Az Agrosic közösségfejlesztő egyesület és a megyei húsmarhatenyésztők Bo-Cov Meat szövetkezete szervezésében a múlt csütörtökön szakmai napot tartottak húsmarhatenyésztőknek. A zaláni kultúrházban több mint hetven tenyésztő részvételével zajlott a szakmai konferencia. A háromszéki tenyésztők mellett eljöttek hargitai és brassói gazdák is, de még a távoli Suceava megyéből is érkeztek érdeklődők. A gazdanapra meghívták a megyei mezőgazdasági intézmények vezetőit is.
Az egybegyűlteket Könczei Csaba képviselő és Fodor István, Bodok község polgármestere köszöntötte. A képviselő szerint kiváló alkalom az ilyen rendezvény arra, hogy a gazdák megtárgyalhassák a hústermelési ágazat problémáit és egymástól is tanuljanak. A megyében ez a második húsmarhás konferencia, az elsőt 2010-ben tartották Kovásznán az akkori szaktanácsadói hivatal szervezésében. Könczei Csaba szerint a húsmarhatartás alternatíva lehet sokak számára, hogy átálljanak a tejtermelésről a hústermelésre, a húsmarhatartás ugyanis minimális emberi munkaerőt igényel.
Fodor István polgármester örömét fejezte ki, hogy az első húsmarhatelep a megyében az általa igazgatott községben létesült 2012-ben. Adatai szerint az utóbbi tíz évben a községben nem csökkent az állatállomány, ami egyedüli a megyében. Amíg 2014-ben 1317 szarvasmarhát tartottak a községben, addig az idén 1330-at, ami a húshasznú fajták elterjedésének köszönhető, a községben a Sepsi-Charolais Kft. mellett már több gazda is foglalkozik húsmarhatartással.
Székelyföld az élen jár
Az eseményen tiszteletét tette Rémán Domokos volt mezőgazdasági államtitkár, jelenleg az országos állatnemesítési hivatal aligazgatója. Értékelte a szakmai nap kiváló szervezését, és reményét fejezte ki, hogy a húsmarhatartás növekvő iránya a jövőben is megmarad Székelyföldön; Hargita, Maros és Kovászna megye jelenleg élen jár a húshasznú fajták tenyésztésében.
Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke hiánypótlónak nevezte a rendezvényt. Elmondta, hogy kitűnő együttműködési kapcsolatokat ápolnak az anyaországi állattenyésztők szövetségével. Szerinte nagyon fontos, hogy a gazdák beszélgessenek egymással szervezett vagy szervezetlen alkalmakkor, hiszen mindig lehet egymástól tanulni. A mezőgazdaság jövőjét a termékpályák kialakításában látja, ahol a termelő, felvásárló és feldolgozó egy cél mentén dolgozik, a nyereségből mindenki részesül és a legjobb esetben egy közös cégben tevékenykedik.
Marius Popica, az APIA megyei kirendeltségének igazgatója szerint a jövő a vegyes farmoké, ahol a növénytermesztés mellett az állattenyésztéssel is foglalkoznak. Elmondása szerint elég sok problémájuk volt az állattenyésztőkkel, hiszen sokan nem értették meg a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő trágyatároló fontosságát, így több alkalommal is 5 és 15 százalék közötti büntető levonásra kényszerültek az állattenyésztésben fizetett támogatásoknál. De mostanra a helyzet javult, és reméli, hogy a jövőben nem kell büntetéseket alkalmazniuk. Felhívta a figyelmet a fülszámozás fontosságára is, hiszen elsőként a fülszám meglétét ellenőrzik, ennek hiánya pedig a támogatás elvágásával jár.
Helyzetkép uniós támogatásokról
Tanulságos és érdekes előadást tartott dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója, egyetemi tanár, a Magyar Állattenyésztők Lapjának főszerkesztője, aki szerint Székelyföldön az állattenyésztés fejlődő tendenciát mutat. Elmondta, nagyon szívesen jön Erdélybe, már tizenöt éve rendszeresen jár hozzánk szakmai rendezvényekre vagy akár baráti látogatásokra, ahol a fő téma azért mindig a mezőgazdaság. Kiemelte: nagyon fontos az információszerzés, hogy a tenyésztő lássa és megtapasztalja, a közeljövőben merre kell mennie.
Dr. Wagenhoffer Zsombor röviden beszélt a magyarországi tejágazat helyzetéről, majd a húsmarhaágazatra rátérve elmondta, ő harminc éve foglalkozik húsmarhákkal, leginkább a francia limousin fajtával. Magyarországon jelenleg ez a legelterjedtebb fajta, az előző években a charolais volt. Az angusállomány elenyésző, ennek oka, hogy az anyaországi húsmarhatartás nagyfokú felfutását eredményező török piac nem igényelte azt. Jelenleg Izrael, Törökország és Libanon a magyar húsállatok legnagyobb importőre.
Az igazgató örömét fejezte ki, hogy nemrégtől nálunk is többféle támogatást lehet igényelni a hústermelésben, ezek értéke pedig közelít a magyar támogatásokéhoz. Egy magyar húsmarhatenyésztő a következő támogatásokat veheti igénybe: anyatehénre 195 euró egyedenként, hízott bikára 98 euró, külterjes tartásra 50 euró, szálas fehérjetakarmányokra 50 euró hektáronként, tenyészbika beállítására 1900 euró bikánként. Utóbbi nálunk is nagyon hasznos lenne, hiszen egy új bika megvásárlási árának több mint a fele megtérülne (egy törzskönyves tenyészbika ára általánosan 3500–4000 euró között mozog). Az állatjólétre is többféle támogatás igényelhető a húsmarháknál: több gondozói felügyelet biztosítása 28 euró számosállatonként, belső élősködők elleni védekezés 40 euró évente állatonként, külső élősködők elleni védekezés 55 euró, ásványianyag-kiegészítés 51 euró állatonként, csülökápolás 5 euró, többletalmozás 39 euró, több élettér és több legelő biztosítása 40 euró évente számosállatonként.
A gyepek feljavítása
A következőkben dr. Teodor Marușca gyepkutató tartott előadást, aki az állandó gyepek nagy szerelmese, és 83 évesen is elfogadta a konferenciára való meghívást. Úgy látja, hogy a húsmarhatartás a hegyvidéken az állattenyésztés megmentője.
Az előadó szerint addig nem beszélhetünk jó minőségű legelőkről és kaszálókról, amíg az állandó gyepet nem kezeljük úgy, mint egy szántóbeli növénykultúrát. Semmiféle vagy csak minimális tápanyag-utánpótlást alkalmazunk, és nem teszünk semmit a savasság enyhítésére (pl. kalcium-oxiddal), pedig mindkettő csodákra képes. Az erdélyi gyepek jó ismerőjeként elmondta, hogy azért nálunk és a szomszédos megyékben valamivel jobb a helyzet, az APIA-s támogatásokat a gazdák kezdték a gyepek feljavítására fordítani. A kutató Svájcban és itthon végzett felméréseket, s nem lehet szerinte azt állítani, hogy nálunk a gyepek gyenge minőségűek, csak itt nincs meg a megfelelő hozzáállás. Felülvetésre a hazai fűfajokat és -fajtákat javasolta, mivel jobban alkalmazkodnak az itteni, főleg éghajlati viszonyokhoz. A brassói gyepkutató központnál, ahonnan nyugdíjba ment, mindig megtalálható a kutatóállomáson megtermelt megfelelő fűmagkeverék.
A megye első húsmarhatelepén
A gazdanap a zaláni Sepsi-Charolais Kft. három hektáron fekvő telepén folytatódott, távol a lakott településtől. A prémium charolais-húsból készült hamburger elfogyasztása után a résztvevők megnézték a telepet.
Héjja Dezső tulajdonos az első harminc charolais fajtájú vemhes üszőt Magyarországról vásárolta 2012-ben, jelenleg az állatlétszám meghaladja a 350-et, az anyatehenek száma 160. Az istállókra nem költött túl sok pénzt, Hollandiából hozott lebontásra ítélt gépszínt, és ezekből rakta össze itthon az istállóit. A szabad, mélyalmos tartást alkalmazza, 70 hektáron termeli meg az állatoknak a takarmányt, nyári időszakban pedig 150 hektáron legeltet.
Két éve négy húsmarhatenyésztővel közösen megalakították a Bo-Kov Meat szövetkezetet. Nemrég az AFIR-nál sikeresen pályáztak közel 1,5 millió euró értékű gépvásárlási uniós támogatásra, nagyon előnyös feltételek mellett, így sikerült kicserélni a régi, elhasználódott gépeket.
Elmondása szerint rengeteg kellemetlenséget okoztak a juhos gazdák, mivel a juhok gyakran beleszabadultak a silókukoricájába. Ezért idén a kukorica egy részét szudáni fűvel helyettesítette, amelyet a juhok nem szeretnek, jó a szárazságtűrő képessége, nagy a zöldtömeg-termése és silózható.
Héjja Dezsőnek eddig nem voltak értékesítési gondjai, a törzskönyves üszőket és a jó genetikájú, teljesítményvizsgálaton átesett bikákat tenyészállatként sikerült értékesítenie, a hízóbikák nagy része exportra ment, a többi pedig vágás és feldolgozás után prémium termékként a szövetkezet üzletében került eladásra.
A gazdanap végén a tenyésztők meglátogatták a cég legelőit is. Az anyatehenek túlnyomó része nyári táborban tölti a legeltetési időszakot. Az idei szárazság ellenére gyönyörű az állomány. A charolais nagy előnye, hogy nem válogatós fajta, olyan növényeket is elfogyaszt, amelyekért például egy pirostarka le sem hajolna. Héjja Dezső jövőre nagyfokú legelőfeljavítást tervez, ehhez dr. Teodor Marușca kutató a saját és a brassói kutatóállomás segítségét ígérte.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
