Hős születik: az orosz Rambo

Hős születik: az orosz Rambo

Örök nyugalomra helyezték pénteken szülőfalujában azt az orosz katonát, aki a szíriai csatatéren bombázást kért saját magára, miután bekerítették az Iszlám Állam harcosai Palmüránál. Alekszandr Prohorenkót ma már nemcsak az oroszok ünneplik nemzeti hősként: más országok polgárait is lenyűgözte a férfi bátorsága.

2016. március 17. – már egy hete megkezdődött a csata az ókori városért, melyet még az Iszlám Állam (IÁ) tart ellenőrzése alatt. A szíriai kormányerők, a Tigris alakulatok és a Sivatagi Sólymok azonban már visszaszerezték a város melletti magaslatokat, lassan Palmüra külvárosát ostromolják, miközben a szír és orosz légierő tisztítja az útjukat az előrenyomulásban.

Ezen a napon Alekszandr Prohorenko főhadnagy az orosz légicsapások földi koordinátoraként segítette a légierő munkáját Palmüránál. Rövidesen azonban arra lett figyelmes, hogy bekerítették a terrorszervezet fegyveresei. Nem volt menekvés: utolsó üzeneteként még önmagára irányíttatta az orosz légierő tüzét, hogy elkerülje a fogságba esést.

Hős születik

Alekszandr Prohorenko 1990-ben látta meg a napvilágot a valamikori Szovjetunióban, a dél-oroszországi Gorodkij faluban. A katonai pályát választotta, ezért a légierő akadémiáját elvégezte, ami után az orosz hadsereg speciális erőihez került. Miután 2015. szeptember 30-tól az orosz légierő megkezdte a szíriai célpontok bombázását, adott volt előtte a feladat, hogy a tudását immáron a szíriai csatamezőn hasznosítsa. Ez év januárjában már részt is vett az első bevetéseken Szíriában.

Március 17-én azt a feladatot kapta, hogy a földről segítse az orosz bombázókat oly módon, hogy megadja a bombázásra kijelölt területek koordinátáit. A híradások szerint aznap különösen erős támadást indítottak az oroszok: a dzsihadistáknak azonban mégis sikerült bekeríteniük Prohorenkót, aki a később nyilvánosságra hozott hangfelvételek alapján ekkor így reagált:

„Körülvettek, kinn vannak, nem akarom, hogy elfogjanak és mutogassanak engem, hajtsa végre a légicsapást, mert meggyaláznak engem, ahogy az egyenruhámat is. Méltósággal akarok meghalni, és ezeket a gazembereket is magammal akarom vinni! Kérem, ez az utolsó kívánságom: hajtsa végre a légicsapást, úgyis meghalok.”

Majd később így köszönt el:

„Itt a vég, parancsnok, köszönöm. Mondja meg a családomnak és a hazámnak, hogy szeretem őket. Mondja el, hogy bátor voltam és harcoltam, amíg csak tudtam. Kérem, vigyázzon a családomra, bosszulja meg a halálom. Viszlát, parancsnok, mondja meg a családomnak, hogy szeretem őket!”

Ezek voltak Prohorenko főhadnagy utolsó szavai. A híradások szerint végső célja sikerült: a bombázással több terroristát is magával sikerült vinnie. Tíz nap múlva felszabadult Palmüra.

Út az örökkévalóságba

Prohorenko halálhírét csak egy héttel később, március 24-én jelentette be az orosz védelmi minisztérium, azonban ezt hamarosan a világ vezető lapjai is közölték. A brit Daily Mirror „az orosz Rambónak” nevezte a férfit, utalva John Rambo filmhősre, aki többnyire a front túloldalán segíti a főerők munkáját.

A férfi holttestét azonban csak később, a kurd erők segítségével sikerült hazaszállítani, ami – a védelmi minisztérium közlése szerint – akkorra már becsületbeli üggyé vált. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig az Oroszország Hőse címet adományozta a hősi halált halt főhadnagynak.

De mások is adóztak a férfi hősiessége előtt: a Russia Today szerint a francia Jean-Claude Magué elküldte a férfi családjának azt a kitüntetést, amit a családtagjai kaptak a második világháborúban tanúsított hősiességükért. Így tett egy honfitársa, Daniel Couture is, aki az édesapjának ítélt Francia Köztársaság Becsületrendjét küldte el a családnak. A férfit egy kétnapos ceremónia keretében pénteken örök nyugalomra helyezték.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »