Horváth József
Horváth József: Magyarország kiemelt célpont – Európát megtámadták, a kontinens a létéért küzd
Az utolsó pillanatban vagyunk, Európa végre rádöbbenhetne, hogy meg kell védenie a tengeri és a szárazföldi határait – jelentette ki a Magyar Időknek adott interjújában Horváth József.
A polgári elhárítás, valamint a katonai titkosszolgálat volt főigazgató-helyettese úgy véli, Magyarország az iszlám szélsőségesek kiemelt célpontja, hiszen Franciaország mellett hazánkban él a legnagyobb zsidó közösség.
– Csatlakozik azokhoz a véleményekhez, amelyek szerint a fizikai határzár nem jó megoldás, de az összes többi rosszabb ennél?
– A kormány nem tehetett mást, nem volt alternatívája. Azt látom, hogy Európa felült egy puskaporos hordóra, az unió meghatározó vezetői pedig maguk gyujtották meg a kanócot. Biztos vagyok ugyanis abban, hogy ezeknek az országoknak a titkosszolgálatai – hasonlóan a magyaréhoz – tájékoztatták a kormányukat a tudomásukra jutott információkról.
A nyugati politikusok rövid távú céljaik, érdekeik miatt azonban nem merték meghozni azokat a döntéseket, amelyeket Orbán Viktor. A magyar kormány bizonyos szempontból kockázatos lépést tett, de az elmúlt napok reakciói, az európai országok pánikra utaló lépései azt igazolják vissza, hogy megfelelő döntések születtek.
Amit még fontosnak tartok, hogy a kormány nem kapkodott. Kereste a megoldást európai szinten, de látható volt, hogy semmiféle pozitív visszajelzés nem érkezett az EU-ból.
– Fogalmazzunk úgy, eleinte szinte kizárólag negatív visszajelzések érkeztek. Németországot pedig inkább a zavaros kommunikáció jellemezte, bár végül ideiglenesen lezárta az osztrák határát.
– Nekem ez az egész történet borzasztóan furcsa. Angela Merkel kancellári pályafutását szemlélve példa nélküli módon egymással ellentétes nyilatkozatokat tett a migráció ügyében. Ennek az lehet az oka, hogy Németország hetvenéves fóbiái még mindig működnek, és egyszerűen fél kimondani, hogy a német állampolgárok biztonsága előrébb való, mint a menekülteknek titulált emberek befogadása. Érdekes például, hogy Merkel nyilatkozataival szemben milyen véleményeket fogalmaztak meg a bajor politikusok, akik lényegesen reálisabban mérték fel a kialakult helyzetet.
– Földi László, az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója úgy fogalmazott, hogy Európát megtámadták, a kontinens a létéért küzd. Nem tartja túlzónak ezt az állítást?
– Nem. Ez egy tökéletes helyzetleírás. Hozzátenném, hogy Európa asztalára kiraktak egy fegyvert, amelyet néha a fejéhez tart, és orosz rulettet játszik. Rendkívül veszélyes ez a magatartás. A nyugati országok immunrendszere a jelek szerint lényegesen alacsonyabb szinten működik, mint a keleti régióé.
A visegrádi országok – amelyek negyven éven át orosz megszállás alatt voltak – sokkal érzékenyebben reagáltak erre a problémára. Ismétlem magam, de fontos körülménynek tartom, hogy a nyugati, erős titkosszolgálatok ugyanúgy tájékoztatták kormányaikat a veszélyekről, mint nálunk.
Amikor több százezer jól táplált, egészséges, katonakorú, háborúkat megjárt férfi jelenik meg Európában, az már önmagában komoly veszélyhelyzet. A különböző szervezett bűnözői körök, amelyek sokszor nemzetiségi, vallási alapon is szerveződnek, most kimeríthetetlen utánpótláshoz jutottak.
Azoknak a férfiaknak, akik harcoltak a szír polgárháborúban, részt vettek az iraki háborúban, illetve a líbiai eseményekben, Nyugat-Európa nagyon lágy célpont lett. Nem hihetjük azt, hogy az Iszlám Állam – amely egyébként a médiát rendkívül jól kezeli – ezt a migránsfolyamot nem használta, használja ki.
– Mégis mintha a terrorveszélyt nem vennék komolyan az unióban. A Charlie Hebdo szerkesztőségénél történt mészárlás után ez meglehetősen érthetetlen. Mekkora ez a veszély?
– Az illegális bevándorlók csomagjainak átvizsgálásához senkinek, semmilyen lehetősége nem volt. Nem tudhatjuk, hogy hány, puzzle-ként összerakható pokolgépet rejtettek a hátizsákjaik. Nem tudhatjuk, hány fiola lapult a csomagokban, amelyek tömeges mérgezést okozhatnak.
– A balliberális sajtóban ezt egyszerűen rémhírkeltésnek minősítik, és azt hangoztatják, hogy itt éppen a terror, a háború elől menekülő emberek tömegéről van szó.
– Ha a felvételeket megnézzük, akkor jól látható, hogy ezeknek az embereknek a nagy része jól táplált férfi, döntő többségük esetében tehát nem beszélhetünk legyengült szervezetű menekült személyekről. Okostelefonnal, bankkártyákkal, készpénzzel, vagyis tökéletesen felkészítve érkeznek.
A havala rendszere működik, tehát a pénz útját sem tudjuk követni, ami a terrorellenes harc egyik alapja. Azzal, hogy a készpénzt nyom nélkül képesek földrészeken átutaztatva két telefonhívással kézbe adni, megágyazunk a terrornak.
Hatalmas összegek vándorolnak ezzel a módszerrel. A másik: többször jártam például Afganisztánban, tisztában vagyok az ottani állapotokkal. Egyáltalán nem életszerű tehát, hogy ezek az emberek bankkártyákat használva utaznak keresztül a fél világon, és tudják, hogy melyik országban mi a hivatalos pénznem, abból éppen mennyi szükséges a költségek fedezésére.
– Reális esély van terrorcselekmények végrehajtására?
– Lehet, hogy nem most, hanem a következő években, amikor ezek az emberek beilleszkednek a társadalomba, csatlakoznak különböző muszlim közösségekhez, amelyeken keresztül adott esetben megkaphatják azokat a motivációkat, amelyekkel fel tudják őket használni terrorcselekmények végrehajtására.
És ha már szóba kerültek a franciaországi események: nem volt véletlen, hogy éppen ott hajtották végre ezeket a támadásokat. Ezekről ideje nyíltan beszélni. Európában ugyanis az egyik legnagyobb zsidó közösség Franciaországban él, a másik Magyarországon.
Tudjuk, hogy az iszlám szélsőségesek kiemelt célpontjai között vannak a zsidó vallási szent helyek. Magyarország szerintem egyike a kiemelt célpontoknak. A kormány pedig felelősséggel tartozik az állampolgárai biztonságáért.
– A nemzetbiztonsági szakértők szerint az, ami a határokon zajlik, csupán a kezdet…
– Európa kinyitott egy olyan szelepet, amelyet rettenetesen nehéz lesz visszazárni még akkor is, ha az unió felébred, és megvédi a határait az illegális bevándorlókkal szemben. El fog indulni a családegyesítési folyamat.
Azokhoz a százezrekhez, milliókhoz ugyanis, akik már itt vannak, előbb-utóbb csatlakozik majd a családjuk is. Az ottani családmodell pedig nem apa, anya meg egy-két gyermek. Mivel itt nem beszélhetünk a személyek kilétét igazoló dokumentumokról, előfordulhat, hogy egy személyre akár egy tucat úgymond „családtag” is rácsatlakozik majd az előttünk álló években.
– A hírek szerint azonban jelenleg is milliók tartanak Európa felé, tehát a népvándorlás intenzitása is nőni fog. A kerítés mellett a rendőrökön kívül már a katonák is szolgálatot teljesítenek. Lőparancs nélkül feltartóztatható egy komolyabb tömeg?
– Ne felejtsük el, hogy a Magyar Honvédségnek ezen a területen komoly tapasztalatai vannak. A balkáni missziókban ugyanis alapvetően ilyen problémák megoldására kaptak kiképzést: határbiztosításra, tüntető csoportok szétválasztására, illetve agresszívan fellépő csoportok kezelésére éles fegyver nélkül.
Az persze nyilvánvaló, hogy nagy nyomás van a rendvédelmi erőkön, amelyek eddig megfelelően teljesítették a feladataikat.
– A kerítés miatt új útvonalakat is használnak majd a migránsok. Mi lehet a megoldás? Miként lehet megvédeni Európát?
– Az unió végre rádöbbenhetne, hogy meg kell védenie a tengeri és a szárazföldi határait. Ennek érdekében a migrációs problémát ki kell tolni a közel-keleti válságrégióba, ahol szűrőpontok felállítására van szükség. Fontos lenne Görögország megsegítése, hiszen tagolt tengerpartja, szigetvilága nagyon megnehezíti a határvédelmet. Az „arab tavasz” után Európa nem tehet úgy, mint az előkelő idegen.
A Közel-Kelet destabilizált térségeiben meg kell találni azokat a stabilitási pontokat, amelyeken keresztül az Iszlám Államot vissza lehet szorítani, és meg lehet teremteni a biztonságos lét reményét, illetve a normális élet feltételeit Szíriában, Irakban és Líbiában is.
A kérdés hosszú távú rendezésébe fontos lenne bevonni Oroszországot is. Az orosz–ukrán konfliktusra most nem térnék ki, mert az nagyon messze vezetne, de az Iszlám Állam nyomulása szempontjából egybeesnek az orosz és az uniós érdekek.
– Ön vezető tisztségben volt a polgári és a katonai titkosszolgálatnál is. Ebben a helyzetben a szolgálatok mit tudnak tenni? Papírok, regisztráció nélkül érkező emberek sokasága halad át az országon. Hogyan lehet kiszűrni a nemzetbiztonsági szempontból kockázatot jelentő személyeket?
– Szakmailag ekkora tömegek kezelése teljesen új helyzetet jelent. Nem szeretnék a partvonalon kívülről bekiabálni, de a jelenlegi körülmények közepette az unión belül működő szolgálatok közti információcserét fel kell gyorsítani.
Az EU-n belül egymásra vagyunk utalva. Hosszú évek munkája lesz a migránstömeg feltérképezése. Elérkezhet persze a kritikus pont, amikor már kezelhetetlenné válik a helyzet.
– Hol tartunk most?
– Az utolsó pillanatban vagyunk.
Magyar Hírlap
Forrás:patriotaeuropa.hu
Tovább a cikkre »
