Horváth László-emléktúra Pozsonyeperjesen – közösségépítés és természetjárás Csallóközben Kürthy Judit2026. 01. 28., sze – 11:12 Pozsonyeperjes |
A 2014-ben elhunyt Horváth Lászlóra, a Pozsonyeperjesi Turisztikai Egyesület alapítójára emlékeztek a helyi és környékbeli túrázók a róla elnevezett emléktúrán szombaton. A hűvös téli idő sem akadályozta meg őket abban, hogy útra keljenek, voltak akik gyermekekkel voltak, akik kutyákkal érkeztek.
A Horváth László és a róla elnevezett emléktúra története szorosan összefonódik Pozsonyeperjes közösségi életével és a természetjárás hagyományaival. A jó hangulat idén sem maradt el. A remek téli levegőben öröm volt a séta, a hosszú kilométerek során pedig kedélyes diskurzusok kerekedtek.
A kezdetek: turisztikai szakkör és közösségi élmények
Az emléktúra gyökerei egészen a nyolcvanas–kilencvenes évekig nyúlnak vissza. Pozsonyeperjesen ekkoriban egy aktív, lelkes turisztikai szakkör működött, amely rendszeresen szervezett túrákat, síeléseket, síelős kirándulásokat, közös uszodalátogatásokat. Abban az időben Pozsony jóval kevesebb kikapcsolódási lehetőséget kínált, ezért ezeknek a programoknak különösen nagy közösségformáló erejük volt, tudtuk meg Ribánszky Jarmilától, Pozsonyeperjes polgármesterétől.
A szakkör fő mozgatórugója Horváth László volt, aki sokat tett azért, hogy a természetjárás, a kirándulás és az együtt töltött idő szerves része legyen a falu életének. Horváth László 1959-ben született, és 1986 decemberében hunyt el. Halála máig fájó emlék a közösség számára, körülményei rejtélyesek maradtak, de abban mindenki egyetértett: emlékét és munkásságát meg kell őrizni.
A turisztikai klub akkori alapítói Csambal Ferenc, Bugár Piroska, Bugár Zoltán, Nagy György, Fucsek Róbert, valamint Szalay György voltak.
Az emléktúra ötlete és megszületése
Az emléktúra gondolata évekkel később, 2010–2011 környékén született meg. Ekkor merült fel ugyanis, hogy további szervezett gyalogtúrák induljanak Pozsonyeperjes határában. Az alapgondolat egyszerű volt: sokan úgy élnek a községben, hogy alig ismerik annak közel 1569 hektáros területét, pedig a határ jelentős részét a Kis-Duna alkotja, így természeti értékekben rendkívül gazdag.
Kezdetben ősszel találkoztak, céljuk az volt, hogy a helyiek fokozatosan megismerjék saját környezetüket. Később csatlakoztak a régi turisztikai szakkör egykori tagjai is, köztük Csambal Ferenc, aki azóta túravezető, valamint Bugár Piroska. Bár a régi turisztikai krónikák sajnos elvesztek, mára új tartalommal töltik meg.
Miért pont januárban?
„Az emléktúra időpontja nem véletlenül került januárra. Ősszel sokan a kertekben dolgoznak, kora tavasszal pedig már más elfoglaltságok kerülnek előtérbe. A téli időszak viszont – meglepő módon – ideálisnak bizonyult”
– osztotta meg tapasztalatait a polgármester, aki kezdetektől oszlopos tagja a túracsoportnak. Az elmúlt négy-öt évben januárban szervezik meg a túrát.
Az útvonal minden évben változik: volt már célpont a Dunatőkési, a Tallósi Vízimalom környéke, idén pedig egy különleges, korábban zárt terület, a helyiek által csak zsivajosként emlegetett erdős rész. Ez a terület a Csallóköz legnagyobb ilyen jellegű helyszíne, amely korábban fácánosként működött, ma viszont már látogatható.
Gondos szervezés és biztonságos túrázás
„A Horváth László-emléktúra szervezése évről évre komoly előkészítést igényel. A túravezető Csambal Ferenc és segítői hetekkel korábban bejárják az útvonalat, kitisztítják az ösvényeket, ellenőrzik a terepet”
– emelte ki a polgármester.
A cél az, hogy az út idősek és gyerekek számára is járható és biztonságos legyen. A reggeli indulás előtt a szervezők előre elhelyezték az emlékkoszorút Horváth László sírjánál, majd gyertyát gyújtottak, majd találkozási pontnál, a központi buszmegállónál találkoztak a résztvevőkkel. Összesen 11 kilométert tettek meg, volt, aki a kerékpárutat választotta oda-vissza, mások az erdei ösvényeken haladtak, néhányan pedig a kettőt kombinálták, ami fontos volt, hogy mindenki a saját tempójában vehetett részt a túrán.
Lélekmelegítő útravaló
A harapnivaló sem maradhatott ki a hátizsákokból. Egyesek a szalonnára és disznósajtra esküdtek, míg mások inkább édes útravalóval készültek és süteményeket csomagoltak. Az idei helyszín lehetővé tette, hogy útközben tüzet rakjanak és szalonnát süssenek. A vendéglátást minden évben más-más szervezet vagy önkéntes biztosítja, idén ezt a feladatot a Vöröskereszt helyi szervezete vállalta, melynek tagjai meleg étellel és itallal járultak hozzá a túrához.
Kapcsolódó cikkünk Pozsonyeperjes |
Idén 13. alkalommal rendezték meg a faluban már hagyománynak számító Eperfesztivált, melyet idén egy újonnan épített kemencével, a barátság kemencéjével ünnepeltek meg. A reggeltől késő estig tartott programon legalább 2000 fő megfordult.
Már reggel 9 órakor gyülekeztek a fesztivál területén, amikor felhangzott az első sípszó a focipályán és elstartolt a gyerekeknek rendezett focibajnokság, melyen 120 gyerek vett részt. A győztesek mellett a legjobb egyéni teljesítményeket is díjazták. A sátrak már álltak és lassan a helyi szervezetek képviselői is megérkeztek, akik házilag készített eperlekvárokat és palacsintát árultak, vagy épp főztek.
Pozsonyperjes és Pozsonyperjes jelenlegi és új testvértelepüléseinek vezetősége délelőtt 10 órakor gyűlekezett a hely kultúrházban, ahol ünnepélyes keretek közt aláírtak egy-egy baráti szerződést.
„A kemence elkészítése az Interreg, határon átnyúló magyar-szlovák együttműködésnek köszönhetően valósult meg. Gyarmattal, Győrladamérral és Lébény kisvárossal megújítottuk a testvértelepülési együttműködési szerződést. A képviselőtestület döntése alapján új szerződést írtunk alá egy székelyföldi faluval, Kézdialmással”
– mondta el Ribánszký Jarmila, Pozsonyperjes polgármestere. A ceremónia végeztével egy közösen elköltött ebéd után a küldöttségek tagjai is megérkeztek a focipálya mellett épült kemencéhez, ahol hivatalosan is átadták azt a község lakosainak. Az ünnepséget Haris Karmen, 3.osztályos tanuló éneke nyitotta és zárta, közben pedig Ribánszký Jarmila megköszönte mindenkinek a közreműködést. Megjelent a gyarmati Papp László, 72 éves kemenceépítő mester is, a kemence készítője, aki később lapunknak elárulta, hogy a pecsétes téglák, melyek a kemence falában láthatóak környékbeli gyűjtőktől valóak, de ő maga is hozott bele magával Gyarmatról egy-egy különlegesebb darabot. Ribánszký Jarmila elárulta, hogy a Barátságkemence ötlete a gyarmati polgármesterrel, Szabados Péterrel való egyik beszélgetés során fogant meg. Csaknem 10 munkanapnyi idő alatt készült el csaknem 1500 téglából áll és több mint 10 tonnát nyom. Míg Gyarmattól kemencét és egy káposztafőző kerámiát kapott Pozsonyperjes, addig Győrladamértól és Lébénytől egy kenyérsütő, valamint pizzalapátot, a 1200 kilométerre fekvő Kézdialmástól pedig házi kenyeret, házi sajtokat, pálinkákat és vagy 20 kiló székelyföldi sót.
„Az Eperfesztivál egy közösségépítő fesztivál. Ez a családias hangulat úgy tudott kialakulni, hogy az összes Eperjesen működő szervezet kiveszi belőle a részét. Itt vannak az óvó nénik, a tanítóink, a tűzoltók, a rokkantnyugdíjasok, a Csemadok helyi alapszervezete, a veterán autósok, a sportszervezet, valamint a helyi Vöröskereszt szervezete is és nem utolsó sorban a falu alkalmazottai. Mindenki vállalt valami feladatot. Az iskolakonyha munkatársai sütik a palacsintákat, egy ilyen rendezvényen 1200-1500 palacsintát készítenek, amiket aztán epelekvárral kenünk meg. Az epret és két hete főztük be. Ezeket az iskolások és óvodások árulják, melynek bevételét aztán a gyerekekre fordítják. A helyi sportszervezet vállalta a délelőtti ifitorna szervezését, ahol több mint 100 gyerek versenyzett egymással”
– tette hozzá a polgármester.
A gazdag programot a Réparetekmogyoró, gyereknek lenni de jó! interaktív zenés gyerekműsora nyitotta, majd délután 3 órakor baráti labdarúgó mérkőzés kezdődött Pozsonyperjes és magyarországi testvértelepülése, Lébény között. Mindeközben több színtéren zajlott a program. Már délután 1 órakor elkezdődött a kézműves vásár, megérkeztek a veterán autók, a Kenderkóc népi játszóház várta a gyerekeket, valamint volt légvár, arcfestés, kézműves foglalkozások és még lufibohóc is. A kísérőprogramok mellett ízletes ételekkel, frissítőkkel és jókora mennyiségű eper lekváros palacsintával. A színpadon a helyi Eperjesi Epermanók és az óvodások fellépését követően az alapiskola diákjai következtek, majd követte az Eperinda Daloskör és a pár éve alapult Zsivajos gyerek néptáncegyüttes, illetve a Bendő zenekar. Délután fél 5-tól az Ifjú Szivek Táncszínház lépett a színpadra, az esti programban pedig az Arizóna zenekar, Kocsis Tibor, az X-Faktor győztese is fellépett.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
