Hozzászólás az ”Ez a menekült áradat csak kezdet volt?” cikkhez.

NIF: A CO2-t teljesen kihagyni a felmelegedésből nem lehet. A széndioxid az egyik tényező a sok közül!

A vízpára egy másik tényező a sok közül, aminek a mennyisége az emberiségtöl csak masodlagosan függ! Azonban a legeröteljesebben befolyasolja a felmelegedést. A CO2 mennyiségének növekedése okoz egy kis felmelegedést, ami viszont az oceanok, tengerek vizének az atlaghömérsékletét nemeli meg néhàny tized Celzius fokkal. Ez pedig azt eredményezi, hogy a vizpara mennyisége az atmoszféraba exponencialisan megnö

A CO2-nél többszörösen nagyobb üvegház hatást vált ki a metán gáz. Hogy kerül metán gáz a légkörbe? Az egyik oka az intenzív állattenyésztés, különösen a marhatenyésztés. Ha csak a szétbomló trágyát vesszük, akkor is rettenetes mennyiségű metán kerül a levegőbe. A metán másik forrása a szibériai Permafrost (magyarul permafagy vagyis permanens (állandó) altalaj fagy).  Hatalmas mocsarokba fagyott bele a metán gáz. A klíma felmelegedése miatt mind nagyobb mennyiségben olvadnak ki ezek a jégmezők és a kiolvadott mocsarakból emelkedik az atmoszférába a metán gáz. Ez a permafagy jelenség exponenciálisan meggyorsíthatja a felmelegedést, ami ujra csak exponencialisan emeli a vizpara mennyiséget, és ez valtja ki a runaway greenouse effect-t (vagyis megfut az üvegház hatás, kontrollálhatatlanná válik!). A klimavaltozast, s ezen belül a felmelegedést rengeteg tényező befolyásolja, megközelítése és szimulálása rendkívül komplex matematikai apparátust igényel. A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) Cray2 szupravezetős számítógépje (a világ egyik leggyorsabb gépje) több éven keresztül számolta a klíma előrejelzést 2120-ig. Az eredmények megrendítőek! A gleccserek elolvadnak, a svájci tavak vízszintje 2m-rel emelkedik és az évszázad végére több város víz alá kerül. A mezőgazdasági területek meg a magyar pusztához fognak hasonlítani! -szolt a prognózis. A svájci kormány ennek megfelelően nagyon komolyan veszi a klímafelmelegedés elleni küzdelmet.

Olvasónk cikke:

Manapság mindenben benne van már a politika. Lehet, hogy régen is így volt, de most látszik csak igazán, mi minden mögött lehet a politikát megfogni. Még a globális felmelegedés témája mögött is az van.

A cikkből egy idézet:

,,A kutatási eredmények egy irányba mutatnak: bármit tesz az emberiség a felmelegedés visszaszorítására, a legforróbb térségekből előbb-utóbb menekülni kell.”

Hol vannak azok a kutatási eredmények, amelyek annyira ,,egy irányba mutatnak”? Amelyekben nevesített kutatók kijelentik, hogy a globális felmelegedés oka első számú oka a széndioxid (CO2)?

És miért csak a CO2 felelős az üvegházhatásért, amikor vannak más felelős anyagok is, amelyeket érdemes lenne megnevezni, mint pl. a víz gőz? Előbb erről az gázról írok egy rövid kutatási anyagot a tudósok számára, hogy jobban meg tudjam értetni, miről van szó.

 

Hallottam egy történetről, amikor valaki megfigyelte, hogy szőlője elfagyott tavasszal, röviddel miután megkapálta, míg a szomszédja szőlője átvészelte a fagyot, aki viszont nem kapálta meg az ő szőlőjét. Az volt a magyarázata a történetnek, hogy a nedvességet tartalmazó tömör talaj folyamatosan párologtatta a vizet és ez megvédte a szomszéd szőlőjét a fagytól, míg a felkapált föld meglazított felszíne gyorsan kiszáradt, mivel a kapa elvágta a talaj hajszálereit és vele a nedvesség útját a felszínre. A száraz talaj nem biztosított elegendő párát a szőlőnek, az pedig elfagyott. Viszont személyes tapasztalatom volt az, amikor a barackfa alá évelőket ültettem kora tavasszal és utána locsoltam azokat. És amikor eljött az ideje, a fa elkezdett virágozni. Viszont hirtelen nem tudta, hogy a többi barackfa virágzata miért fagyott el, más kertekhez hasonlóan. Ugyanaz a dolog történt, mint az első történetnél a szőlő megkapálásával, csak most az évelők területe biztosította a párát barackfának, amit ily módon megvédtem.

