Hungarikummá vált a székelység kisépítészeti csodája, a székelykapu. A díjazásra a napokban megtartott IV. Hungarikum Díjátadó Gálán került sor a Veszprémi Petőfi Színházban. Az elismerést Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója vette át.
Miután a Kovászna Megyei Értéktár által felterjesztett székelykapuk címet viselő értékjavaslat bekerült a kiemelt nemzeti érték kategóriába, 2023 októberében hungarikum lett. Amint korábban is beszámoltunk róla: a tavaly ősszel meghozott döntés mögött négy évnyi csapatmunka állt, mert nagyon pontos, minőségi, hiteles, adott formai keretekhez igazodó pályázati anyagot kellett a Hungarikum Bizottság asztalára tenni.
Értékőrző, kisépítészeti csoda A Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa, Szőcsné Gazda Enikő által összeállított dokumentáció szerint a székelykapu az európai erődített kaputípusok ma is megcsodálható, egyik utolsó emléke, amely a székelység ácstechnikai- és faragó tudását és sajátos esztétikai érzékét közvetíti Európa számára. A székelykapu nem egyetlen helység kulturális relikviája, hanem a székely közösség tudatosan kiépített és napjainkig fenntartott kisépítészeti csodája, sajátos identitásszimbóluma” – világított rá a néprajzkutató és muzeológus.
1733-ből származó, dálnoki kapu a Székely Nemzeti Múzeumban • Fotó: Kovászna Megye Tanácsa
A múzeum oldalán közzétett leírás szerint Székelyföldön több területi variánst különböztethetünk meg. Háromszék elsősorban a nagyon magas, monumentális méretű, ácsolt kaputükrű, domború faragású kapuiról volt nevezetes. Csíkban kevésbé plasztikus a faragás, alacsonyabbak a kapuk, a kaputükör sok esetben deszkakivágásos. Udvarhelyszék az oszlopos díszítésű kapuk hazája, itt látható a legtöbb festett kapu. Marosszéken leginkább gyalogkapuk láthatók, erőteljes domború faragással” – írják a Székely Nemzeti Múzeum képviselői. Ösztönzi a legkisebb közösségeket is Büszkék vagyunk arra, hogy a székelység legjelentősebb identitásszimbóluma, tárgyi örökségünk egyik kiemelt értéke, a székelykapu is hungarikum lett a kürtőskalács után” – emelte ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a megyeháza sajtóirodájának közleménye szerint. Mint mondta, Kovászna megye minden szegletében kínálja a kulturális-szellemi erőtér, épített örökség alapjait képező, kézzel fogható vagy éppen szellemi értékeit. A tanácselnök azt is hozzátette, hogy a hungarikum-rendszer erénye, hogy ösztönzi a legkisebb közösségeket is, hogy feltérképezze, ápolja, éltesse és továbbadja a számára fontos értékeket. Kovászként működik, mozgalmakat indít el, helyi közösségeket kovácsol össze, erősíti a lokális és nemzeti identitást” – fogalmazott.
A felterjesztés szerint még ma is 17 darab, 1825 előtt készített székelykapu látható Székelyföld területén. Háromszék egyik legrégebbi, az 1733-ból Dálnokról származó székely kapuja a székelység múzeumának bejáratát ékesíti.
Forrás: Székelyhon
Borítókép: Kovászna Megye Tanácsa
The post Hungarikum-díjat kapott a székelykapu appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
