Október 4-én ünnepelte huszadik évfordulóját a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét Programja Monoron. A két évtizede a Tabán telepen megalapozott segítő szemlélet azóta a szociális ellátás egyetemen tanított egyik módszerévé vált, melyre olyan programok épülnek, mint a háromszáz legszegényebb településen zajló Felzárkózó települések kormányprogram.
A monori Cinka Panna és Bercsényi utca kereszteződésénél fekvő Tabán telep és a Máltai Szeretetszolgálat története elválaszthatatlanul összefonódott egymással. Ott egy konténer irodában kezdődött annak a folyamatos jelenléten alapuló, összetett szociális segítő módszernek a kialakítása, amelyet ma Jelenlét programnak neveznek.
A Jelenlét programot az elmúlt két évtized során sok hátrányos helyeztű városrészben és településen indította el a Máltai Szeretetszolgálat, többek között Pécsett a György-telepen, Miskolc-Lyukóvölgyben, az egykor „Pokolinak” nevezett Toronyban Veszprémben, Tiszaburán és Tiszabőn – és ez adja az alapját a Felzárkózó települések programnak, amely az ország háromszáz legszegényebb falujának felzárkóztatását tűzte ki célul.
A kerek évforduló megünneplésére teljesen megtelt a monori Tanoda.
A rendezvényen részt vett Vecsei Miklós diagnózis alapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke; Pogácsás Tibor országgyűlési képviselő, aki a program indulásakor Monor polgármestere volt; Darázsi Kálmán, a város regnáló polgármestere; Kiss Dávid, a Jelenlét misszióért felelős vezető, a helyi program első szociális segítője; Kemes Balázs, a BME Építészmérnöki Kar oktatója, valamint a monori Jelenlét program korábbi és jelenlegi munkatársai.
Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos megnyitóbeszédében megemlékezett első monori tapasztalatairól, valamint mindazokról, akik munkájukkal, tettvágyukkal elkötelezetten segítették a monori Jelenlét programot.
Ezzel kapcsolatban kifejtette: „ennek a telepnek az a sajátossága, hogy mindig fiatalok vezették itt a programot. És
Kiss Dávid beszédében felidézte az első pillanatokat, amikor a monori program egyik első munkatársaként odaérkezett.
A Jelenlét program szakmai vezetője azt is hangsúlyozta, hogy Monor volt a bölcsője a Jelenlét programnak – itt indultak el olyan elemei, melyek a Felzárkózó települések program meghatározó szociális eszközeivé váltak: a közösségi fürdő és mosoda, a mindenki számára nyitott közösségi tér, mai nevén Jelenlét Pont, a Máltai Szimfónia és a Máltai Foci.
Kemes Balázs több mint tíz éve közreműködik a monori Jelenlét program építészeti fejlesztéseiben. „Doktoranduszként szociális építészet kutatással kezdtem foglalkozni, és azt találtam, hogy
– mondta.
A beszédek után a Máltai Szimfónia növendékei tartottak rövid koncertet, majd az egybegyűltek meglátogattak egy olyan családot, akik a monori szociális bérlakás program révén jutottak új, összkomfortos lakóházhoz a telepen kívül.
Az eseményt végül gőzölgő babgulyás zárta, amelyet a résztvevők pont úgy fogyasztottak el, ahogy az elmúlt húsz évben a segítő munka zajlott: jó hangulatban és együtt.
Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
