A legtöbb ország esetében triviális kérdés mi a fővárosa: az a település, melyet az alkotmány annak nevez, s ahol a legfelsőbb államigazgatás székel.
A kérdést jellemzően csak az szokta bonyolítani, hogy a legfelsőbb államigazgatás esetleg egynél több városban van, de ebből csak egyet nevez az alkotmány fővárosnak. Jó példa Németország, ahol az alkotmánybíróság Karlsruhében van, de a német alkotmány szerint Karlsruhe nem főváros mégse, csak Berlin az.
További eset: amikor a fővárost áthelyezik új helyre, de a folyamat nem ment végbe teljesen. Így aztán de facto 2 főváros van, egy jogi és egy tényleges. Lásd Elefántcsontpartot.
Aztán vannak történelmi jogok is. Ilyen volt Németország a német újraegyesülés előtt, ahol Bonn csak ideiglenes főváros volt.
A legabszurdabb eset azonban Hollandia, ahol a főváros Amsterdam, miközben nem ott van a legfelsőbb államigazgatás, hanem Hágában. A hollandok nem ismerik a “főváros” szó jelentését.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
