Békétlenség, megosztottság, háborús konfliktusok a szomszédunkban, szerte a világban. A 800 éves pannonhalmi Szent Márton-bazilikában ortodox pátriárka, katolikus bíboros, evangélikus és református püspök együtt imádkozott, tanította és áldotta meg az ökumené jegyében összegyűlt résztvevőket. Hortobágyi Cirill bencés főapátot telefonon kérdeztük.
– Bartholomaiosz pátriárka részvételével rendezték meg a hagyományossá vált ökumenikus találkozót. Milyen célt láttak maguk előtt?
– Pannonhalma harmadjára rendezett ökumenikus konferenciát. Mindhárom alkalommal kialakult két fontos mozzanat. A konferencia egyrészt tudományos előadásokból, kerekasztal-beszélgetésekből áll, de épp olyan fontos része az imádság, ami kíséri a folyamatot. Azt szeretnénk, hogy ne csak beszéljünk a választott témáról – most a béke volt ez a téma, valamint a szinodalitás az egyházak hagyományában az elmúlt évben –, hanem közösen imádkozzunk is érte.
Különböző felekezetű emberek együtt Isten elé állva, zsoltárok éneklésével együtt szólnak Istenhez. Közvetlen szomszédunkban háború zajlik, és ez nem elszigetelt jelenség, látjuk, mennyi békétlenség, megosztottság van a világban, emberek nem állnak szóba egymással, különböző gondolkodású emberek egymásnak feszülnek.
Ez volt az elsődleges cél. Jelet adni, és ott ahol mi élünk, tenni valamit.
– Hogyan élte meg a szerzetesközösségben, mit tapasztalt a látogatás során?
– A közösség tagjait megérintette a személyes találkozás I. Bartholomaiosz egyetemes pátriárkával és Kambanda bíborossal. Mindkettőjük személyisége sugárzó, nagyon elkötelezett emberek. Kambanda bíboros családját gyakorlatilag kiirtották, a kilenctagú családból ketten maradtak életben. Ő maga annak köszönhette, hogy éppen Olaszországban tanult, amikor a vérengzések zajlottak. Ennek ellenére a kiengesztelődésnek, megbékélésnek szenteli az életét, püspökként ezért próbál sokat tenni a saját egyházmegyéjében. Bartholomaiosz pátriárkát nem véletlenül nevezik „zöld pátriárkának”. Az egyházi vezetők közül talán elsőként ő hívta fel a figyelmet azokra a nagy társadalmi gondokra, melyek hátterében természeti problémák állnak, mint a globális felmelegedés, a környezetszennyezés, a teremtett világ épségének megbomlása.
– Ferenc pápa üzenetben kapcsolódott a konferenciához.
– Megtisztelő számunkra, hogy a Szentatya levelet szentelt a találkozónak. Nem egy vatikáni államtitkár aláírásával ellátott, bátorító, gratuláló sorokat kaptunk. Ferenc pápa levelében tanítást küldött a békéről, Szent Benedek Regulája alapján. Saját kézjegyével látta el. Az egész Egyházban kiemeltté teszi az eseményt, hogy maga Ferenc pápa irányítja rá a figyelmet.
– A tanácskozás folytatódott az Együtt a közös otthonért című, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) által szervezett nemzetközi teremtésvédelmi konferencián. Mi a jelentősége ennek a magas szinten folyt a tanácskozásnak?
– Nagy médiaérdeklődés kísérte az eseményeket I. Bartholomaiosz pátriárka megérkezésétől kezdve. Kiemelt figyelmet kaptak a konferenciák; több médium a pátriárka teljes beszédét közzétette. A konferencia gyümölcse egy nyilatkozat, mely kifejezetten a teremtésvédelemről szól, ez sok helyütt megjelent, hangsúlyt adott a témának.
– Még a friss élménnyel a szívében hogyan értékeli a találkozót?
– Közösen álltunk a 800 éves bazilikánkban az Úristen elé. Katolikus bíboros, egy evangélikus püspök és egy református püspök együtt celebráltak egy olyan vesperást, ahol jelen volt I. Bartholomaiosz egyetemes pátriárka, aki szentbeszédet mondott, áldást adott. Számomra ennek fontos jel értéke van.
Távlati tervünk, hogy a konferencián elhangzott előadásokat ezúttal is meg fogjuk jelentetni egy kötetben. Ebben nagyobb összefüggésbe helyezzük a témánkat, impulzusokat kívánunk adni, hogy az olvasók saját maguk elgondolkodjanak, ők maguk mit tudnak tenni.
Szerző: Trauttwein Éva
Fotó: Hirling Bálint; Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
