Szabályos pusztítást végez a koronavírus-járvány a 700 ezres magyarországi cigány közösségben – állítja egy, a valóságnál jobban hangzó számot bedobva a Reuters hírügynökség személyes beszámolókon alapuló riportja. A számos halálesetet a hatóságokkal szembeni bizalmatlanság is okozza.
Adatok nem álltak a hírügynökség rendelkezésre a magyarországi cigányságon belül pusztító pandémia kiterjedéséről, de tucatnyi érintett cigánnyal beszélve "szívszaggató kép" bontakozik ki a sokszor mélyszegénységben, egészségtelen körülmények között élők helyzetéről.
Aladárt is gyász érte
"Az embereink hullanak, mint a legyek" – nyilatkozta Horváth Aladár, a közösségeket sorra látogató ismert jogvédő, aki éppen az újságíróval folytatott beszélgetés előtt egy órával tudta meg, hogy 35 éves unkaöccse is az áldozatok között van.
A Covidon kétszer is átesett Bitó-Balogh Zsanett pedig robbanáshoz hasonlította a járvány lefolyását városában, a kelet-magyarországi Nagykállón. "Szinte mindegyik család elkapta. Egyik héten még látod őket, ahogy bicikliznek, a következő héten kórházban vannak, a harmadik héten már rendeled a virágokat a temetésükre."
Nem bíznak a gonosz magyarokban
Dacára annak, hogy nehézségekbe ütközik rábeszélni a cigányokat arra, hogy a hatóságokhoz forduljanak ellátásért és vakcináért, cigány vezetők cselekvésre szólították fel a politikusokat a Horváth által "humanitárius válságnak" nevezett helyzet kezelésére. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint viszont jut elég vakcina a cigányoknak is, akik döntően fiatalok – oltásuk tehát későbbre ütemezett mint az idősebb magyaroké (a Reuters rátapintott a rasszista lényegre) -, csak jelentkezniük kéne érte.
A Reuters idézi a Pécsi Tudományegyetem januári felmérését (amelyet Kiss Zsuzsanna cigány professzor vezényelt le, hogy igazán autentikus legyen), amely szerint a magyar "romák" alig 9 százaléka hajlandó oltatni magát. A kutatók szerint azért, mert az évtizedes diszkrimináció miatt bizalmatlanok az orvosokkal és a kormányokkal szemben.
Sztojka Edina diplomás ápoló, aki egy vidéki kórház covidosztályán dolgozik, veszélyesebbnek tartja a vírus okozta szövődmenyeket, mint magát az oltást.
Nem jönnek a romák oltásra, pedig ingyenes. Annyit tudok tenni csak, ha ez példa számukra, hogy szólok vagy kiírom, hogy hozzám hasonlóan vegyék fel az oltást. De sajnos nem akarják. Félnek a mellékhatásoktól
– mondta az Euronewsnak a cigány ápoló, aki szerint az erőforrások többségénél generációk élnek együtt, így azért is veszélyes a helyzetük, mert többen fertőzödhetnek egyszerre. A távolmaradás oka pedig a sok álhír és a virológusok sokszor ellentmondásos üzenete, "még az oltásról sem tudja senki megmondani, meddig véd" – állítja. "Szóval az ismeretlentől félnek – romák és nem romák egyaránt."
A gyakorlati nehézségekhez tartozik persze az is, hogy különösen a cigányok által sűrűn lakott településeken nincs elég orvos és rendelő, és bár oltásbuszok járják az érintett környékeket, rájuk is vonatkozik az előzetes regisztráció – emlékeztet a Reuters tudósítása.
Az Euronews felidézi, már egy éve beszámoltak arról, a szakértők figyelmeztettek, hogy a járvány legveszélyeztettebb csoportjába tartoznak a szegénységben élő romák. Az idősek, az alapbetegséggel rendelkezők és az egészségügyi dolgozók után ők a leginkább rizikós kisebbség. Nem is csak az a gond, hogy több generáció él együtt kis lakásokban, hanem az is, hogy gyakran az elemi higiéniás feltételek sem biztosítottak otthonukban.
Egy évre rá bebizonyosodott, hogy a szegények és a sérülékeny társadalmi csoportok a többségnél jóval nehezebben férnek hozzá az egészségügyi intézményekhez, szolgáltatásokhoz és forrásokhoz. A szegénység már a járvány előtt is téma volt az EU-ban, de a pandémia csak növelte a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Az éles szemű EP is látja, hogy mi a baj
Az Európai Parlament tavaly szeptemberben elfogadott állásfoglalásában sürgette, hogy "véget kell vetni a rendszerszintű cigányellenességnek", és egyenlő hozzáférést kértek a romani emberek számára a lakhatáshoz, oktatáshoz, egészségügyhöz és a munkához.
A dokumentum hangsúlyozza: "túlzsúfolt helyeken, embertelen körülmények között élő romani emberek marginalizált közösségeinek helyzetén a koronavírus-járvány csak rontott. Az egészségügyhöz, ivóvízhez, tisztálkodási lehetőségekhez és élelmiszerekhez való korlátozott hozzáférésük miatt ezek az emberek még inkább kitettek a vírus jelentette kockázatnak.
(Reuters – Euronews nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
