peter Visolajský a Markíza televízió Na telo című vitaműsorában reagált az egészségügyi miniszter kijelentéseire. Szerinte Šaško továbbra sem teljesítette a szakszervezet követeléseit.
„Adjon nekünk a miniszter időt, és mi máris jövünk tárgyalni”
– jelentette ki. Emellett bírálta a kormányt, amiért erőszakkal akarja munkába kényszeríteni az orvosokat és megismételte, számukra nem a fizetések fontosak, hanem a rendszer megfelelő működése.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány a vasárnapi, soron kívül összehívott ülésen drasztikus lépésre szánta el magát. A miniszterek úgy döntöttek, kompromisszum helyett kényszermunkával vennék elejét a szlovák egészségügy készülő összeomlásának. A módosítás értelmében az orvosoknak a felmondások ellenére is munkába kellene állnia. Ha az egészségügyi dolgozók ezt megtagadják, egy év börtönt kockáztatnak.
Hogyan akadályozná meg a kormány az egészségügy összeomlását;Milyen biztonsági intézkedéseket épített be a tervezetbe az egészségügyi tárca;Születhet -e kompromisszum a kabinet és a szakszervezet között;Mi a véleménye az ellenzéknek a kormány javaslatáról;
A jövő év elején akár 3 400 orvos hiányozhat a szlovákiai kórházakból, december végén ugyanis lejár a felmondási idejük. Az egészségügyi miniszter, Kamil Šaško (Hlas) és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) képviselői hetek óta tárgyalnak, a felek álláspontja azonban nem közeledik egymáshoz. Mivel a kormány ideje vészesen fogy, a miniszterelnök, Robert Fico (Smer) pedig külföldön tölti a következő napokban, így a kormány vasárnap soron kívül ülésezett.
Drasztikus megoldás
Az egészségügyi tárca vezetőjének javaslatára a miniszterek megállapodtak, hogy a kormány módosítja a lakosság polgári védelméről szóló törvényt. A döntés értelmében a jogszabály a rendkívüli helyzet fogalmával egészül ki, amely az egészségügyi ellátás kritikus elérhetetlenségét is magába foglalja. Amennyiben kihirdetik a rendkívüli helyzetet, az orvosok a felmondások ellenére is kötelesek munkába állni. Ha ezt elmulasztják, akár egy év börtön is várhat rájuk.
A kabinetnek lehetősége lett volna a szükségállapot kihirdetésére, ugyanakkor nem szerettek volna beavatkozni a polgárok személyiségi és szabadságjogaiba, ezért döntöttek a törvénymódosítás mellett. Érdemes megjegyezni, hogy így a kiszabható szankciók is mérsékeltebbek. A változtatás lehetővé teszi továbbá, hogy a kormány csak bizonyos régiókban vezessen be rendkívüli helyzetet.
A számok egyértelműen rámutatnak, hogy a 79 járásból ez jelenleg 12-t érintene
– hangsúlyozta Kamil Šaško, aki azt is megjegyezte, a kabinet legfeljebb 60 napra hirdethet rendkívüli helyzetet, amit egyszer újabb 60 nappal meghosszabbíthatnak.
Betegség kizárva
Szlovákia nem először néz szembe tömeges felmondásokkal. A Radičová-kormány akkori egészségügyi minisztere, Ivan Uhliarik a helyzet stabilizálása érdekében szükségállapotot hirdetett, amit az orvosok többsége kijátszott, mivel betegszabadságra mentek. Ficóék azonban ezzel az eshetőséggel is számoltak. Az érintett egészségügyi dolgozók kizárólag abban az esetben mehetnek majd betegszabadságra, ha azt az adott kerület által kijelölt orvos is jóváhagyja.
Folytatódnak a tárgyalások?
