Magyarországi honosításának emléknapja a számadás alkalma volt a Piarista Rend Magyar Tartománya számára. Február 23-án Budapesten Zsódi Viktor tartományfőnök összegezte a rend legutóbbi években végzett tevékenységét; Michael W. Banach érsek, apostoli nuncius a katolikus iskola hivatásáról, kötelességeiről beszélt, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig a rend szerepét méltatta.
Az 1715. évi CII. törvénycikk elfogadása lett a Piarista Rend magyarországi honosításának emléknapja. Ezzel az eljárással vette fel az országgyűlés a piarista rendet a magyarországi rendek és karok közé, ezáltal vált hazánkban minden jogosítvánnyal felruházott közintézménnyé.
– mutatott rá az emléknap jelentőségére Zsódi Viktor SchP.
A jeles eseményen részt vett Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa; Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök; Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára; Barthel-Rúzsa Zsolt, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat működéséért felelős államtitkár; Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára; Deák Krisztina műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár; Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár; Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke; Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal alelnöke és a Versenytanács elnöke; Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselő; Birher Nándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának (PPKE BTK) dékánja; Szűts Zoltán, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja, valamint több szerzetesrend elöljárója és képviselője.
Zsódi Viktor az elmúlt időszak rendi munkájában végzett közös erőfeszítésekről adott rövid áttekintést, arról az építkezésről, mely lelkipásztori, pedagógiai és gazdálkodási területen történt.
Jelenleg 11 intézményben több mint 3300 fiatallal foglalkoznak. A felelős gazdálkodás jegyében a rend megújította gazdasági szabályzatát, megváltoztatva befektetési gyakorlatát. „Az átmenetileg szabad pénzeszközeinket konzervatív eszközökben kamatoztatjuk” – hangsúlyozta a tartományfőnök.
Elmondta: már lezárták korábbi befektetéseik jelentős részét; végrehajtottak személyi változtatásokat; működésüket „szabályozottabb és kontrolláltabb” irányába fejlesztették.
Az elöljáró beszámolt fejlesztésekről, az óvodai kapacitás bővítéséről, műemlékvédelem alatt álló sátoraljaújhelyi kollégiumuk épületén már elvégzett, a váci és a mosonmagyaróvári gimnázium épületének pedig megkezdett felújításáról.
Továbbra is folyik a budapesti gimnáziumban az ukrán menekültek integrációs programja közel 230 fő részvételével – ismertette a rendi elöljáró.
Lelkipásztori téren Zsódi Viktor kiemelte az iskolai zarándoklatok, lelkigyakorlatok szervezését; a Kalazancius Mozgalom fejlődését, melynek keretében országszerte már 46 csoport fog össze – 97 aktív csoportvezető segítségével – 462 fiatalt.
Örömteli eredményük, hogy egyhetes programot szerveztek, 50 önkéntes bevonásával, mélyszegénységben élő gyerekek számára, és hét cigánytelepi lakást újítottak fel gimnazistáik és öregdiákjaik együttműködésével.
A piarista tartományfőnök elismeréssel szólt iskoláik pedagógiai munkájáról, mely számos dobogós és döntős helyezést eredményezett az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen.
Arról is szólt, hogy büszkék az Előhozza belőled a legjobbat címmel megjelent munkafüzetre, amely Ferenc pápa látogatására történő reflexióra késztet, továbbá az „Év Könyve” díjat két fórumon is elnyert, a szegedi piarista gimnázium 300 éves történetét bemutató, A Piarista című kötetre.
Semjén Zsolt ünnepi beszédében a piarista rend nemzethűségét méltatta, hogy minden korban, ellenszélben is képviselni tudták a kereszténység és a nemzet helyes viszonyát, rá tudtak mutatni arra, hogy a nemzet „megismételhetetlen” érték, és „őrizni és munkálni” tudták azt.
„A rend az egyetemeskatolicitáson belül hűséges tudott maradni a nemzethez, s ezzel a magyarság megmaradásának a záloga tudott lenni” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, hangsúlyozva, hogy az egyházi iskolák, köztük kiemelten a piaristák, „karaktert” adnak diákjaiknak, akik többsége meghatározó szerepet játszik a keresztény és nemzeti értékek képviseletében a magyar társadalomban, az élet hatalmi helyein.
A politikus megemlítette: voltak „nehéz pillanatok” a rend életében. „Megtanulhatjuk tőlük a konok, szisztematikus újrakezdés karizmáját.” A tanulságokat levonták, így ahogy a történelemben, úgy ma is a magyar Egyház és a magyar élet számára „megkerülhetetlenül” fontos az általuk képviselt szellemiség, oktatási teljesítmény, egyház- és nemzethűség, amit képviseltek úgy a történelemben, mint itt és most – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Michael W. Banach érsek a katolikus iskolák hivatásáról, feladatairól és kötelességeiről fogalmazta meg gondolatait. Ferenc pápa Kossuth téri szentmiséjének homíliájához kapcsolódott: az iskola feladata, hogy megnyisson ajtókat,
Az igazságot a tudás ajtaján keresztül fedezheti fel az ember. Szüksége van rá, mert így válik lehetővé számára, hogy „egy olyan közösséghez tartozzon, amelynek közös történelme nagyobb, mint mi magunk, vagy saját kitalációnk” – fogalmazott a nuncius.
Az igazság rendet és békét teremt, segít felállítani a fontossági sorrendet. Az igazság az objektív mérce, mellyel az emberek megállapodhatnak a közös célokra épülő prioritásokban, és felismerhetik a megfelelő eszközöket ezen célok eléréséhez.
A szépség reményt ad, az anyagtalan javak örömét, amely túlmutat a mérhető, számszerűsíthető világon. A szépség hiánya érzéketlenné teszi az embert a reményre. A jóság a vallás tanulmányozásán keresztül tapasztalható meg.
A vallás összetart minket az örökkévalóval, lelki találkozást kínál Istennel. A vallás lehetővé teszi számunkra, hogy meglássuk a személy méltóságát, az emberek jóságát. Segít találkozni a személlyel mint szubjektummal, és jelenvalóvá teszi Isten képét és hasonlatosságát. A vallás képessé tesz arra, hogy úgy lássam magam, mint akit Isten egy célra teremtett.
Ha ezeket az ajtókat nem nyitjuk meg a diákok előtt, kiszolgálatjuk őket a fogyasztói szemléletnek, az anyagi világ dominanciájának, hedonizmusnak – hangsúlyozta Michael W. Banach érsek. Hozzátette:
Ilyen „ajtónyitók” voltak a piaristáknak köszönhetően Magyarországon Deák Ferenc, Esterházy Péter, Lehár Ferenc, Eötvös Loránd, Petőfi Sándor, de a Nobel-díjas Hevesy György és Oláh György is. A világon pedig Szent John Neumann, Szent Josemaría Escriva, Viktor Hugo, Haydn, Schubert, Mendel – emlékeztetett az apostoli nuncius.
Végül azt kívánta, a történelmi eseményről való megemlékezés legyen a hivatásban való megújulás alkalma is:
A Piarista Rend magyarországi honosításának ünnepén Kalazanci Szent József-emlékérem kitüntetést vehetett át Szkladányi Sándor piarista öregdiák a Vass Péter szociális-ösztöndíj megalapításáért, a rászoruló diákok több évtizedes önzetlen és nagylelkű támogatásáért. A programban közreműködött a budapesti Piarista Gimnázium alkalmi kamarakórusa, és egy fiatalokból álló vonósnégyes, Deák Jakab piarista diák vezetésével.
Szerző: Trauttwein Éva
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
