Hűvösebb otthonok, élhetőbb városok – így védekezhetünk a nyári hőség ellen Kuklis Katalin2026. 07. 26., v – 17:08
A hőhullámok ma már nem rendkívüli jelenségek, hanem a nyarak egyre gyakoribb velejárói. A szakértők szerint nemcsak az a fontos, hogy miként óvjuk meg magunkat a kánikulában, hanem az is, hogyan alakítjuk át otthonainkat és városainkat úgy, hogy jobban ellenálljanak a forróságnak. A megoldás sokszor egyszerűbb és természetesebb, mint gondolnánk.
A klimatológusok szerint egyelőre semmi sem utal arra, hogy a közeljövőben hűvösebb nyarak következnének. Az átlaghőmérséklet emelkedésével a hőhullámok egyre gyakoribbak és hosszabbak lesznek, ami nemcsak az egészségünket, hanem a települések élhetőségét is próbára teszi.
Otthonunk védelmében a szakértők elsőként a megfelelő árnyékolást emelik ki. A külső redőnyök, zsaluziák vagy napellenzők jóval hatékonyabban tartják kint a meleget, mint a belső függönyök. Ugyanilyen fontos a tudatos szellőztetés: érdemes éjszaka és kora reggel alaposan átszellőztetni a lakást, napközben viszont csak rövid időre kinyitni az ablakokat, hogy ne engedjük be a forró levegőt.
Kapcsolódó cikkünk
A nyári hőségben nemcsak az számít, hogy elegendő folyadékot fogyasszunk, hanem az is, milyen hőmérsékletű italt választunk. A nagy mennyiségben vagy túl gyorsan elfogyasztott jeges italok átmenetileg lassíthatják az emésztést, puffadást, hasi görcsöket, sőt fejfájást is okozhatnak.
Dr. Németh Dániel, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának szakorvosa szerint ráadásul hidratálás szempontjából nincs különbség a hideg és a szobahőmérsékletű víz között.
A forró nyári napokon sokan ösztönösen a jéghideg italokhoz nyúlnak, a szervezet azonban nem mindig hálálja meg ezt a hirtelen lehűtést.
A túl hideg folyadék átmenetileg lassíthatja a gyomor és a belek működését, emiatt az emésztés is lelassulhat. Ennek következtében könnyebben felhalmozódnak a gázok a bélrendszerben, ami puffadást, teltségérzetet vagy akár hasi görcsöket is okozhat.
A kellemetlen tünetek elsősorban azokat érinthetik, akik valamilyen emésztőrendszeri problémával – például irritábilis bél szindrómával (IBS) – élnek, de egészséges embereknél is előfordulhatnak. Minél nagyobb a különbség a test és az elfogyasztott ital hőmérséklete között, illetve minél több nagyon hideg folyadékot iszunk egyszerre, annál erősebbek lehetnek a panaszok – hívja fel a figyelmet a szakember.
Dr. Németh Dániel szerint a migrénre hajlamosaknak, valamint a gyermekeknek és az időseknek is érdemes óvatosnak lenniük. Az ő szervezetük érzékenyebben reagálhat a hirtelen hőmérséklet-változásra, így már kisebb mennyiségű jeges ital is kellemetlen tüneteket válthat ki.
Nemcsak az emésztést befolyásolhatja
A hideg italok hatása nem áll meg az emésztőrendszernél. A garat idegvégződéseinek ingerlése egyeseknél az úgynevezett „fagylaltfejfájást”, sőt akár migrénszerű rohamot is kiválthat.
A szakember szerint a legjobb választás a körülbelül 16 Celsius-fokos, kellemesen hűvös ital. Ez kellően frissítő a nyári melegben, ugyanakkor kisebb valószínűséggel okoz emésztési panaszokat vagy fejfájást.
A hidratálás szempontjából ugyanakkor nincs jelentősége annak, hogy hideg vagy szobahőmérsékletű vizet fogyasztunk: mindkettő egyformán hatékonyan pótolja a folyadékot.
Érdekes megfigyelés, hogy míg a hideg italok átmenetileg lassíthatják az emésztést, addig a meleg italok ennek éppen az ellenkezőjét válthatják ki. Fokozhatják a bélmozgást, javíthatják az emésztőrendszer vérkeringését, így segíthetik az emésztést. Ez lehet az egyik oka annak is, hogy számos meleg éghajlatú országban hagyományosan meleg teát fogyasztanak az étkezések mellé.
Kapcsolódó cikkünk
Legyintés és sokatmondó mosolygás. Ez a leggyakoribb reakció, amikor az evésről az ivásra terelődik a szó egy tanácsadási folyamat során.
Unottan hallgatják a vízivással kapcsolatos mondandómat, és szemük csak akkor csillan fel, ha olyan trendi italok kerülnek szóba, mint a maté, matcha, gombás kávé, kombucha és társaik. Nem csoda, hiszen ezektől az elixírektől nem kevesebbet remélünk, mint a hosszú élet és az örök fiatalság titkát. Tessék kényelembe helyezni magunkat, mert jön most pár kijózanító tény az ivási szokásainkkal kapcsolatban.
Minek inni?
Az első számú étkezési tanáccsá vált a kalóriaegyensúly. Egyszerűen fogalmazva: együnk annyi kalóriát, amennyit felhasználunk, és nem lesz gondunk a felesleges kilókra. Ha ezt a logikát megértettük, akkor az ivással is menni fog. Ismerkedjünk meg egy kevesebbet hangoztatott, de annál életbe vágóbb jelenséggel, a vízmérlegegyensúllyal.
Felnőtt testünk kb. 60%-a víz, ami lehet, első hallásra soknak hangzik, de annak fényében, hogy három hónapos embrióként még 94%-ban vízből álltunk, rögtön nem tűnik olyan soknak.
Ezt a bennünk lévő vizet ne egy lezárt vizeshordóként képzeljük el, hanem a testünk minden szegletét hol sűrűbben, hol ritkábban átitató nedvességként, amit szervezetünk igyekszik fenntartani, vagyis hidratáltnak maradni.
Mivel nem lezárt hordók vagyunk, így folyamatosan veszítünk a víztartalmunkból: vizelettel, széklettel, kilélegzéssel, párolgással és izzadással.
Nyugalmi állapotban naponta kb. 1,5 liter víz hagyja el a testünket. Ebből kb. 500 ml vizelettel, 300 ml széklettel és 700 ml a bőrön párolgással és tüdőn kilégzéssel távozik.
Ez a minimális vízvesztés. Ha emellett még a hőség, fizikai megterhelés vagy stressz miatt, mondjuk, verejtékezünk, akkor az további vízvesztést jelent. De a külső környezet is hatással van arra, hogy mennyi vizet veszítünk. Például egy száraz levegőjű, meleg szobában többet párologtatunk. Ezt a téli fűtési időszakban kiszáradó bőrünk azonnal vissza is igazolja nekünk.
Hogy helyreálljon az egyensúly, pótolni kell, amit elveszítettünk, vagyis vizet kell juttatni a testünkbe. Ennek észlelésére van egy precíz belső vízmérlegünk. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy életbe vágóan fontos kis gépezet. Érzékeli, hogy csökkent testünkben a szükséges vízmennyiség, és jelzi az agynak, ahol reakcióként többek között szomjúságérzet jön létre.
Testünk mindent megtesz annak érdekében, hogy a vízfelvételt és vízleadást egyensúlyban tartsa.
A mi dolgunk csak annyi lenne, hogy észleljük testünk jelzését, és vizet igyunk, amikor szomjazik.
Illetve van itt még egy dolog: hogy észleljük az idő múlását. Tudományosan bizonyított, hogy időskorban a szomjúságérzet gyengül, és bár a szervezet vizet veszít, a belső vízmérleg mégsem reagál, az agyban nem jön létre a szomjúságérzet. Időskorban vizet inni akkor is szükséges, ha nem érzünk szomjúságot.
Az ivás szertartása
Most, hogy tiszta vizet öntöttünk a pohárba, és ki-ki megitta a maga napi adagját, kortyoljunk bele más italokba is. Az ugye már mindenki számára világos, hogy ezeket az italokat nem azért fogjuk inni, hogy a szomjúságunkat oltsuk. De akkor miért?
A kávé és a zöld tea, utóbbinak egyik fajtája, a matcha épp az egyik legdivatosabb elixírnek számít, a fermentált italok, jótékonyan hatnak az egészségre. Egészségre gyakorolt hatásukat a bennük lévő antioxidáns vegyületeknek köszönhetik.
Egy 283 ital antioxidánstartalmát vizsgáló kutatásból kiderült, hogy egy csésze matchában több mint kétszer annyi antioxidáns van, mint egy csésze kávéban.
Talán azért ez a nagy matchaláz, ami miatt a kávézók kénytelenek voltak a kínálatukba felvenni ezt a zöld italt. Pedig ugyanez a vizsgálat azt is kimutatta, hogy magasan a legtöbb, a matchában lévőhöz képest is 32 %-kal több antioxidáns vegyület a hibiszkuszteában van. Akkor nem inkább hibiszkuszteára lenne logikus váltani?
Az innivalóktól egyfajta varázserőt várunk: szebbek, bátrabbak, fiatalabbak, erősebbek akarunk lenni tőlük. Ez a vágyunk egyidős az emberiséggel.
S hogy épp milyen elixírtől várjuk ezt a csodát, az koronként és kultúránkként változó. Úgyhogy mielőtt bármilyen divatos ital fogyasztásába helyeznénk egészséges életünk reményét, ismerjük meg annak kulturális hátterét: kik, miért és hogyan fogyasztják? Szinte minden ilyen ital elkészítéséhez és fogyasztásához évtizedek vagy évszázadok alatt formálódott rituálék kapcsolódnak. S talán, bár kevésbé hangoztatott, de negatív hatások is. Járjunk mindezeknek alaposan utána. Ne egy hirdetés vagy baráti ajánlás alapján döntsünk.
Válasszuk akár a kávézás, akár a teázás rituáléját, jó, ha tudjuk, hogy a minőség itt is számít. Nemcsak az ízélmény, de a várt, jótékony hatások miatt is.
A minőségnek ára is lesz, de ez talán segít abban, hogy valóban rituáléként, minden kortyot megbecsülve fogyasszuk ezeket az elixíreket.
Miközben írtam ezt a cikket, az asztalomon lévő üvegből elfogyott egy liter víz, és megittam egy kávét. Tudom, hogy bármennyire is szomjas lettem volna, nem szakítom meg az írást azért, hogy elbattyogjak a konyhába egy pohár vízért. Ezért inkább mindig a közelemben van a vizesüveg. A kávét az írás közben tartott szünetben készítettem el papírfilteres aeropress-szel, és kortyolgattam el a kertben. Régóta a filteres kávét szeretem. Azt csak egy nemrég olvasott kutatásból tudtam meg, hogy a kávé jótékony hatása épp ennél a főzési módnál érvényesül a legjobban. Na de ennek majd részletesen utánajárunk a második részben…
Kapcsolódó cikkünk
Étkezési tanácsadóként egyet mondhatok a hüvelyesekkel kapcsolatban: együnk belőlük többet. De egyrészt cikknek ez a mondat egy kicsit kevés, másrészt hallom a kérdést, amit a klienseim is rendre feltesznek nekem: hogyan egyek több hüvelyest? Tálalok pár konyhakész megoldást, ami várhatóan meghozza az étvágyunkat a hüvelybe zárt fehérjebombákhoz anélkül, hogy kirobbanó élmények követnék lakomákat.