A rendkívüli helyzet kihirdetésére azonban egyelőre nem kerül sor. Šaško kijelentette, folytatja a tárgyalást az orvosokkal, a célja továbbra is egy kompromisszumos megoldás megteremtése. A javaslat biztosította lehetőségekkel kizárólag abban az esetben szeretnénk élni, ha nem jutnak közös nevezőre a szakszervezettel. A Szlovák Orvosszakszervezet úgy véli, a kormány beismerte, nem tudja és nem is akarja megoldani a szlovák egészségügy problémáit. A szakszervezet elnöke, Peter Visolajský egyúttal közölte, az egészségügyi miniszter kijelentéseivel ellentétben nem tájékoztatta őket a következő találkozó időpontjáról.
Ezzel nem tudnak hatni az orvosokra
– üzente Visolajský, aki szerint a módosítás nemzetközi színtéren is szégyent hoz Szlovákiára. Šaško azonban azt állítja, a javaslat összhangban van az alkotmánnyal és a nemzetközi egyezményekkel.
Terror és elnyomás
Az ellenzék szerint a kormány a megállapodás helyett az elnyomást és a terrort választotta, amely következtében még több orvos távozhat Szlovákiából. Egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az egészségügy a teljes összeomlás felé robog, amely főként a Smer 13 éves kormányzásának tudható be.
A tervek szerint a parlament gyorsított törvényalkotási eljárás keretében tárgyalt a módosításról. Az azonban kérdéses, hogy a szóban forgó szavazás időpontjában lesz -e elég képviselője a koalíciónak. A Rudolf Huliak körül tömörülő rebellis honatyák ugyanis továbbra sem szavaznak együtt a kormánypárti képviselőkkel. Emiatt akár egyetlen elégedetlenkedő honatya is kútba ejtheti a kabinet titkos fegyverének elfogadását.
Az ANS négy pontot jövőre halasztana
Nem látja rózsásan az egészségügyi minisztérium és az Orvosszakszervezet (LOZ) tárgyalásainak kimenetelét az Szlovákiai Kórházak Szövetsége (ANS). A szervezetnek jelenleg 85 kisebb regionális kórház a tagja, és ők biztosítják az országban a kórházi kezelések 47 százalékát.
Marian Petko, az ANS elnöke szerint négy olyan pont van, amiben várhatóan nem fognak tudni megegyezni az év végéig. A LOZ egyelőre ragaszkodik a 2022-es memorandumban szereplő béremeléshez, amit azonban a minisztérium nem akar megadni.
A minisztérium azt javasolja, hogy azok az orvosok, akik teljes munkaidőben és csak munkahelyen dolgoznak, kapják meg a teljes béremelést, a többi viszont elégedjen meg alacsonyabbal
– tájékoztatott Petko, aki szerint ez a változat elfogadható az ANS-nek is. A hétfői tárgyalások alapján azonban úgy látja, hogy a LOZ ezt nem tartja elfogadhatónak.
A bérekben nincs megegyezés
A vitás pontok között van a minimális kórházi személyzet meghatározása is, amit a LOZ egy 2008-as miniszteri rendeletnek megfelelően akar a törvénybe emelni. Ez határozza meg, hogy egy osztályon minimálisan hány orvosnak, hány nővérnek kellene dolgoznia. „A rendelet már elavult, 2008-ban teljesen más feltételek között működtek a kórházak, mint 2024-ben” – magyarázza Petko. Szerinte ezt a rendeletet át kell dolgozni, ez a folyamat már elindult, de december végéig biztosan nem lehet befejezni.
A kórházigazgató büntetőjogi felelőssége
Az ANS számára elfogadhatatlan a LOZ azon követelése is, amely büntetőjogi felelősséget szabna meg a kórházigazgatók számára. Ez arra is vonatkozna, ha az igazgató nem tudja biztosítani a szükséges orvosszámot.
Börtön fenyegetné azt az igazgatót, aki csak négy új orvost tud felvenni, pedig valamelyik osztályos főorvos 8-at kér tőle
– magyarázta Petko. Szerinte ez a feltétel azért is elfogadhatatlan, mert a kormány is deklarálja, hogy mintegy 3 ezer orvos hiányzik országosan. „Szerintünk ez a követelmény alkotmányossági problémákba is ütközik” – magyarázta Petko.
