Húsz éve, 1997. június 26-án jelent meg J. K. Rowling Harry Potter és a bölcsek köve című regénye, egy hét részes sorozat nyitánya, egyben egy világméretű irodalmi kasszasiker első darabja. Senki sem sejtette, hogy akkora őrület lesz majd a könyv körül, amekkora lett (az első brit kiadás mindössze ötszáz példányban jött ki), a Pottermánia mégis megállíthatatlannak bizonyult, a lendület pedig tíz évvel az utolsó, Harry Potter és a Halál ereklyéi című kötet 2007. júliusi megjelenése után is töretlennek mondható. A regényfolyamban a szemünk előtt felnőtté cseperedő varázslótanonc olyan híres sorozatok főszereplői mellé került a modern irodalmi panteonban, mint amilyen a Csillagok háborúja vagy épp A gyűrűk ura. Rajongói klubok tömkelegével, a legnagyobb sztárokat is zavarba ejtő lelkesedéssel vagy épp kígyózó sorokkal egy-egy új kötet kiadása előtt, transzba esett fanatikusokkal a boltok előtt.
http://mno.hu/
Harry kétségkívül popsztár, még ha fiktív karakter is. S tetszik vagy sem, így több egy kitalált univerzum főszereplőjénél, több, mint egy szimpatikus, szemüveges fiatalember, aki már csak csillapíthatatlan igazságérzete miatt is dacol az elsőre nála sokkal erősebbnek tűnő gonosszal. Potter márkanév lett. Fogalmazhatunk úgy is: egy tudatos arculatépítésnek köszönhetően ott van benne minden, ami a modern fogyasztói társadalomban elérhető egy ifjúsági irodalmi karakterrel. Harryről mindenkinek – kisiskolás tiniktől a sokszorosan elismert írófejedelmekig – van véleménye, s élménye is vele kapcsolatban.
http://mno.hu/
Nem csoda, hogy már a kötetek megjelenése óta megy a huzavona arról, hogy tényleg annyira zseniális-e a sorozat, mint amekkora a felhajtás körülötte. Vajon ha nem készül a kötetekből filmfeldolgozás, akkor is eljutott volna ugyanide a sorozat? Mert az is kétségtelen tény, hogy a 2001-től Daniel Radcliffe, Emma Watson és Rupert Grint főszereplésével készült moziadaptáció sokat dobott a széria népszerűségén. Megannyi kérdés – nehéz igazságot tenni.
A regényeket magyarra fordító Tóth Tamás Boldizsár mindenesetre még öt éve így beszélt az Origónak minderről: „Amikor régebben azt nyilatkoztam, hogy a Harry Potter-regények nem képviselnek olyan nagy irodalmi értéket, többek között A gyűrűk urával vetettem össze magamban. A Harry Potterben én a humort és a játékosságot sokkal hangsúlyosabbnak érzem, mint azt a fajta zárt és logikus fantáziavilágot, amit A gyűrűk ura felépít. A gyűrűk urát egy tudós írta, és úgy is írta meg, mint egy tudós; minden nagyon ki van találva. A Harry Pottert inkább mindig játékos paródiának tartottam, és tiltakoztam az ellen, hogy bárki nagyon komolyan vegye. Ettől függetlenül lehet nagy siker, a dolog minőségével nem minden esetben függ össze, hogy mi mekkora siker. Menet közben aztán megváltozott a véleményem. Rászóltam magamra: gondolkodj el, ezt te is nagyon élvezted csinálni, ne szidd! Nem lehet szidni valamit, amit ennyien olvastak, és ilyen nagy hatással van emberekre.”
Ha valaki úgy véli is, a Potter-sagának nagyobb a füstje mint a lángja, az biztos, hogy a történet nagyon szerethető, s jó szívvel lehet ajánlani minden fiatal olvasónak. Nincs benne ugyanis semmi olyasmi, ami negatívan érinthetné őket, míg a mesés világ hamar képes beindítani a kicsik (és a felnőttek) képzelőerejét. Még azokat is el tudja varázsolni a Potter-univerzum, akik amúgy egyáltalán nem rajonganak érte. A filmeket jegyző Warner Brothersnek a londoni Watfordban kialakított Harry Potter múzeuma pont ezt tudja.
http://mno.hu/
Az öt órás túra egy elképesztően izgalmas utazás, főleg mert minden, a filmben használt eredeti helyszín és díszlet ott sorakozik egymás mellett, s olyan szájtátós attrakciókban lehet része az odalátogatónak, hogy hitetlenből akár igazi hívővé is válhat. Aztán persze az utazás végén megállunk az ajándékbolt előtt, hogy visszatérve a földre azt lássuk, bármennyire is elképesztő volt mindez, a lényeg mégis az üzlet. Merthogy a Potter-ereklyék nem egy-két fontba, hanem annál sokkal többe kerülnek.
http://mno.hu/
Persze csodálkozni immár nincs miért, az üzlet az üzlet, főleg, ha egy, mintegy nyolcvan nyelvre lefordított sorozatból több mint ötszázmillió példány kelt el az évek során. A szerzőjük pedig mindebből óvatos becslések szerint is legalább 650 millió fontot keresett, s a Forbes minapi összeállítása alapján még tavaly is 95 millió dollárt szedett össze, amivel a most 51 éves Rowling a harmadik legtöbb bevételt elkönyvelő közéleti személyiség volt.
Az anyagiakon túllépve azonban az is biztos, a Harry Potter bebizonyította, mindig lehet olyan képzelt világot álmodni, amely sokakat magával tud ragadni, olyannyira, hogy a popsztár varázsló örökre velünk marad. Még akkor is, ha már felnőttünk.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