Vörös lencse, mogyoró
A legtöbben kapásból felsoroljuk, hogy a hüvelyes közé a borsó, a bab és a lencse tartozik. Egészen pontosan a zsenge zöldborsó, a bőséghozó zöld lencse és a főzelékek sztárhozzávalója, a tarkabab.
Néhányunk kamrája ennél színesebb felhozatallal dicsekedhet, ami a hüvelyeseket illeti, s ha jobban a polcok mélyére nézünk, találunk ott vörös lencsét, csicseriborsót, vajbabot és vesebabot is. Azt azonban kevesen tudják, hogy legkedveltebb diófélénk, a földi mogyoró is hüvelyes. Akárcsak a szójabab.
A hüvelyesek igencsak gazdag és színes élelmiszercsoport, és ennek köszönhetően rengetegféle étel készíthető belőlük. De ne szaladjunk ennyire előre. Előbb tisztázzuk, miért is jó nekünk hüvelyeseket enni.
Nem babra megy
Van bennük minden jó: magas a fehérje-, cink- és vastartalmuk, akárcsak a húsnak, gazdagok rostban, folsavban, polifenolokban, mint a zöldségek, és közben természetesen zsírszegények, mondhatni diétások. Egyre több kutatási eredmény számol be a hüvelyesek egészségvédő hatásairól. Az étrend rendszeres kiegészítése hüvelyesekkel csökkentheti a leggyakoribb súlyos betegségek (elhízás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, rák) kialakulásának kockázatát.
A hüvelyesek táplálkozási, egészségvédő és gasztronómiai jelentőségének széles körű megismertetése érdekében az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete a 2016-os évet a Hüvelyes Termények Nemzetközi Évének nyilvánította.
A nemzetközi év mottója: „Együk magunkat egészségesre a hüvelyesekkel!” Jól hangzik, nem igaz? Akkor mégis miért eszünk olyan ritkán hüvelyeseket?
Kifogásnak nevezem mind a 4 leggyakoribb okot, ami miatt nemet mondunk a hüvelyesekre, hiszen mindre van megoldás. Nézzük sorben.
1. Szegény ember eledele
A rossz körülmények között is megtermő, hónapokig jól tárolható hüvelyesek valamikor népeledelnek számítottak. A mai élelmiszerkínálatban igazi ritkaságszámba megy a hüvelyesek kiváló ár-érték aránya. Táplálkozási szakértőként pedig a hüvelyesfogyasztást az egészségünkért tett egyik legkifizetődőbb befektetésnek tartom. Mindenkinek a saját döntése, hogy a letűnt idők mércéjével vagy modern szemlélettel néz a tányérjára.
2. Szélgörcsöket okoz
Egyes bennük lévő szénhidrátok gázképző hatásúak és puffadást okozhatnak az arra érzékenyeknél. Ezt a kellemetlen hatást meg tudjuk előzni. Egyrészt kutatások igazolják, hogy minél tovább főzzük a hüvelyeseket, annál inkább csökken a puffasztó és gázképző hatásuk. Másrészt az alapos rágás, lassú evés is segít. Akárcsak a helyes fűszerezés és a rendszeres fogyasztás. Bélbaktériumaink – amik a kellemetlen mellékhatásért felelősek – hamar hozzászoktathatóak a hüvelyesekhez, így néhány viharosabb nap után hamar beáll a szélcsend, amennyiben naponta eszünk hüvelyest.
3. Sokáig kell főzni
A zöldségekhez képest valóban hosszabb főzésidőt igényelnek, sőt, még áztatni is kell a száraz hüvelyeseket. Szerencsére erre több kényelmes megoldás is kínálkozik. Például egy kuktafazék több órányi időt takarít meg nekünk, vagy kényelmes és biztonságos felhasználási lehetőség az előpárolt vagy előfőzött konzervbab. A vöröslencse pedig áztatás nélkül is 15 perc alatt puhára fő.
4. Anti-tápanyagok vannak benne
Nyers állapotban a hüvelyesek tartalmaznak olyan anyagokat (tannin, fenol, fitáz), amelyek a tápanyagok felszívódását gátolják. Áztatással és főzéssel egyrészt ezektől a kellemetlen anyagoktól könnyedén megszabadulunk, másrészt így sokkal könnyebben emészthetővé válnak a hüvelyesek, és a bennük lévő tápanyagok is könnyebben hozzáférhetőek az emésztőrendszerünk számára. Sőt, akár 50 százalékkal is növelhetjük a hüvelyesekből nyerhető jótékony polifenolokat, ha a főtt hüvelyeshez C-vitamin-tartalmú lime-levet adunk.
Minden étkezésre kínál valamit
A leveseken és a főzelékeken túl számos más étel is készíthető hüvelyesekből, például pirítósra kenhető pástétomok és kencék. Ha nincs kedvünk, időnk pepecselni, akkor a sarki boltban is beszerezhetünk egy finom csicseriborsó-humuszt vagy szójaalapú növényi pástétomot. Napi adagunkat így már a reggelivel kipipálhatjuk.
A száraz vörös lencsét vagy csicseriborsót finom porrá őrölve zsemle, zöldségfasírt vagy épp sütemény alapjául szolgáló lisztet kapunk.
Főtt babot keverhetünk nyers zöldségsalátába vagy szaftos ragukba. A főételtől a desszertig bárhol helyet kaphat egy kis hüvelyes.
Kezdjük egy marék hüvelyessel
A hüvelyesekkel nem kell mindjárt nagy terveket szőni. Elég egy apró változtatás – észrevétlenül is bekerülnek a hétköznapjainkba. Mert ezek a kis fehérjegolyók nemcsak egészségesek, hanem barátságosak is: a kamrában elállnak, a pénztárcánkat kímélik, és egy idő után a szervezetünk is megtanul örülni nekik. Próbáljunk ki egyet, kettőt, aztán jöhet a többi – kanalanként épülnek be étrendünkbe sok-sok jótékony hatásukkal.
HÚS
ZÖLDSÉG
GYÜMÖLCS
GABONA
Sportolás után is érdemes kivárni
Edzés vagy intenzív testmozgás után szintén nem ajánlott azonnal jéghideg italt inni. Bár gyakran hallani, hogy a hideg ital „leforrázza” a gyomrot, ez valójában nem így működik. A mozgás során megemelkedett testhőmérséklet miatt ilyenkor nagyobb a hőmérséklet-különbség, ezért célszerű néhány percet várni, vagy kevésbé hideg italt választani.
A jó hír, hogy ezek a kellemetlen hatások többnyire csak átmenetiek. Ahogy a gyomorban felmelegszik a folyadék, az emésztőrendszer működése fokozatosan normalizálódik, így a hideg ital önmagában nem okoz tartós károsodást. A nyári melegben tehát nem kell lemondani a hűsítő italokról, de a jeges helyett érdemes inkább kellemesen hűvös változatot választani.
Segíthet a fogyásban a hideg víz?
Sokan hiszik, hogy a hideg víz fogyasztása gyorsítja a fogyást. Dr. Németh Dániel szerint valóban szükség van némi energiára ahhoz, hogy a szervezet testhőmérsékletűre melegítse a hideg folyadékot, ennek azonban elenyésző a kalóriaigénye, így önmagában nem eredményez számottevő testsúlycsökkenést.
A megfelelő folyadékbevitel ugyanakkor hozzájárulhat a teltségérzet kialakulásához, ami csökkentheti az elfogyasztott étel mennyiségét. Ez a kedvező hatás azonban nem a víz hőmérsékletének, hanem magának a megfelelő hidratálásnak köszönhető.
