A parlament jóváhagyta a közoktatási törvény módosítását, Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő módosító javaslatának köszönhetően törvénybe foglalták, hogy a szlovák nyelvet idegen nyelvként oktatják a nemzetiségi iskolákban. A szakértők szerint a szlovák nyelvoktatás évtizedek óta reformra szorul, a jelenlegi változtatás azonban nem feltétlenül hozza meg a kívánt eredményt.
Gyimesi György parlamenti képviselő módosító javaslatára rábólintott a törvényhozás, így az oktatási törvénybe bekerült, hogy a nemzetiségi iskolákban idegen nyelvként oktatják a szlovák nyelvet. „Nagyon fontos törvény, amely után már 30 éve sírt a magyar szív, a Magyar Pedagógus Szövetség 30 éve kérte a szlovák törvényhozást, hogy tegye lehetővé azt, hogy a szlovák nyelvet a magyar iskolákban idegen nyelvként tanítsák. A mai nap után ez lehetséges” – mondja Gyimesi a közösségi oldalán közzétett videóban.
Ravasz Ábel, a parlament kisebbségi ügyekkel foglalkozó képviselői csoportjának külső szakértője, a Bél Mátyás Intézet elnöke pozitívan értékelte a törvénymódosítást, de jelezte, sok a megválaszolatlan kérdés. „A módosítás olyan dologra reagál, amely a kisebbségek követelése volt az eddigiekben is” – mondta. „Óvatos optimizmussal tekintek erre az eredményre” – folytatta. „Nagyon fontos lesz, hogy milyen technikai segítséget kapnak az iskolák a kivitelezéshez a továbbiakban” – hangsúlyozta, majd megjegyezte, a törvénymódosítást nem érdemes komplex reformként értelmezni. „Gyakorlatilag ez egy odatett mondat a törvénybe, ami nem baj, de nehéz erről úgy beszélni, mint egy oktatáspolitikai reformról” – zárta Ravasz.
Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet vezetője szintén megerősítette, olyan témáról van szó, amely körülbelül 20-25 éve terítéken van. „Az, ami a törvénybe került, hogy a szlovák nyelv más módszertannal lesz oktatva, nem egy egetrengető dolog. Tulajdonképpen annyi történt, hogy amit a magyar pedagógus közösség már 20 éve mondott, az most egy mondatban bekerült” – mondta, s hozzáfűzte, véleménye szerint ez azt jelenti, hogy normálisabban lehet majd összeállítani a szlovák tanterveket és a tananyagokat. „Egy 6-7 éves gyereknek remélhetőleg nem kell majd érthetetlen szlovák verseket tanulni” – tette hozzá. Úgy véli, az idegen nyelvek módszertana sokkal inkább a kommunikációra helyezi a hangsúlyt, így talán a szlovák nyelv oktatása is ebbe az irányba mozdulhat el.
Kérdésünkre, az iskolák, illetve tanárok fel vannak-e készülve az új módszertan alkalmazására tankönyvek, valamint képesítés szempontjából kiemelte: „Nagyon jó lenne, ha a tanárok arra lennének felkészítve, hogy nem tankönyvet tanítanak, hanem gyereket”. Állítja, az egyik legnagyobb probléma eddig is az volt, hogy sok pedagógus mindent letanított, ami a könyvekbe bekerült. A módosítás margójára megjegyezte, diszkutabilis területet érint. „Egy módszertani kérdést most törvénybe foglaltak, és ez azért érdekes, mert a pedagógusnak egyébként módszertani szabadsága van. Ez nagyon vitatott dolog” – mutatott rá az intézet vezetője. Fodor példaként említette, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor valaki az interneten azt állította, törvénybe kellene foglalni, hogy a szlovák nyelvet a magyar iskolákban más alapokon, más módszerekkel oktassák, megjegyezte: „isten őrizz, hogy módszertani kérdéseket törvénybe foglaljanak”. „A pedagógusnak eddig is ezer módja volt, hogy kommunikatívabban tanítson. Szerintem az a pedagógus se követett el bűnt, aki egy hülye verset vagy érthetetlen szöveget nem magoltatott be a gyerekekkel” – vélekedik Fodor.
Az, hogy a módosítást tartalmazó mondat milyen változást eredményez a valóságban egyelőre kérdéses. Emlékeztetett, a 90-es évek közepén maga a minisztérium is tett üzeneteket a magyar iskolák irányába, hogy a szlovák nyelvoktatáson változtatni kellene. „A probléma az volt, hogy amikor jött egy felmérés, tanfelügyelői vizsgálat, akkor sokkal inkább a bemagolós dolgokat kérték számon” – ilyen szempontból szerinte előrelépés történhet, ha törvény rögzíti, akkor bele lehet kapaszkodni, hogy a felmérések és vizsgálatok is ehhez igazodjanak. Fodor úgy véli, a tantervek, tankönyvek, valamint a pedagógusok továbbképzése szempontjából szintén hasznos lehet a törvényi háttér. „Ezt az egészet rendszerbe kell rakni – más könyvekkel, más tantervekkel” – zárta.
Filip Mónika, az oktatási tárca volt államtitkára, aki korábban részt vett az oktatási törvény módosításának kidolgozásában, szintén nem igazán érti, miért volt szükség a képviselő által benyújtott módosításra. „Nem azzal volt a gond, hogy a szlovák nyelvet nem lehet úgy tanítani, mint idegen nyelvet vagy mint második nyelvet. Továbbra is az a probléma, hogy miként oktatják a szlovák nyelvet, tehát a didaktikus eszközök, tankönyvek és a hozzáállás kérdése” – válaszolta lapunknak Filip.
Prékop Mária, az oktatásügyi minisztérium kisebbségi főosztályának egykori vezetője szerint a módszertan törvénybe foglalása példa nélküli. „A módszertan az én fegyvertáram. Arról szól, hogy megválasztom, az adott tananyaghoz az adott csoportnak milyen módszerrel, eszközökkel lehet a legjobban átadni a tudást” – figyelmeztet. „Abszolút szakmaiatlan és beavatkozik a szuverén jogomba, hogy a szakmai képesítésem alapján, hogyan végzem a munkámat. Erről szól a szakmai szabadság” – állítja Prékop, majd felteszi a kérdést törvénybe iktatják-e azt is, hogy a pékek csak bal kézzel süthetnek kenyeret. Úgy véli, ez a gondolkodásmód a diktatúrákra volt jellemző, ahol a frontális oktatás szerint csak egy megfelelő kérdés és válasz létezett. „Ez ellen küzdünk, azért, hogy személyre szabott oktatás legyen, hozzáadott pedagógiai értékkel, minden gyerek tudásához mérten. Azt gondolom, hogy ilyen mélységesen szakmaiatlan dologról politikai szinten beszélgetni végzetes hiba” – árulta el lapunknak. Belátta, a szlovák nyelv oktatása több sebből vérzik, de a gyerekek nem egyformák, sok múlik, azon, az ország melyik részéről van szó, illetve teljesen magyar környezetből származik-e a diák. „Pontosan az a módszertan lényege, hogy ki tudom választani azt a módszert, ami a leghatékonyabb az érintett gyereknél ahhoz, hogy elsajátítsa a nyelvet” – szögezi le. Problémát lát abban is, hogy ha a szlovák nyelv az idegen nyelv kategóriájába kerül, akkor ki lesz a szakképzett tanár. Mindemellett felhívta a figyelmet arra, ha idegen nyelv státuszt kap a szlovák tantárgy, a közös európai referenciakeret által előírt szabályoknak nem fognak megfelelni a jelenlegi szlovák tankönyvek.
Az oktatási minisztériumot szintén felkerestük az ügyben, a sajtóosztály írásban válaszolt kérdéseinkre. A tárca megerősítette, a koncepció, mely meghatározza a szlovák nyelv és irodalom oktatásának feltételeit a magyar tannyelvű iskolákban 1991-ben lett elfogadva és 2018-ban aktualizálták, kimondja, hogy a szlovák nyelv tanításához az idegen nyelv oktatása során használt módszereket és technikákat lehet alkalmazni. Ez egyaránt érvényes az alapiskolákra és a középiskolákra, s azt jelenti, a szlovák nyelv oktatásánál az idegen nyelvhez hasonlóan, a cselekvés-orientált megközelítés érvényesül. A tárca állítása szerint tehát ma is a nyelv aktív és értelmes használatára kellene fektetni a hangsúlyt, mely során fejlődnek a diákok kommunikációs képességei. Hozzáteszik, a szlovák nyelv oktatásában ezt az aspektust a továbbiakban is meg szeretnék erősíteni, például az alapiskolai tantervek jelenleg zajló változtatásánál, illetve az új nevelési standardok kidolgozásánál. Mint kiderült, a szlovák irodalom továbbra is tantárgy részét képezi, a változás elsősorban a felhasznált tanítási technikákat és módszereket érinti.
A minisztérium belátja, míg a leendő angol és német szakos tanárok az egyetemen az idegen nyelv módszertanát tanulják, addig Szlovákiában egyetlen pedagógia kar sem készíti fel a tanárokat arra, hogy második nyelvként oktassák a szlovákot. „A főiskolákon a szlovák nyelv és irodalom módszertana tantárgy sem létezik speciálisan a nemzeti kisebbségek iskolái számára” – írják. Leszögezik, tisztában vannak a problémával, és már különböző javaslatok is születtek a magyar tannyelvű iskolákban szlovák nyelvet oktató pedagógusok specifikus képzését illetően. Az állásfoglalásból kiderül, a tárca tudatosítja, hogy a szlovák szakos tanárok képességeinek fejlesztése a kommunikatív oktatási stratégia alkalmazása terén legalább annyira fontos, mint a pedagógiai dokumentumok megváltoztatása.
A tankönyvekre vonatkozóan azt mondják, a didaktikus eszközök készítése a kiadók és a szerzők hatáskörébe tartozik, a piacon pedig már jelenleg is többféle eszköz található, amelyek figyelembe veszik, hogy az idegen nyelv módszertanának megfelelően lehet oktatni a szlovák nyelvet a magyar iskolákban. „A magyar tanítási nyelvű iskolákban a szlovák nyelv és irodalom tantárgy kiindulópontja a kommunikatív tanítás” – hangsúlyozza a sajtóosztály, hozzátéve, a tanároknak figyelembe kell venniük, a diákok különböző nyelvi képességekkel rendelkeznek, s ehhez kell igazítaniuk az oktatás módszerét, valamint annak tempóját.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
