A Rákóczi Szövetség és a Pannonhalmi Főapátság több mint húsz éve rendszeresen meghirdeti a Cultura Nostra elnevezésű történelmi versenyét. A világjárvány évei alatt csak egyéni versenyzők indulhattak, idén azonban ismét csapatok mérkőztek meg egymással. A Kárpát-medence egész területéről több mint 150 csapat nevezett. A döntőt április 4-én a Pannonhalmi Főapátságban tartották.
A huszonkettedik alkalommal meghirdetett Cultura Nostra témája ez volt: Magyarország története a szatmári békétől II. József haláláig (1711–1790). A pályázati kiírásban terjedelmes szakirodalmat adtak meg a felkészüléshez a versenyen résztvevő magyarországi és határon túl élő magyar középiskolások (9–12. évfolyam) 3 fős csapatai számára. Az első két fordulót november, illetve január végén tartották, amelyeken egy-egy – az adott korszakra vonatkozó kérdésekből álló – online tesztfeladatot kellett megoldaniuk a csapatoknak. Az elért eredmények alapján alaposan megszűrték a mintegy 150 indulót.
A legjobb 10 csapat kapott meghívást az április 4-én megtartott döntőre, amelyet hagyományosan mindig az ezeréves Pannonhalmi Főapátság falai között tartanak. Érdekesség, hogy idén három gimnázium is dupla eséllyel képviseltette magát a legjobbak között. A székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium, a Tolnai Szent István Katolikus Gimnázium és a budapesti Budai Nagy Antal Gimnázium egyaránt két-két csapattal vehetett részt ezen az utolsó, szóbeli fordulón.
A vetélkedőn induló, a történelem iránt elkötelezett fiatalok már-már profik, akik a fordulók során rengeteg új ismerettel gazdagodtak. Sokat tanultak a kutatómunkáról is, egy dolgozat felépítéséről, a helyes forráshasználatról. Akár későbbi szakmai pályájukat is segítheti a megmérettetés; több egykori induló is már publikál a Pannonhalmi Főapátság kiadványaiban, de találni köztük olyat is, aki a Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője, a Collectanea Sancti Martini olvasószerkesztője lett.
A döntő helyszíne sem kevésbé lényeges, hiszen a főapátság gyökerei a Kárpát-medencei közös haza szervezésének a kezdeti időszakába nyúlnak vissza. A világörökségi épületegyüttes a hazai oktatás jelképes helyszíne, az ország legősibb iskolája. A főapátság egyik küldetése ezeréves nevelési-oktatási hagyományai alapján a jelen és a jövő építése. A Cultura Nostra történelmi vetélkedő ennek az építőmunkának az egyik megnyilvánulása, hiszen évtizedek óta módszeres tematikával súlypontokat helyez el, szemléletet formál. A versenyben résztvevő diákok, iskolák, csapatok mélyebben megértik, mi a hazaszeretet, a haza megbecsülése és a nemzeti identitástudat.
Az ünnepélyes eredményhirdetésen Csizmadia Anna, a Rákóczi Szövetség munkatársa hangsúlyozta: különösen örömteli, hogy a koronavírus-járvány után visszatérhetett a vetélkedő a régi, hagyományos formájához, azaz a csapatversenyekhez.
Hardi Titusz, a főapátság oktatási főigazgatója beszédében emlékeztetett, hogy a bencés rend alapító atyja, Szent Benedek 1500 évvel ezelőtt a Regulában megfogalmazta: az apátnak mindent úgy kell rendeznie, hogy legyen, ami után az erősek vágyódnak, de a gyengék sem veszítik el kedvüket. „Bízom abban, hogy sikerült ezt a történelmi vetélkedőt úgy megfogalmaznunk, hogy a tizedik helyezettnek van kedve tovább folytatni tanulmányait a történelemtudományok területén. Ugyanakkor remélem, hogy az elsőként végzett csapat is látja, milyen mélységek vannak még a témája mögött.”
A Cultura Nostra vetélkedő küldetése a magyar fiatalság összetartozás-tudatának megerősítése és a magyar történelem egy-egy fontos fejezetére vonatkozó ismeretek elmélyítése. A két szervező intézmény egyetértése alapján a vetélkedő a Kárpát-medence egész területéről szólítja meg a középiskolákat. A történelmi vetélkedő döntője nem csupán a csapatok versenyéről szól. A döntő kötetlen légkörét a diákok felkészültsége és a feladatok sokszínűsége garantálja, színvonalát az egyetemi tanárokból álló zsűri biztosítja évről-évre.
A helyezettek névsora ITT olvasható.
Forrás: Pannonhalmi Főapátság
Fotó: Rákóczi Szövetség
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