(Semmelwis Egyetem)
A lakásban keletkező hő csökkentése is sokat segíthet. A főzést célszerű a hűvösebb reggeli vagy esti órákra időzíteni, a régi, sok hőt termelő elektromos készülékeket pedig energiatakarékosabbakra cserélni. A szakemberek szerint még az is számít, hogy nyáron felszedjük a vastag szőnyegeket, hiszen a kő- vagy parkettaburkolat kellemesebb hőérzetet biztosít. Ha nincs légkondicionáló, egy ventilátor is hatékony lehet – különösen akkor, ha nem közvetlenül ránk, hanem a fal felé irányítjuk.
A legnagyobb kihívással azonban a városok néznek szembe. A beton és az aszfalt nappal elnyeli, éjszaka pedig visszasugározza a hőt, ezért a sűrűn beépített területeken akár több fokkal is melegebb lehet, mint a zöldebb városrészeken.
A szakértők szerint a hosszú távú megoldást a több fa, a parkok, az árnyékos közterek és az esővíz helyben tartása jelentheti. Az úgynevezett kék-zöld infrastruktúra – vagyis a növényzet és a vízfelületek tudatos fejlesztése – természetes módon hűti a környezetet. A fák különösen fontosak, hiszen nemcsak árnyékot adnak, hanem párologtatásukkal is csökkentik a levegő hőmérsékletét.
A szakemberek szerint ma már nem az a kérdés, hogy lesznek-e még szélsőséges hőhullámok, hanem az, mennyire tudunk felkészülni rájuk. Az otthonok tudatos hűtése és a városok zöldebbé tétele nemcsak a nyári komfortérzetet javítja, hanem hosszú távon egészségesebb és élhetőbb környezetet is teremt.
(SITA)
Kapcsolódó cikkünk
Néhány jótanács arra az esetre, ha visszatérne a kánikula.
1. Felejtsük el a hálózsákot! Nyáron egy rövid újjú trikó és egy pelenka bőven elegendő „pizsinek“, figyeljünk arra, nehogy túlöltöztessük a kicsiket!
2. Óvatosan a klímával! Klímahasználat mellett is fontos a szellőztetés, valamint az, hogy az éjjeli órákban inkább kapcsoljuk ki a légkondit. Szárítja a levegőt, és ha közvetlenül a babára fúj, akkor könnyen megfázást, a nyálkahártya kiszáradását okozhatja.
3. Illóolajokkal könnyebb! Az orvosi levendula nyugtató hatású, felnőttnek és gyereknek egyaránt segíthet a lelassulásban, elalvásban. Cseppentsünk a párnára, matracra belőle. A szibériai fenyő illata is nyugtató hatású, segíti a légzést. Ha nagy a meleg, frakcionált kókuszolajjal higított borsmentát is kenhetünk a nagyobb gyerekek gerincére, kellemesen hűsítő hatású. Arra viszont vigyázzunk, hogy csak orvosi tisztaságú illóolajat használjunk! Mindig olvassuk el a gyártó ajánlását, és győződjünk meg róla, hogy semmilyen káros adalékanyag nincs benne.
4. Hogyan tudjuk megállapítani, hogy a babának melege van?
A baba hőérzete nem mindig tükröződik a végtagjai hőmérsékletén, mert azok normál esetben is hűvösebbek lehetnek. A legmegbízhatóbb módszer, ha a tarkóját tapintjuk meg. Ha a tarkó meleg és száraz, a baba komfortosan érzi magát. Ha a tarkó meleg és nedves, a baba valószínűleg túlöltöztetett, ha pedig hideg vagy nyirkos, akkor fázik. A túlhevülés jelei közé tartozik a kipirult arc, a nyugtalanság, az izzadás és a szapora légzés, míg a fázás sápadtsággal, hideg kéz- és lábfejjel, illetve aluszékonysággal járhat. A szülői odafigyelés tehát kulcsfontosságú a baba komfortérzetének megőrzésében.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
