Horonyék a Lex Beneš felülvizsgálata mellett kérik a szélsőségeseknek kedvező módosítás visszavonását is Kacsinecz Krisztián2026. 01. 22., cs – 11:56
A nemzetiségi kisebbségekért felelős kormánytanács arra kéri a kormányt és a parlamentet, hogy vizsgálják felül a Büntető törvénykönyv „Lex Beneš” néven elhíresült módosítását. Egyúttal felszólítja a parlamentet, hogy ne fogadja el azt a képviselői törvényjavaslatot, amely enyhítené a szélsőséges bűncselekményekért kiszabható büntetéseket.
„A kormánytanács szerdai ülésén elfogadott két határozat a Nemzetiségi Kisebbségek Kamarájának reprezentatív álláspontját tükrözi” – hangsúlyozta Horony Ákos, a kisebbségi tanács alelnöke és a kormány nemzetiségi kisebbségekért felelős biztosa.
A társadalmi vita ne legyen bűncselekmény
Az első határozat, melyet a magyar kisebbség képviselői kezdeményeztek, a Büntető törvénykönyv Lex Beneš néven ismert módosítására reagál. Eszerint a második világháború utáni szlovákiai berendezkedés alapját képező dokumentumok – köztük a Beneš-dekrétumok – tagadása vagy megkérdőjelezése akár hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
A kisebbségek képviselői elsősorban azt kifogásolják, hogy
a módosítás nem egyértelmű, és azt elhamarkodottan, az érintett közösségekkel való egyeztetés nélkül fogadták el.
Egyben emlékeztetnek, hogy a második világháború után számos közösség hátrányos intézkedésekkel szembesült, amelyek bizonyos jogi következményei máig fennmaradtak. Ezért rendkívül fontosnak tartják, hogy az ilyen témákról szóló vita szabadon és nyíltan folyhasson, a büntetőjogi szankcióktól való félelem nélkül. Hangsúlyozzák, hogy
a nyílt párbeszéd, a történelmi tapasztalatok tisztelete és a nemzetiségi kisebbségek jogainak védelme a demokratikus társadalom alapját képezik, a történelmi eseményekről szóló vita kriminalizálása ugyanakkor súlyosan korlátozhatja a társadalmi párbeszédet.
A kisebbségek képviselői bírálták azt is, hogy a szóban forgó módosítást gyorsított jogalkotási eljárás keretében fogadták el, így az érintett közösségeknek nem volt lehetőségük arra, hogy szakmai észrevételeket tegyenek.
A kisebbségi tanács ezért felszólítja a kormányt és a parlamentet, hogy
vizsgálják felül a Büntető Törvénykönyv módosítását,biztosítsák, hogy a történelmi eseményekről szóló társadalmi és tudományos vita ne legyen büntetendő,és tegyék lehetővé, hogy a nemzetiségi közösségek képviselői teljes értékűen részt vehessenek az őket érintő jogszabályok előkészítésében.Ellentétes a nemzetközi egyezményekkel
Milan Ján Pilip, a Nemzetiségi Kisebbségek Kamarájának elnöke egyúttal javasolta egy olyan határozat elfogadását is, amelyben a kisebbségek képviselői aggodalmukat fejezik ki a szélsőséges bűncselekményekért kiszabható büntetések enyhítését lehetővé tevő törvényjavaslat miatt.
A kisebbségek képviselői szerint a javasolt változtatások gyengítik az alapvető jogok és szabadságok büntetőjogi védelmét, különösen a gyűlölet, diszkrimináció és erőszak elleni védelmet, ezáltal pedig gyengül a nemzetiségi kisebbségek és más sérülékeny csoportok védelme is a társadalomban. Felhívták a figyelmet, hogy
mindez ellentétes azokkal a kisebbségvédelmi elvekkel, amelyek mellett Szlovákia nemzetközi egyezményekben kötelezte el magát.
A kamara ezért azt javasolja, hogy a parlament ne fogadja el a Büntető Törvénykönyvet módosító és kiegészítő törvényjavaslatot.
Kapcsolódó cikkünk
Januárban biztosan nem kerül a parlament elé az SNS büntető törvénykönyv-módosítása a szélsőségesekre vonatkozó büntetési tételek enyhítéséről. A kormánykoalíció azonban nem tett le arról, hogy foglalkozzon a problémával, még visszatér a kérdésre.
Az SNS képviselői több szélsőséges bűncselekmény kapcsán is radikálisan csökkentenék a büntetéseket. Legfeljebb öt év helyett maximum két évre zárnák rácsok mögé azokat, akik alapvető szabadságjogok elnyomására irányuló mozgalmakat támogatnak vagy hirdetnek, de a nemzetgyalázás, a holokauszttagadás és az etnikai gyűlöletkeltésre alkalmas megnyilvánulások értelmi szerzői is örülhetnének. A szélsőséges anyagok terjesztésére vonatkozó passzusokat teljesen kivennék a btk-ból arra hivatkozva, hogy homályos a bűncselekmény megfogalmazása, ráadásul más rendelkezések alapján is meg lehetne büntetni a tetteseket.
Két párt, két reakció
Az SNS felvetése általános felzúdulást okozott az ellenzék körében és a politikusok mellett Maroš Žilinka főügyész is felszólalt ellene. A felháborodásuk azonban kiszámíthatónak mondható: ami érdekesebb volt, hogy a két koalíciós partner más-más módon reagált az SNS célkitűzéseire.
A Smer jobbára elnézőnek bizonyult: Miroslav Kéry (Smer) a hétvégén kifejtette, jogosnak tartja a téma megnyitását annak ellenére is, hogy a párt ebben a formában nem támogatja a javaslatot. Párttársa, Ján Mažgút egy vitában Štefan Harabin, a szélsőséges kijelentéseiről ismert volt bíró esetét hozta fel, aki ellen évekig húzódott egy hasonló eljárás – hogy aztán felmentő ítéletet hozzon az ügy kapcsán a bíróság. Ján Richter (Smer) később pontosította, hogy az ülésen nem tárgyalják első olvasatban a tervezetet és miniszteri szinten folytatódik egy egyeztetés az aggályokról.
A Hlas ezzel szemben inkább kritizálta a törvénymódosítási javaslatot. A párt a múlt héten egy hivatalos nyilatkozatban jelentette ki, hogy a szélsőséges vonzatú bűncselekmények büntetési tételeinek enyhítése „teljesen ellentétben áll azokkal az értékekkel, amelyeken Szlovákia alapul.” A párt ugyanakkor elképzelhetőnek tart valamiféle kompromisszumot. Róbert Puci (Hlas) a halasztás kijelentése idején elmondta, hogy „többé-kevésbé” létezik megegyezés a kérdésben, ami azt jelentheti, hogy a Hlas valamiben mégiscsak hajlandó meghallgatni az SNS érveit.
Maga Danko védekezni kényszerült: a TA3 politikai vitaműsorában elutasította, hogy az SNS fasiszta párt lenne és állította, mindössze az a célja, hogy a véletlen kijelentéseket ne büntessék szélsőségesen.