Feltűnő az is, hogy pl. az Alföldön a homok esténként gyorsabban lehűl, mint a tömör talaj. Azért, mert nincs hatás, ami a talaj hősugárzás-veszteségét megakadályozná. Ismerős? A homok laza szerkezete gyorsabban kiszárad, mint a megkapált földé. A végeredmény ugyanaz. De hol van ilyenkor a CO2? Az miért nem működik úgy, mint a vízpára? Vagy nem rendelkezik üvegházhatással, vagy kisebb mértékben, mint amennyit a politika az embereknek be akar beszélni.

És ez a CO2-re alapozott üvegházhatás egyik súlyos ellentmondása, hogy az a szárazság, amiről egyre többet beszélnek, éppen a felmelegedés ellen kell hogy hasson. De kellenének azok a kutatók, akik ezt is kutatnák végre.

Maradjunk a víznél még egy kicsit. Ha tehát a Föld átlaghőmérséklete növekszik, annak magával kell vonnia az óceánok párolgásának növekedését is. Tehát ez a felmelegedést az eddig leírtak szerint, csak hogy a pára felhővé alakul, és ennek fényvisszaverő képessége akkora, hogy a beeső fény 50%-át vagy annál nagyobb hányadát vissza veri. Vagyis jól árnyékol. Ezzel egy szabályozó kör valósul meg, amely igyekszik a felszín hőmérsékletét egy határon belül tartani akkor is, ha valamilyen oknál fogva a hőmérséklet emelkedni kezdene. A víz felmelegedése a víz párolgását okozza. A pára tetemes hőmennyiséget hordoz, mivel a vegyületek közül, a víznek a legnagyobb a fajhője, vagyis hogy egységnyi vízmennyiség elpárologtatásához a víz igényli a legtöbb energiát. Ezért jó hűtő közeg a víz. A vízpára által hordozott hőenergiát adja le a pára, amikor a felhőkből csapadék kicsapódik. A pára által hordozott párolgási hőt ,,nem ismeri fel” a légkör üvegházhatása, ezért a vízpára nagy mennyiségű hőt szöktet át a légkör magasabb rétegeibe. És ott leadja a csapadékképződés útján. Ez tehát hőcserélő, mert a víz a felszín hőjét a légkör felső hideg rétegeibe juttatja, az üvegházhatás megkerülésével.

A vízé a döntő szó, nem a CO2-é.

 

Aztán az üvegházhatás sem egyirányú. Legalábbis még senki sem próbálta ezt bebizonyítani – szerencsére. Ennek viszont nagy jelentősége van. A Nap sugárzás 90%-át a látható fény és az az alatti sugárzási tartomány adja, fele-fele arányban. Ez utóbbi tartalmazza a hősugárzást is, ami mennyiségileg többszöröse (pontos adatot nem tudok) annak a hősugárzásnak, amit a Föld felszíne kisugároz. Na már most, ha az üvegházhatás minden irányban működik, akkor a Napból érkező hősugárzást is vissza kell hogy verje, ami sokkal nagyobb, mint a felszínről visszaverődő hősugárzás mennyiség. Ebből egyenesen következik, hogy a Napból érkező hősugárzás visszaverésével a Föld nagyobb hőveszteséget szenved el, mint amennyit visszatartani képes a felszín hősugárzásának visszaverésével. Következtetés: a légkör üvegházhatása a Föld felmelegedését csökkenti, nem pedig növeli.

Szóvá tettem, hogy a CO2 szerepe az üvegházhatásban a víz mellett összehasonlíthatatlanul kisebb.

De akkor miért a CO2-t nyomják a hírek a globális felmelegedésről szólva? Erre az anyagra a növényeknek nagy szükségük van. Ők a CO2-t lélegzik be, és oxigént adnak cserébe, nekik a CO2 az, mint nekünk az oxigén. Ha mindezt mérlegre tesszük, akkor szép kerek történet jön ki a Földért való aggódás leple alatt. A légkör CO2 tartalmának csökken(t)ése a növényzet fejlődését akadályozza és egyszerre enged utat a Nap hősugárzásának a földfelszín felé, növelve a felszín felmelegedését, ami megint csak nem jó a növényzetnek. A kettő hatása a felszín elsivatagosodását okozza. Hát nem ezt csinálják? Nyugodtan leírhatom, hogy akik a légkör CO2-át akarják csökkenteni, azok gyakorlatilag a népirtás előkészületeit teszik meg. Ide értem Áder Jánost is, aki immár lobbizik is a CO2-kibocsátás csökkentéséért.

