A kis Julija Viktorovnát 1999. október 1-jén, a Minszk és Oszipovics közti utolsó esti helyközi vonaton, egy úgynevezett elektricskán vesztették el szülei, akik két napon át tűvé tettek minden környékbeli állomást, hasztalanul. A hatóságok is nagy erőkkel keresték a négyéves gyermeket, de a kutatás nem hozott eredményt.
Nemrégiben Oroszországból jelentkezett a belorusz hatóságoknál egy fiatalember – az immár felnőtt lány egy barátja – azzal, hogy ismer egy intézetben, illetve nevelőszülőknél felnőtt nőt, aki talán azonos lehet azzal a lánnyal, akinek eltűnéséről az interneten kutakodva szerzett tudomást.
A nő töredékesen emlékezett gyermekkorára, bátyjára és nővérére, valamint arra, hogy 1999-ben a rjazanyi pályaudvarról hozták el. Julija hasonlítani látszott az egykori fotón szereplő kislányhoz, végül a DNS-vizsgálat is megerősítette, hogy a két évtizede elveszett lány került elő.
A szerencsésen végződött történetről a fehérorosz belügyminisztérium számolt be a honlapján, videofelvételt is közölte a boldog viszontlátásról.
A belorusz hatóságok szerint csoda, hogy ilyen hosszú idő után sikerült megoldani egy eltűnési ügyet. Mint kiderült, annak idején ott követett el mulasztást a belorusz rendőrség, hogy csak fehérorosz területen kereste az eltűnt gyermeket, Oroszországban nem köröztették a kis Juliát.
A hírekből nem derül ki, hogyan szakadt el szüleitől a lány, és miként került Oroszországba, a távoli Rjazanyba.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