Az ANS kórházaiban 500 orvos mondhatott fel
Az orvosok felmondása az ANS kórházait érinti enyhébben, Petko szerint a mintegy 3300 felmondott orvos 15 százaléka, vagyis mintegy 500 orvos munkája válhat kérdésessé a 85 kórházban január 1-től. „Sokszor azonban egy orvos felmondása is komoly probléma, mert a sürgősségi osztályon nem lehet pótolni másik orvossal, egyszerűen nincs másik megfelelő képzettségű orvos” – magyarázta Petko. Úgy véli, hogyha nem sikerül megegyeznie a LOZ-nak és a minisztériumnak december végéig, annak a betegek ihatják meg a levét.
Egy lélegeztetőgépen lévő beteg mellé nem lehet nem megfelelő képzettségű orvost állítani, és levenni sem lehet a gépről
– mondta az ANS elnöke.
Habár ma (kedd) délután négykor kezdődött volna a megbeszélés az egészségügyi miniszter és a LOZ képviselői között. Az orvosok már úton voltak a megbeszélésre, amikor szerintük a minisztérium váratlanul lemondta a megbeszélést, tájékoztatott a TA3 hírtelevízió.
Az egészségügyi minisztérium elismerte, hogy ők mondták le a megbeszélést, de azt állítják, hogy a miniszter ma is beszélt a LOZ elnökével.
Mivel azonban Visolajský pozíciója nem változott, a parlament rendkívüli ülésének összehívását kéri, erre a miniszternek nincs mandátuma. Ezért előbb erről tájékoztatja a kormányt, majd ezután folytatja a tárgyalásokat
– tájékoztatta az Új Szót a minisztérium. Szerintük erről időben tájákoztatták a LOZ elnökét is a mai megbeszélés előtt.
Az államfő gratulált, Fico hallgat
A kormány és a LOZ megállapodását üdvözölte Peter Pellegrini államfő is.
Kedvező jelzés ez ebben a karácsony előtti időszakban az ország polgárai számára is, mert nem maradnak orvosi ellátás nélkül
– emelte ki a megállapodás jelentőségét Pellegrini. Külön megdicsérte Kamil Šaško egészségügyi minisztert, aki szerinte profi módon vezette a tárgyalásokat. Gratulált a miniszternek elődje, Zuzana Dolinková is, aki éppen a konszolidációs csomag elfogadása után mondott le, ami csökkentette az orvosbérek emelkedésének mértékét. A volt miniszter szerint a most elfogadott szerződés azt mutatja, hogy a kormány részéről éppen ő volt az akadálya annak, hogy megegyezés jöhessen létre az orvosokkal.
Természetesen elégedett a miniszter munkájával Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, a Hlas elnöke is.
Robert Fico kormányfő egyelőre nem értélkelte a megállapodást, a szerződést sem ő, hanem Kamil Šaško írta alá, habár a kormány hagyta jóvá. Peter Visolajský szerint viszont a miniszterelnök neki is személyesen gratulált a szerződés aláírása után. Fico egyelőre még a közösségi médiában sem reagált a megállapodásra, pedig az orvosok felmondása komoly zavart okozott volna a kórházaknak. A kormányfő nem is tárgyalt az orvosokkal, ezzel jelezte, hogy az ágazat számára nem “miniszterelnöki téma”. A legutóbbi megállapodást a LOZ-zal az előző miniszterelnök, Eduard Heger írta alá.
Fico később “összeférhetetlenséggel” indokolta, hogy nem vett részt a tárgyalásokon, mivel néhány hónapja, a májusi merénylet után az orvosok mentették meg az életét.
Az ellenzéki pártok ellenőrizni fogják a megállapodás betartását. A KDH szerint a kormány a szerződéssel “időt vett” február végéig. A párt azt várja az egészségügyi minisztertől, hogy előterjeszti tervét az egészségügy további fejlesztésére.
(ú, TASR)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