A CO2-kibocsátás okozta felmelegedést a kiszáradt földek mutogatásával próbálják alátámasztani, utalva a mezőgazdaságot érintő csapadékhiányra is. Ezeknél nincs meggyőzőbb érv, hatnak is.

De tapasztalatból tudom, hogy volt 50 éve is aszály. De a régi ,,Talpalatnyi föld” c. magyar film történetének alapját is az aszály jelenti. Ebből egy részlet:

A film részletén látható az aszály valódi okainak egyike is: amerre a szem ellát, szántó föld barnállik. Aki rálépett már az Alföld felkapált vagy felszántott homokjára nyáron mezítláb, az tudja, hogy a homok mennyire fel tud forrósodni. Ha nincs útban egy-egy fűcsomó, amire az ember ráléphetne, nagyon messzire nem is juthatna. De a fűcsomó itt a lényeg. Az ugyanis még a forró homokban is langyos. Vajon miért? A fű víz párologtatása önmagában nem magyarázza ezt meg, a magyarázat az, hogy a növényzet elnyeli a napfényt és azt a saját felépítésére fogja be. A napfény nem tud hősugárzássá alakulni. De ahol nincs a talajon növényzet, ott semmi sem védi a felszínt kiszáradástól. A csupasz talaj már felforrósodik és nagy területeken felszálló légtömegeket hoz létre, amelyek elhajtják az esőfelhőket. Kialakul egy ördögi kör: Nincs csapadék, nincsen tehát növényzet sem. Ha nincsen növényzet, nincs ami hűtse a földfelszínt, az felmelegszik, ami az esőzések ellen hat. Ha nincs egy kiadós hidegfront esőkkel, ami megszakítaná ezt a körforgást, a kör fent marad. Így két szélsőséges eset lehetséges, vagy sok eső esik, vagy szinte semmi. A mezőgazdaság egyébként is valamiféle ideális környezeti viszonyokat szeretne, ami viszont a Földön sehol sem léteztek. Ezek együttvéve szolgáltatják az okot a globális felmelegedés elméletéhez, amelynek vannak valós elemei. De a CO2-nek nincsen keresnivalója ebben a történetben. A felmelegedés oka más, az, amiből a ,,Talpalatnyi föld” c. magyar filmben is látható: a civilizáció által megbolygatott földfelszín, amely másképpen működik, mint a természetes növénytakaró. És nem csak az ősszel és tavasszal barnálló szántóföldekről van szó, hanem minden emberi műről, amely megváltoztatta a felszín napfényvisszaverő hatását és azon túlmenően a csapadék képződés szabályait is. És ebben a ,,műben” minden benne van ami nem minősül növényzetnek: csupasz szántóföldek, építmények, utak, szeméthegyek, stb. A felmelegedés tehát létezik, mértéke és azt kiváltó oka vitatható. A felmelegedés igazi oka maga az emberi civilizáció, nem pedig a CO2. Még pontosabban megnevezve? Az emberi túlnépesedés, illetve a környezetkímélő technológiák hiánya. Akkor miért nem ezt nevezik meg a felmelegedés okául? Nem tudják? Biztosan tudják. De kiállni a nyilvánosság elé és azt mondani, hogy az emberiség legfeljebb 10 %-ának van hely a Földön káoszt keltene és a háttérhatalom számára az események irányíthatatlanná válnának. Ezért kellett a népek hazaáruló kormányait bevonni a klímapolitika alakításába és arra rávenni a világ vezetőit, hogy mondják el az ENSZ-ben semmit mondó beszédeiket.

 

Nem szerencsés a nemzeti oldal számára, hogy szinte szó szerint veszik át a klímáról szóló híreket és magától értetődően fogadják el a felmelegedést kiváltó okokat is. Nem tanácsos az ellenség fejével gondolkozni, annak értelmezési sablonjait használni, mert az nem teszi lehetővé az események fentről meghatározott medréből való kitörést. És ez jelentős dolog. Mert a jelenlegi rendszer leváltásának módját is fentről vezették be, amikor a régi és meghaladott ,,jogfolytonosságra” vitték a vitákat. A fennmaradáshoz ismerni kell a Földet sújtó valódi okokat, amit választott vezetőink igyekeznek láthatatlanná tenni – a mi pénzükön élve.

Az eddig leírtakból kiderül, hogy a politikai, gazdasági jövőt a nemzetközi politikai, gazdasági viszonyok figyelembe vételével lehet csak megtervezni. Ha a rendszer mai ellenzői továbbra is az ellenféltől kapják a hogyanokat és azt el is fogadják kritika nélkül, addig változásra ne számítson senki.

Romek Károly

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kategória:ránkvándorlási válság, Tudomány-Technika Tagged: felmelegedés, környezet, klima


Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »