A hunok az eurázsiai térség számos pontján hagytak nyomot maguk után. Ezek jó részét a kutatók csak most kezdik el feltárni. Úgy tűnik, hogy Attila távoli rokonai a mai Irán területén is hagytak nyomot maguk után.
Az iráni kutatók szerint a haladzs nyelvben is hun nyelvi nyomok öröklődhettek át. A haladzs nyelvet főleg Irán Markazi tartományában beszélik. Az 1960-as évek végén számuk 17.000 fő körül mozgott, 2000-ben már több mint negyvenezren vallották magukat haladzsnak.
Kutatói álláspont
A 19. században a neves rosz kutató, Barthold elkövette azt a hibát, hogy a haladzs nyelvet besorolta az oguz nyelvek közé. Az oguzok ősei a 11. században lepték el a kaukázusi és a perzsa térséget. Ezt a megállapítást már azóta többen is megcáfolták, és sokan vannak, akik úgy vélik, hogy a haladzs egy korábbi türk nyelv különlegességét őrizhette meg. Az oguzok előtt azonban nem volt türk invázió Európa irányába. Csakis a hunok – Attila hunjai, valamint az avarok (uar-hunok)- jutottak el oda.
Minorszky, az arab források kiváló szakértője is azt találta, hogy a haladzs nyelv a hephtalita, a fehér hun nyelv utóda lehet, ezt forrásadatokkal támasztotta alá. Az újabb kutatások úgy vélik, hogy a haladazs nyelv sokkal régibb nyelvemlékeket hordoz magában. Úgy vélik, hogy olyan ősi törzs lehetett, amelyik később türk nyelvi hatás érte őket.
A nyelvészeti feltételezéseken túl irán kutatók most kezdik megvizsgálni, hogy milyen hun elemet őrizhettek meg a haladzsok. Elődjeik, a fehér hunok közismerten Nap-imásdók voltak az oguzok hódítása előtt, ráadásul hatalmas birodalmat teremtettek Közép-Ázsiában és India északi felében.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