Republika a képben?
A kormánykoalíció számára ugyanakkor több szempontból is kényelmetlen a szabályozás léte és szinte biztosan nem tett le az elképzeléseiről. Az egyik motiváció, hogy a Daniel Bombic ellen jelenleg is zajló eljárás rávilágít a szélsőségeseket büntető törvények létezésére, márpedig a blogger-rádiós az érvényes szabályozás miatt került előzetes letartóztatásba. Bombic a kormánykoalíció egyik kedvelt figurája, még akkor is, ha néhány témában nem ért egyet Ficóval.
A műsorában több kormánypárti politikus is megfordult, a szélsőséges kijelentései mellett gyakran bírálja a jelenlegi ellenzéket és kimondottan népszerű internetes személyiségnek számít. Bombic őrizetbe vétele és esetleges elítélése azonban elriasztja a Smer-től és az SNS-től azokat a szavazókat, akik egyébként szimpatizálnának a kormánypárttal.
A másik gond, hogy a Republika egy lehetséges koalíciós partner a kormánykoalíció számára. Az érvényes szabályozást még 2016-ban fogadta el a harmadik Fico-kormány, érdekesség, hogy a törvény kidolgozása mögött Lucia Žitňanská (Híd) állt. Az akkori Fico-kabinet üzenete egyértelmű volt: meg akarják akadályozni a szélsőségek térnyerését, márpedig a Kotleba-párt parlamentbe jutásával indokolták a Smer, az SNS, a Híd, valamint a Procházka-féle, a politikából szintén eltűnő Sieť koalíciókötését. Az idők azonban változnak: míg a szigorú szabályozások hatékony politikai fegyvernek számítottak Fico számára, mára inkább megkötik a kezét, mert változtak a párt lehetséges szövetségesei.
Kapcsolódó cikkünk
A koalíciós SNS várhatóan visszavonja a Büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó javaslatát, ezt követően pedig a parlament elé egy közös koalíciós módosító javaslat kerül – de csak az igazságügyi minisztériummal való egyeztetés után. Erről a koalíciós tanács hétfői ülését követően tájékoztatott Róbert Puci, a Hlas-SD frakcióvezetője.
Ján Richter, a Smer frakcióvezetője is megerősítette: a párt feltétele, hogy a módosítás előtt egyeztessenek az illetékes minisztériummal.
Enyhébb büntetés a holokauszttagadásért is
Az SNS egyebek mellett a szélsőséges bűncselekményekhez kapcsolódó büntetési tételek módosítását javasolja. A javaslat értelmében a jövőben a szélsőséges, az alapvető szabadságjogok elnyomását hirdető eszmék terjesztéséért, valamint támogatásáért a jelenleg is érvényes maximális öt éves szabadságvesztés helyett csak két éves börtönbüntetést lehetne kiszabni. Hasonló módon csökkentenék a büntetéseket a holokauszttagadás, a nemzetgyalázás, vagy a rasszizmus és etnikai gyűlöletkeltés kapcsán is, a maximális nyolc éves büntetési tételeket négyre mérsékelnék.
Bizonyos esetekben, például „történelmi relikviák” gyűjtése esetén egyáltalán nem szabnának ki büntetéseket.
Az ellenzék azzal vádolja a koalíciót, hogy a módosítással elsősorban a szélsőséges Daniel Bombicnak akar segíteni, aki ellen büntetőeljárás van folyamatban. Emellett úgy vélik, a törvény elfogadása esetén társadalomellenes, neonáci bűncselekmények maradhatnak büntetlenül. A Progresszív Szlovákia (PS) szerint a módosítás további célja, hogy megnyissa az ajtót a koalíciós pártok és radikális jobboldali Republika együttműködése előtt.
Puci emlékeztetett arra, hogy a koalíciós szerződés szerint minden képviselői törvényjavaslat csak az illetékes miniszter jóváhagyása után kerülhet a parlament elé. „Ma nagyjából megegyeztünk abban, hogy a kollégák visszavonják ezt a javaslatot, és érkezik majd egy új, közös indítvány, amelyet az igazságügyi miniszter jóváhagy, vagy egyenesen kormányzati törvényjavaslat lesz” – tette hozzá.
Kapcsolódó cikkünk
Felzúdulást okozott ellenzéki körökben, hogy ismét hozzányúlnának a büntető törvénykönyvhöz – ezúttal az SNS tenne kísérletet arra, hogy csökkentsék a szélsőséges bűncselekményekért járó büntetési tételeket.
A törvénymódosítási javaslatot január kilencedikén nyújtották be és a legkisebb kormánypárt három képviselője jegyzi: Dagmar Kramplová, Adam Lučanský és Milan Garaj. A módosítás értelmében csökkenne több büntetési tétel nagysága, néhány különleges esetben pedig lazítanának a szabályozásokon így eljárás sem indulna a szélsőséges eszmék terjesztésének ügyében.
Enyhébb tételek
A törvénymódosítás beterjesztői szerint a szélsőségesek elleni fellépésnél kiszabható büntetési tételek aránytalanul nagyok, a fogalom jogi szabályozása homályos és olyan esetekben is feltétel nélküli börtönbüntetést szabnak ki az elkövetőkre, mikor azok tettei csak közvetve fenyegetnek másokat.
Az SNS javaslata alapján a jövőben a szélsőséges, alapvető szabadságjogok elnyomását hirdető eszmék terjesztéséért, valamint támogatásáért a jelenleg is érvényes maximális öt éves szabadságvesztés helyett csak két éves börtönbüntetést lehetne kiszabni. Hasonló módon csökkentenék a büntetéseket a holokauszttagadás, a nemzetgyalázás, vagy a rasszizmus és etnikai gyűlöletkeltés kapcsán is, a maximális nyolc éves büntetési tételeket négyre mérsékelnék.
A Szlovák Nemzeti Párt ugyanakkor néhány tényállás kapcsán még tovább lazítana a szabályozásokon: amennyiben valaki szélsőséges üzenetek továbbítására alkalmas anyagokat gyárt, tart magánál, vagy terjeszt, egyáltalán nem szabnának ki büntetéseket. Mindezt a történelmi relikviák gyűjtésére és a homályos fogalmazásra hivatkozva. Az SNS érvelése szerint a büntető törvénykönyv több más része is foglalkozik az igazán veszélyes, társadalomellenes írások terjesztésének témájával.
Szabad kezet kapnak a fasiszták?
A legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia sajtótájékoztatón reagált Andrej Danko pártjának terveire – a PS szerint a Fico-koalíció a szélsőségesség legalizálására törekszik Szlovákiában. A liberális párt úgy látja, a törvénymódosítás ellehetetlenítené az állam törekvéseit a társadalom megvédésére a szélsőséges eszmék előtt.
Jaroslav Spišiak volt rendőrfőkapitány a kezdeményezés margójára kijelentette, a kormánypártok először a szervezett bűnözés elleni fellépést lehetetlenítették el az oligarchák védelmében, most pedig a neonácik és más szélsőségesek segítségére sietnek. Spišiak szerint a törvény célja, hogy megnyissa az ajtót a radikális jobboldali Republika pártjával való együttműködés előtt. Irena Bihariová (PS) szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény elfogadása esetén alapvető társadalomellenes, neonáci bűncselekmények maradhatnak büntetlenül és a lépés az állam erőszakkal szemben való toleranciájáról árulkodik. A parlamenten kívüli Demokraták szintén sajtótájékoztatót tartottak a lépés kapcsán, a párt erőteljesen bírálta a törvénymódosítási javaslatot.
Azt egyelőre nem tudni, hogy az SNS képviselői javaslatát támogatja-e a többi koalíciós partner, a Hlas több alkalommal is elhatárolódott a Republika pártjával való együttműködéstől. Egy, a szélsőséges eszmék terjesztését érintő nyilvános eljárás azonban roppantul kényelmetlenül érinti a kormányt: a rádióműsorairól elhíresült Daniel Bombic vizsgálati fogságban várja saját ügyének tárgyalását, miközben a hallgatói jobbára szimpatizálnak a kormánykoalícióval vagy a Republika pártjával.
Kapcsolódó cikkünk
Három minisztérium is egyeztetett arról, miként küzdhetnek meg a tárcák közösen az egyre erősödő radikalizmussal. Végül döntés született arról, hogy összehangolják a tevékenységüket.
Az egyeztetésen Tomáš Drucker (Hlas) képviselte az iskolaügyet, Boris Susko (Smer) az igazságügyi minisztériumot, Matúš Šutaj Eštok a Hlas pártelnöke pedig belügyminiszteri minőségében volt jelen.
Mindhárom résztvevő egyetértett abban, hogy problémát okozhat az ország számára a fiatalok „növekvő radikalizációja” – ezt a jelenséget pedig koordináltan, a tárcák tevékenységének összekötésével szeretnék kezelni. Nem csak a minisztériumokat érintené a munka, a civil szervezetek és a megelőzéssel foglalkozó szakmai intézmények is bevonódnak a kerekasztal munkájába.
Drucker szerint a fiatalok radikalizációja nem csak saját magukra, de a társadalom biztonságára is veszély jelent. Az iskolaügyi miniszter szerint az eddigi lépések, legyenek bármennyire is jók, már nem elegedőek a helyzet kezelésére – fokozni kell az erőfeszítéseket és főként a terepmunkán kell erősíteni.
Matúš Šutaj Eštok felhívta a figyelmet arra, hogy a szélsőséges eszmék megerősödése nem csak szlovákiai, de globális folyamat. A belügyminiszter szerint a legégetőbbnek Kelet-Szlovákiában bizonyul a probléma, ahol a tinédzserek mellett a fiatalabbak is érintettek. A Hlas vezetője jelezte, hogy a következő tanácskozást már a tárcája koordinálja.
Boris Susko igazságügyi miniszter szintén prioritásnak nevezte a szélsőségesek elleni fellépést és támogatta egy koordinációs testület kialakításának ötletét is. Jozef Mikloško gyermekügyi ombudsman a fiatalok radikalizációja és a kedvezőtlen élethelyzetük közti kapcsolatok fontosságára hívta fel a figyelmet, míg Juraj Vršanský ( Liga a Lelki Egészségért) a megelőzés jelentőségét hangsúlyozta a tanácskozást követően.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány a szerdai ülésén jóváhagyta a Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter által beterjesztett javaslatot, mely megerősítené a szélsőségesség és a radikalizálódás elleni küzdelmet. A probléma gyökerét főként a közösségi médiában terjedő gyűlöletben látják, de a politikai kultúra megváltoztatásáról nem esik szó a dokumentumban.
A belügyi tárca szerint a radikalizáció az Európai Unióban a koronavírus elterjedésével nagyobb lendületet vett, majd az orosz–ukrán háború kirobbanása és az azzal kapcsolatos politikai, illetve társadalmi megosztottság még inkább tetézte az egyébként is kiélezett helyzetet.
A szélsőjobb térnyerése
A dokumentum tanulságai alapján Szlovákiában a radikális politikai ideológiák közül leginkább a szélsőjobb erősödött meg, melyek közé főként az ultranacionalizmust, a rasszizmust, az idegengyűlöletet (xenofóbia), illetve az egyéb olyan antidemokratikus elképzeléseket sorolják, amelyek egy „erős kezű államot” szorgalmaznak, a jogállamiságot pedig eltörölnék.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben a közéletben sok szó esik Robert Fico oroszpárti gesztusairól és az ellenzék kormányzási esélyeiről, a szlovákiai politikai élet egyik legaktívabb pártja továbbra is a parlamenten kívüli Republika. A szélsőjobboldal évekre része marad a hazai közéletnek.
Miközben Robert Ficónak és a Smernek, valamint két partnerének, a Hlasnak és az SNS-nek a hangvétele is radikalizálódik, a közvélemény-kutatások adatai szerint továbbra is egy olyan párt képes becsatornázni a választókat, amelyik nincs is a parlamentben: a közösségi médiában és a választói körében is kiemelten aktív Republika.
Öt százalékon felül
A közvélemény-kutatók egyetértenek abban, hogy a Marian Kotleba-féle ĽSNS romjain létrejött Republika egy idő előtti választáson bejutna a parlamentbe. A Focus áprilisi felmérése szerint a Milan Uhrík vezette párt népszerűsége 8,2 százalék körül mozog, az AKO hét százalékra méri a párt támogatottságát, az NMS 8,8 százalékot mutatott ki a pártnak. Szinte biztosnak tűnik, hogy a Republika benne van az ország legnépszerűbb öt pártja között.
A 2021 után, pártátnevezéssel létrejött, valójában azonban a Mi Szlovákiánk Néppárttól (ĽSNS) elüldözött képviselők résztvételével létrejött Republikának nagyon kevés hiányzott ahhoz, hogy már az előző, idő előtti választáson is a parlamentbe jussanak.
A párt a Smer és az SNS eredményes mobilizációjára fizetett rá: a bizonytalankodó választóinak egy része inkább a radikalizálódó Robert Ficót vagy Andrej Danko független személyiségekkel feltöltött SNS-listáját választotta, a Republika pedig 4,75 százalékos eredménnyel nem jutott be a parlamentbe.
A szélsőségesek később azonban javítottak, és nem kis mértékben ez is hozzájárult a láthatóságuk növekedéséhez. A Republika népszerűsége a 2024-es európai parlamenti választáson kilőtt, a párt 12,5 százalékot szerezve két brüsszeli mandátumot is szerzett magának, és azóta is kimondottan aktívnak számít az EP-ben. A Republika európai helyzete annyiban sajátságos, hogy „félig” a radikális pártokat tömörítő Szuverén Nemzetek Európája (ESN) platform tagja. Az ESN ugyanis befogadta Milan Uhrík pártelnököt, de a szélsőjobboldali nézeteiről elhíresült Milan Mazurek még ennek a pártcsaládnak is túlságosan radikálisnak bizonyult.
Uralják a Facebookot
A Republika az állami támogatásnak és az európai forrásoknak köszönhetően anyagilag is megáll a lábán, de a párt aktivitása a régiókban és a Facebookon mutatja, hogy alanyi jogon népszerűek. A Republika központi oldalán túl kifejezetten aktív és erős jelenléttel bír több képviselő is, Mazurek és Uhrík mellett például Miroslav Suját érdemes kiemelni.
Magyar szempontból érdekes fejlemény, hogy a Republika integrálta többek között az SNS exképviselőjét, Rafael Rafajt is, aki az elmúlt hónapokban a Szlovák Értelmiségi Szövetség munkájába besegítve több magyarellenes feljelentés háttéranyagainak összeállításában is szerepet játszott.
A párt vezető és visszatérő témái között szerepel az „oktatást eluraló liberális lobbiszervezetek” elleni küzdelem, az Európai Unió vezetésének kritikája és az európai parlamenti viszonyok bírálata, újabban a zöldpolitika kritizálása. A Republika EP-képviselői hangsúlyosan kiálltak Magyarország vétójogának megvonása ellen is, a nemzeti szuverenitás védelmében.
Néha egészen bizarr kombinációkat is eredményez a szélsőjobboldali hangvétel. Több képviselő például kimondottan pozitív hangnemben emlékezett meg a fasizmus elleni küzdelem emléknapjáról (a második világháború végéről) és koszorúztak is az ünnepségeken. A vonatkozó facebookos bejegyzések kimondottan népszerűek, organikus módon is – a politikusok híradásait jellemzően nem reklámozzák, ennek ellenére több százan kedvelik, a legeredményesebb bejegyzések a népszerűségükben pedig Robert Fico állásfoglalásaival versenyeznek. Milan Mazurek május 7-i uniókritikus beszédét például huszonnyolcezren kedvelték és hétezren osztották meg a Facebookon – nem is beszélve más, alternatív csatornákról, mint a Telegram vagy a párt Whatsapp-hálózata.
A Republika gyakorlati tömegmozgósító erejét mutatja, hogy a párt tevékeny szerepet vállalt a Szlovák Megújhodási Mozgalom (SHO) népszavazási kezdeményezésében. Az SHO többek között a párt aktivista hálózatának is köszönhetően 400 ezer aláírást gyűjtött össze és adott le május elején az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók eltörlése kapcsán – az elnöki irodának még májusban döntenie kell arról, mit tesz a javaslattal.
Nem barátai senkinek
Bár a Republika a legtöbb elemzésben a Smer és a jelenlegi kormánypártok lehetséges koalíciós partnereként szerepel, a két párt között egyáltalán nem felhőtlen a viszony. Még rosszabb a helyzet az esetleges harmadik partner, a Hlas kapcsán, amelynek képviselőit a szélsőségesek sok esetben egyenesen árulónak látják – Tomáš Drucker oktatási miniszteren például az esélyegyenlőségi aktivisták iskolai jelenlétét kérik számon.
A Republika az elmúlt hónapokban például hevesen bírálta a száj- és körömfájással kapcsolatos intézkedéseket, többek között az állatok tömeges leölését. Uhrík és Suja a járvány idején külön látogatást tett Dél-Szlovákiában: beszéltek többek között azzal a hölggyel is, akinek az állataival a tiltakozása ellenére végeztek a hatóságok – ezt a videót 1,2 millióan tekintették meg. A Republika emellett előszeretettel bírálja a tranzakciós adót és az ország gazdaságának állapotát is, vagy a környezetszennyezőnek vélt beruházásokat – például a Nagysurányba tervezett akkumulátorgyárat.
A politikai innováció több más téren is tetten érhető: a Csehországban előretörő Motoristáktól például a zöldpolitika bírálatát tanulták el, de a párt hivatalosan is motorostrikókat forgalmaz, ezzel jelezve, hogy nem kérnek a villanyautókból és a belső égésű motorok betiltásából.
A nézeteltérések miatt nem a legjobb a viszony a kormánypártokhoz kötődő influenszerek és a párt vezetői között sem. Daniel Bombic, a kormányközeli blogger és Suja például keveredett már ordítozásig fajuló konfliktusba, az előzetes letartóztatásban levő férfival kimondottan rossz a párt viszonya. A Republika úgy látja, hogy Bombic 2023 után Fico kedvéért elárulta korábbi szövetségeseit. Kérdés, hogy ezek a konfliktusok útjába állnának-e egy esetleges választási szövetségnek: a Republikától a többi hagyományos párt ugyanis még távolabb áll, mint a Smer.
A belügyi tárca szerint a szélsőjobboldali ideológiák erőteljesen összefonódtak a koronavírus-járvány idején megjelent összeesküvés-elméletekkel és álhírekkel, melyeknek elsősorban a közösségi média biztosított teret.
Nem véletlen, hogy a gyűlölködő ideológiák éppen a gyengén szabályozott közösségi hálókon terjednek – elsősorban a Telegramon, de a TikTokon is.
Ebből is adódik, hogy a radikalizálódásnak leginkább a fiatalok vannak kitéve.
A szélsőjobboldali csoportokra jellemző, hogy az erőszakos módszerektől sem riadnak vissza. A közösségi médiában gyakran terjesztenek különféle fegyverek elkészítéséről szóló útmutatókat, illetve olyan csoportok is előfordulnak, akik a szélsőséges terrorcselekmények elkövetőit dicsőítik – például a norvég tömeggyilkos Anders Breiviket, aki 77 emberrel végzett.
A szélsőségesség és az erőszak összefonódására Szlovákiában is akadt példa: a javaslatban a 2022-es Vár utcai terrortámadást említik, mely során két férfit gyilkolt meg egy magányos elkövető identitásuk és orientációjuk miatt.
A politikai felelősségről nem sok szó esik
A szélsőségesség erősödésével kapcsolatos második példa a Robert Fico (Smer) miniszterelnök ellen elkövetett merénylet: 2024. május 15-én Nyitrabányán egy magányos elkövető öt lövést adott le a kormányfőre.
Kapcsolódó cikkünk Nyitrabánya |
Közel két órás show keretében emlékezett a Smer az egy évvel ezelőtti, Robert Fico elleni merényletre. Az Elég volt a gyűlöletből című showműsor csillaga természetesen maga a kormányfő volt.
Kampánynyitónak vagy egy kampánynyitó főpróbájának is beillett a Smer nyitrabányai (Handlová) nagygyűlése, amellyel Fico szerint azt akarták megmutatni az ellenzéknek, hogyan kell egy békés megmozdulást lebonyolítani. A címe is ez volt: Elég volt a gyűlöletből.
A mintegy 700 fős sportcsarnokot az utolsó székig megtöltötték a Smer által rendelt buszokkal érkező résztvevők, akiknek túlnyomó része az idősebb korosztályhoz tartozott, a többség nyugdíjaskorú volt. A buszok rendszáma alapján tényleg az egész országból érkeztek a szimpatizánsok: Pozsonytól Nagymihályig, Érsekújvártól Poprádig az ország szinte minden járása képviseltette magát.
A parkolóban magyar szót is lehetett hallani, a Smer már régen nem csak a szlovákok pártja.
A szervezés és a műsor is profi volt, a beléptetés pedig nagyon szigorúan ellenőrzött. Már a parkolóba is csak az előzetesen regisztrált kocsikkal lehetett bejutni, a sportcsarnokba pedig csak fémdetektoros kapukon, a táskák átvizsgálása után engedték be az újságírókat is.
Kaliňák, a profi műsorvezető
A műsorvezetést Robert Kaliňák védelmi miniszter vállalta magára, és láthatóan élvezettel látta el ezt a funkcióját is. A program a merénylet szemtanúinak, vagy majdnem szemtanúinak videóra felvett beszámolójával indult. Az óriási, a színpad egész hátterét betöltő képernyőn elevenítették fel az egy évvel ezelőtti eseményt. Szóhoz jutott természetesen Nyitrabánya polgármesterasszonya is, az a fotós, aki a már sebesült kormányfőről készített fotókkal lett ismert, illetve egy olyan férfi is, aki állítása szerint a merénylő mellett állt a lövések pillanatában.
A „békés hangulat” elmélyítéséhez Kaliňák a Smer három tapasztalt politikusának, Tibor Gašparnak, Ľuboš Blahának és Richard Takáč mezőgazdasági miniszternek a segítségét vette igénybe.
Itt mutatkozott meg, hogy a Smer már a hétfői „hármas” – Gašpar-Lindtner-Kaliňák – sajtótájékoztatóval erre a nagygyűlésre alapozott.
Ľuboš Blahát szintén áldozatként állították be, mert őt a „Česť práci!” – „A munkának üdv!” szocialista köszöntése miatt vegzálja a rendőrség. Az az ellentmondás itt senkinek sem tűnt fel, hogy a rendőrséget már csaknem két éve a hlasos Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter és az általa kinevezett országos rendőrfőkapitányok irányítják.
Blaha: Ez a ti munkátok!
Blaha a megbékélés és a gyűlölet megállítása jegyében ugyanazt tette, amit a merénylet napján is: egyből az ellenzéket hibáztatta a történtekért. „Ez a ti munkátok” – mondta egy évvel ezelőtt a parlament plenáris ülésén az ellenzéknek, és ezt most megismételte a Smer színpadán is.
Tibor Gašpar volt a sajnálkozó, jóságos nagypapa, aki nem érti, hogy az a „rosszcsont” ellenzék miért nem képes megérteni, hogy ők csak jót akarnak. Újra bemutatta azokat a képeket, videókat, amelyen ellenzéki tüntetők kívánják Robert Fico bukását, egyesek ironikusan akár a halálát.
A negatív sztár az ukrán zászlós, fokosos tüntető volt, aki azt mondja „Le Ficóval!”.
Egyébként éppen a Smer nagygyűlésének napján érkezett a hír, hogy a rendőrség már kihallgatta és gyűlöletkeltéssel gyanúsította meg a tüntetőt, de a hírek szerint nem bűncselekményként, csak szabálysértésként kezeli az ügyet.
Kapcsolódó cikkünk Nyitrabánya |
A kormány a büntetőtörvénykönyv és szabálysértési törvény szigorításával akar küzdeni a gyűlöletkeltés ellen. Robert Fico Nyitrabányán (Handlová) is az ellenzéket és a sajtót hibáztatta a gyűlölet erősödése és a társadalom megosztottsága miatt.
Szívesen jött vissza Robert Fico Nyitrabányára, az ellene elkövetett merénylet egy éves évfordulóján.
Itt tisztességes emberek élnek, ez a város nem tehet arról, hogy mi történt itt egy évvel ezelőtt
– jelentette ki Fico a kormány ülését követő sajtótájékoztatón.
A kormányülés példátlan biztonsági intézkedések mellett zajlott Nyitrabányán, a kormány ülésének helyet adó kultúrház előtti térre csak fémdetektoros kapun át lehetett belépni. A kisváros utcáin megerősített rendőrjárőröket lehetett látni, a tetőkön mesterlövészek voltak. A téren csak egy kis, mintegy 20 fős csoport várta a minisztereket, Robert Fico kihasználta a lehetőséget, és a fémkordonnál beszélgetett a kis csoporttal.
Az SIS a sajtót figyeli
Fico szerint a kormányülés legfontosabb pontja az volt, hogy megvitatták a biztonsági tanács délelőtti ülésének eredményeit. A kormányfő újra az ellenzéket és a médiát vádolta gyűlöletkeltéssel, és ismét kijelentette, hogy nagyon nagy a veszélye egy újabb merényletnek. „Egy milliméterre vagyunk a tragédiától, és biztosan a kormánykoalíció tagja lesz a következő áldozat” – mondta Fico. Úgy véli, hogy ennek elsősorban az ellenzék kommunikációja és a média ellenséges hozzáállása az oka.
A DenníkN átlagosan naponta három gyűlöletkeltő, negatív bejegyzést tesz közzé Ficóról
– mondta a kormányfő az SIS igazgatójának beszámolójára hivatkozva.
A Smer elleni gyűlöletet erősíti szerinte az ellenzék is, amely szerintük agresszív nagygyűléseket és tüntetéseket szervez. Fico szerint egyértelmű, hogy merénylője, Juraj Cintula ellenzéki aktivista volt, és szorosan kapcsolódik a Demokraták párthoz. A párt ezt már többször visszautasította, és a Smer sem tudja mással alátámasztani ezt, csak Cintula politikai nézeteivel.
Jöhet a büntetőtörvénykönyv módosítása
A kormány létrehoz egy tárcaközi bizottságot, amelynek az lesz feladata, hogy olyan intézkedéseket dolgozzon ki, amelyek csökkenthetik a feszültséget a társadalomban. Fico már jelezte, hogy ezek milyen intézkedések lehetnek: a büntetőtörvénykönyv és a szabálysértési törvény szigorítása. „A merénylet utáni szigorú fellépés a merénylő pártolóival szemben egy ideig visszvetette a gyűlölködést” – jelentette ki Fico. Szerinte megengedhetelen, hogy a rendőrség még mindig nem kesztyűs kézzel bánik az ellenzéki nagygyűlések agresszívebb tagjaival.
Megengedhetetlen, hogy a gyűlöletbeszéd csak szabálysértés legyen
– mondta Fico.
A himnusz után jött Fico, a sztár
Az est fénypontja azonban mindenképpen Robert Fico volt. A bejövetele előtt elhangzott a szlovák himnusz, amelyet a nézőközönség állva hallgatott végig. A kormányfő is elemében volt a színpadon, bejelentette, hogy készen áll a folytatásra, a merénylet, a sérülései semmiben nem gátolják őt. És természetesen a győzelemre készül, fel sem merülhet nála más eredmény, ő lesz a következő kormányfő is.
Fico beszólt Peter Pellegrini köztársasági elnöknek is, „barátian” figyelmeztette őt, hogy a Smer támogatása nélkül nem választották volna meg államfőnek.
A Hlasnak címezve is volt egy megjegyzése: „ha barátaink nem lettek volna annyira gyávák, és nem hagyják ott a Smert, akkor a 2020-as választást is megnyertünk volna”.
Viccelődött a sebesülésével is, és megdicsérte a merénylet után őt ápoló besztercebányai nővérkék szépségét. A jelenlegi egészségi állapotát úgy írta le, hogy a legnagyobb problémája egy kis hasmenés, állítólag csak ezért kellett lemondani néhány hete több programját. Ezután elismételte ugyanazokat a paneleket, amelyeket a párttársai a héten már kipróbáltak. A Smer béke pártja, hiszen ők már évek óta mondják, hogy béke kell. A Smer a legdemokratikusabb párt, mert nem akar semmilyen sajtót betiltani.
Pedig milyen tiltakozás lenne, ha betiltanánk a Denník N-t, az Aktuality-t vagy a Sme-t
– vetette fel Fico.
Nem akarnak tüntetéseket sem betiltani, sőt, nagyon vigyáznak még az ellenzéki tüntetések résztvevőire is. De természetesen békés tüntetést, nagygyűlést csak a Smer tud szervezni szerinte. „Az ellenzék példát vehetne erről a nagygyűlésről” – jelentette ki a Smer elnöke.
A nézőközönség elégedetten távozott
A profin levezetett műsor népdalénekléssel zárult. A résztvevők kis ajándékcsomaggal távoztak, a smeres merch-ök mellett mindenki kapott egy palack ásványvizet és egy darab rántotthúst két szelet kenyér között. Elégedetten szálltak vissza a buszokba: rájuk a Smer biztosan számíthat a következő választáson.
Mindkét eset kapcsán kiemelik, hogy a történtek után a közösségi médiában érezhetően megnövekedett a gyűlöletet támogató hozzászólások száma, melyek az elkövetők cselekedeteit éltették.
A dokumentum kidolgozói azt is megemlítik, hogy az aktuális trendek közé tartozik a politikai képviselők és köztisztviselők nyilvános fenyegetése, akár a fizikai bántalmazásra való felbujtás is.
Azt azonban nem taglalják, hogy a gyűlöletet gyakran maguk a politikusok szítják.
A koronavírus-járvány idején éppen Robert Fico volt az, aki tömegdemonstrációkat szervezett, és az intézkedések megszegésére biztatta az embereket, illetve a 2023-as parlamenti választás előtt ismét a migráció témájával riogatott, ráerősítve a szlovák társadalomban uralkodó idegengyűlöletre. A folyamatos személyeskedés – amelyben a koalíció és az ellenzék képviselői egyaránt érintettek –, az érvek hiánya, az ellenfél lejáratása és az ehhez hasonló kommunikációs stratégiák sem járulnak hozzá a polarizáció csökkentéséhez.
Emlékezetes példák az elmúlt évekből:
De mi a megoldás?
A politikai kultúra megváltoztatása ugyan nem merült fel a lehetséges megoldások között, de a belügyminisztérium összeállított egy listát a feladatokról, amelyeket 2028-ig teljesíteni kell a radikalizáció visszaszorítására.
Ezek közé tartozik például a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) élénkebb beavatkozása a közösségi médiában zajló gyűlöletkeltés azonosításába, tehát a szélsőséges ideológiákat terjesztő személyekről való információszerzés, valamint a külföldi titkosszolgálatokkal való erősebb együttműködés.
Emellett a megelőzésre is nagyobb hangsúlyt fektetnének – a tárca szerint sokkal inkább oda kellene figyelni a fiatalok nézeteinek kialakulására és fejlődésére, és ezt elsősorban az iskolákban kell megtenni.
A kormányzati feladatok között említik még a szélsőségesség alakulásával kapcsolatos időszakos jelentések kidolgozását, a különféle felméréseket a lakosság álláspontjáról, de a belügyminisztérium úgy látja, a politikai és vallási szélsőségességre szakosodott bírák munkáját is vonzóbbá kellene tenni.
Ostor a rendbontóknak
Puci arról is beszélt, hogy az európai ügyek bizottsága elnökének megválasztását várhatóan elnapolják. A Hlas Ján Ferenčák (független) leváltása után Peter Kmecet (Hlas) javasolta a posztra, ám Kmec visszautasította a jelölését.
A parlament idei első ülésszaka január 27-én kezdődik. Az ülés elején a képviselők várhatóan a házszabály-módosítást, valamint a képviselők etikaikódex-tervezetét vitatják meg.
Richter elmondása szerint hétfőn még ülésezik az a munkacsoport, amely a házszabály-módosítás konkrét szövegét készíti elő. Két irányban terveznek változtatást.
„Gördülékennyé akarjuk tenni a parlamenti ülések menetét, és természetesen meg akarjuk mutatni a képviselőknek is, hogy létezik valamiféle – nevezzük így – ostor azok számára, akik rendetlenkednek az ülésteremben”
– fogalmazott Puci.
Kesztyűs kézzel bánnának a szélsőségesekkel
A legkisebb koalíciós párt, az SNS javaslata szóban forgó értelmében a jövőben a szélsőséges, az alapvető szabadságjogok elnyomását hirdető eszmék terjesztéséért, valamint támogatásáért a jelenleg is érvényes maximális öt éves szabadságvesztés helyett csak két éves börtönbüntetést lehetne kiszabni.
Hasonló módon csökkentenék a büntetéseket a holokauszttagadás, a nemzetgyalázás, vagy a rasszizmus és etnikai gyűlöletkeltés kapcsán is, a maximális nyolc éves büntetési tételeket négyre mérsékelnék. A javaslat módosítaná továbbá a nemzetiségi, faji vagy etnikai alapú uszítás bűncselekményének tényállását, és eltörölné a szélsőséges anyagok előállításával, terjesztésével vagy birtoklásával kapcsolatos bűncselekményeket.
Róbert Puci, a Hlas-SD frakcióvezetője korábban arról tájékoztatott, hogy a koalíciós SNS várhatóan vissza fogja vonni a Büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó javaslatát, ezt követően pedig a parlament elé egy közös koalíciós módosító javaslat kerül – de csak az igazságügyi minisztériummal való egyeztetés után.
Az Európai Parlament is foglalkozik a témával
A Magyar Szövetség, a szlovák ellenzék és a nyilvánosság egy része mindkét módosítást bírálta. A Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos törvénymódosítás nagy visszhangot keltett Magyarországon is, azt élesen elítélte Magyar Péter és a Tisza Párt, és némi fáziskéséssel elutasította a kormány is.
Előbbi kezdeményezésére az Európai Néppárt szorgalmazta, hogy az Európai Parlament bizottsági, majd plenáris szinten is foglalkozzon a témával. Szili Katalin, Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója pedig egy nyílt levélben arra kérte Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy vizsgálják meg a szlovák Btk-módosítás összhangját az uniós joggal és az Alapjogi Chartával, és tegyék meg a szükséges lépéseket az alapvető jogok védelme érdekében.
Kapcsolódó cikkünk
Juhász Imre, az Alapvető Jogok Biztosa nyílt levélben fordult több nemzetközi és európai intézmény vezetőjéhez a Beneš-dekrétumokkal összefüggésben. A magyarországi ombudsman Christophe Kampot, az EBESZ nemzeti kisebbségekért felelős főbiztosát, Maria Telaliant, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának igazgatóját, Roberta Metsolát, az Európai Parlament elnökét, valamint Róbert Dobrovodskýt, a Szlovák Köztársaság emberi jogi biztosát kereste meg – közölte szerdán az ombudsmani hivatal.
A biztos kifogásolja a szlovák Büntető törvénykönyv azon rendelkezését, amely büntetni rendeli a „második világháború utáni békés rendezés” nyilvános tagadását vagy megkérdőjelezését. Álláspontja szerint a tényállás több nemzetközi egyezménnyel, valamint az Európai Unió alapdokumentumaival is ellentétes, különösen a véleménynyilvánítás szabadságát garantáló előírásokkal. A hivatal felhívta a figyelmet arra is, hogy a szabályozás magyar állampolgárokkal szemben is alkalmazható lehet.
Az ombudsman szerint tisztázásra szorul, hogy a büntetőjogi védelem pontosan mely jogi dokumentumokra terjed ki. A vitatott rendelkezés ugyanis olyan, a második világháborút követően elfogadott jogszabályokra is hivatkozik, amelyekhez szervesen kapcsolódik a 13 úgynevezett Beneš-dekrétum. Ezek a jogi aktusok kollektív bűnösség elvére épülve több millió magyar és német nemzetiségű embert fosztottak meg alapvető jogaiktól, miközben formálisan mindmáig nem kerültek hatályon kívül.
A biztos arra is rámutatott, hogy Szlovákiában jelenleg is folyamatban vannak olyan kisajátítási eljárások, amelyek során a hatóságok a Beneš-dekrétumokra és az azokat megerősítő jogszabályokra hivatkoznak. Véleménye szerint a jogi dokumentumokkal kapcsolatos kritikai vita büntetőjogi eszközökkel való korlátozása súlyos aggályokat vet fel, és visszatarthatja az érintetteket attól, hogy hazai vagy nemzetközi jogorvoslatot keressenek.
Kapcsolódó cikkünk
A Pro Hungarica Communitate Polgári Társulás január 23-án, pénteken 9.00 órai kezdettel szervezi meg A velünk élő kollektív bűnösség című konferenciát a Beneš-dekrétumok alkalmazásáról a dunaszerdahelyi MOL Arénában.
Fővédnök: Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke
A részletes program:
8:30-9:00 Regisztráció
9:00-9:10 Köszöntő
Szabó Tibor (elnök, Pro Hungarica CommunitatePolgári Társulás)
Beneš-dekrétumok történeti kontextusban
9:10-9:30 Simon Attila (történész, Fórum Kisebbségkutató Intézet; Selye János Egyetem): A csehszlovák nemzetállami tervek és azok eszköztára 1945–1948
9:30-9:50 Popély Árpád (történész, Fórum Kisebbségkutató Intézet; Selye János Egyetem): A Beneš-dekrétumok és ami utánuk következett
9:50-10:00 – közönségkérdések
10:00-10:40 Nyitóelőadás: A Beneš-dekrétumok mai joghatása
Fiala-Butora János (ügyvéd; oktató, University of Galway)
10:40-11:00 Kávészünet
11:00-11:45 A kollektív bűnösség meghaladása és a társadalmi kiegyezés feltételei(beszélgetés)
Pásztor Bálint (elnök, Vajdasági Magyar Szövetség)
Gubík László (elnök, Magyar Szövetség)
moderál: Szabó Tibor (elnök, Pro Hungarica Communitate Polgári Társulás)
A Beneš-dekrétumok és a nemzetközi érdekérvényesítés lehetőségei(beszélgetés)
11:45-11:55 Vincze Loránt (európai parlamenti képviselő, RMDSZ): A Beneš-dekrétumok az Európai Parlamentben és az európai politikai térben – jogállamiság és az uniós jog sérelme
11:55-12:05 Tárnok Balázs (külügyi szakértő, Magyar Szövetség): Nemzetközi tájékoztató kampány a Beneš-dekrétumok jelenlegi alkalmazásáról
12:05-12:30 beszélgetés:
Vincze Loránt
Tárnok Balázs
moderál: Kovács Balázs (nemzetközi kapcsolatok szakértő)
12:30-13:30 Ebédszünet
13:30-14:15 Beneš-dekrétumok alkalmazása és kritikájának kriminalizálása –a megoldási lehetőségek jogi megközelítésben (beszélgetés)
Fiala-Butora János (ügyvéd; oktató, University of Galway)
Bugár Viktor (földügyi szakjogász)
Keszegh Tünde (ügyvéd)
moderál: Kállay András (Pro Civis)
14:15 Zárszó
Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amely a következő linken lehetséges: https://forms.gle/P4udEbU9z6
A megkeresés külön is kitér Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún ügyére, amely településeket az 1947-es párizsi békeszerződés alapján csatolták Csehszlovákiához. Az ombudsman szerint az itt élők tulajdonjogát sérthetik azok a kisajátítási eljárások, amelyek a Beneš-dekrétumokra épülnek.
Juhász Imre hangsúlyozta: a vitatott büntető törvénykönyvi rendelkezés elsősorban a szlovákiai magyar közösséget érinti. A nyílt levelek célja az inkriminált tényállás hatályon kívül helyezése, ám a közlemény szerint jelenleg nincs erre irányuló többségi jogalkotói szándék Szlovákiában.
A Büntető Törvénykönyv december végén hatályba lépett módosítása szerint bárkit, aki nyilvánosan megkérdőjelezi a háború utáni berendezkedést, amely magyarok ezreit fosztotta meg vagyonuktól és állampolgárságuktól, akár hat hónap szabadságvesztésre is ítélhetnek.
A módosítást Peter Pellegrini szlovák államfő karácsony előtt írta alá. A jogszabály egyebek mellett büntetendővé teszi a háború utáni Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését. (mti, tasr)
Kapcsolódó cikkünk Budapest |
A magyar kormány jogi képviselettel kapcsolatos segítséget fog nyújtani mindenkinek, akit hátrány ér az újonnan elfogadott szlovákiai törvénymódosítás kapcsán, ígérte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón mondta el, hogy a magyar kormány tárgyalásokat folytatott arról a szlovákiai jogszabály-módosításról, melynek értelmében hat hónap szabadságvesztés fenyegeti azokat, akik nyilvánosan megkérdőjelezik vagy bírálják a Beneš-dekrétumok érvényességét.
Jogi segítségnyújtás a hátrányt szenvedőknek
Gulyás elmondta, a jogi képviselettel kapcsolatos költségeket a magyar kormány át fogja vállalni, és mindenkinek segítséget fognak nyújtani abban, hogy emberi jogi fórumokhoz fordulhasson. Megjegyezte, bár személyesen a legrosszabb véleménye van az európai emberi jogi bíráskodásról, „de ez olyan határátlépés, ahol még az európai emberi jogi fórumokra is számíthatunk”. Továbbá tűrhetetlennek és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a második világháború után elfogadott rendeletek származási alapon hozott megkülönböztető intézkedéseit ma is alkalmazzák.
„A legfontosabb, hogy ezen a területen nem szavakra, hanem tettekre van szükség. A magyar kormány az elmúlt évtizedben mindig kiállt a határon túli magyar közösségek önazonosságának megőrzése, egyéni és közösségi jogainak védelme érdekében. A kollektív bűnösség a 21. század Európájában nyilvánvalóan elfogadhatatlan”
– állapította meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hozzátéve, bár Szlovákiában a joggyakorlat ebben a kérdésben nem egységes, de egyes bíróságok még a mai napig alkalmazzák a Beneš-dekrétumokat.
Kapcsolódó cikkünk
Tíz külföldi politikus is látványosan, videóban támogatta Orbán Viktort a Fidesz hétvégi jelöltállító kongresszusán – Robert Fico szlovák miniszterelnök azonban nem volt köztük. Nem valószínű, hogy a személyes viszony megromlott volna a két politikus között, Fico megnyilvánulása azonban csak felhívta volna a figyelmet a magyar kormány számára kellemetlen témákra.
Sulyok Tamás államfő döntése alapján Magyarországon április 12-én tartják az országos választást, tehát kevesebb, mint három hónap van hátra a voksolásig. A nem hivatalos kampány azonban hónapok óta zajlik: a Fidesz és a legnagyobb ellenzéki erőnek számító Tisza Párt is hasonló stratégiát alkalmaz, megpróbálják megnyerni az adott nap kommunikációját.
Az utóbbi hetekben Magyar Péter, Orbán Viktor legfőbb politikai ellenfele két szlovák vonzatú kérdés kapcsán is kellemetlen helyzetbe hozta a Fideszt, gyakorlatilag a szlovák kormánynak köszönhetően. Magyar előbb a Beneš-dekrétumok büntethetővé tételének témájára csapott le, majd pedig a Felvidék kifejezés használatán veszett össze Peter Pellegrinivel. Maga a szlovák miniszterelnök a maga részéről ki is fejtette, hogy nem kíván belépni a magyar választási kampányba.
A dekrétum-ügy
A Fico-kormány számára a Beneš-dekrétumok büntethetőségének kérdése kizárólag belpolitikai vonzatú problémaként jelent meg. A Smer legveszélyesebb ellenfele, a Progresszív Szlovákia november végén „települt ki” Dél-Szlovákiába, hogy felmérje a Komárom környéki helyzetet, találkozzon a szimpatizánsaival és megszólítsa az ellenzéki érzületű lakosságot. A PS politikusai találkoztak a választóikkal, meglátogatták a járvány sújtotta szőlőültetvényeket, valamint egy frakcióülésen általános pontokat is megfogalmaztak a déli régiók igényei kapcsán. Ebbe a célkitűzés-csomagba keveredett be a Beneš-dekrétumok alapján végzett földelkobzások megszüntetése.
A deklarációra lecsaptak a kormánypártok: előbb bírálni kezdték és hazaárulással vádolták meg a PS-t, majd kihasználva a büntető törvénykönyv megnyitását megpróbálták a falhoz szorítani a szlovák pártot. A lépés azonban a dekrétumokat régóta bíráló Magyar Szövetségen csattant, a párt az ellenzéki táborban találta magát.
A dekrétumok ügyére azonban a Fidesz sem tudott kielégítő választ adni, Orbán Viktor sokáig nem kommentálta az ügyet, majd a törvény megszavazását követően egy hetes csúszással, december 18-án kijelentette, hogy „tisztázó megbeszéléseket” folytat Szlovákiával a törvénymódosítás alkalmazásáról és ugyan kapcsolatban van a felvidéki magyarokkal, de majd meglátja, miként lép a kormány.
Ezen a ponton azonban már csak másodikként reagált a kampányban: Magyar Péter napokkal korábban posztolt a Facebookon arról, hogy Orbán a hallgatással magára hagyja a magyarságot a problémával. Miközben kibontakozott egy másik bizarr nemzetiségi vonzatú botrány is – Viktória Strompová vas megyei Tisza-képviselőjelöltet leszlovákozta Lázár János – a dekrétumok ügyében továbbra sem látszott, hogy a magyar kormány érdemben lépne bármit is. A karácsonyi ünnepi időszak előtt Peter Pellegrini államfő aláírta a törvényt és az december végén érvénybe lépett.
Orbán azóta sem határolódott el egyértelműen a szlovák kormány lépésétől. Az egyedüli hivatalosként értelmezhető válasz a magyar kormány részéről Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadótól érkezett, aki Brüsszelbe, Ursula von der Leyen uniós főbiztosnak címzett nyílt levelet – aminek viszont a gyakorlatban semmilyen jogi kényszerítő ereje nincs. A szlovák kormány „tudomásul vette” a levél küldését.
Második kör: Pellegrini ringbe száll
Miközben a dekrétumok kapcsán petíció indult és a Fidesz megkerülte a kérdést a jelöltállító kongresszusán – miközben Őry Péter Magyar Szövetség-alelnök a párt támogatását jelezve beszédet mondott a rendezvényen – az események újabb fordulatot vettek. Ezúttal is Magyar Péter került a középpontba és ismét a szlovák politikusok adták az apropót erre a Tisza vezetőjének.
Magyar ugyanis a dekrétumokra reagálva nyílt levelet küldött Robert Ficónak, de kapott egy reakciót Peter Pellegrini államfőtől is. Pellegrini – kiragadva a kontextusából azt a részletet, amin Magyar felvidéki magyarokról beszélt – egy facebookos videóban jelentette ki, sértés számára a felvidékezés. „Mi még mindig Szlovákia vagyunk. Szlovák Köztársaság, nem pedig Felvidék. Abban a levélben is megmutatják, hogy mennyire tisztelnek bennünket.” – jelentette ki az államfő, aki a botrány miatt decemberben elveszítette nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztián volt Szövetség-elnököt.
A válasz további alkalmat adott arra Magyar Péternek, hogy rámutasson, Pellegrini a valós problémáról, azaz a kollektív bűnösségen alapuló jogalkotásról egyáltalán nem beszélt, miközben elfogadhatatlan módon aláírta a törvényt.
„Önnek joga és kötelessége képviselni mindazokat, akik Szlovákiában élnek, beleértve a magyar kisebbség tagjait is. Az én kötelességem pedig az, hogy kiálljak minden magyar mellett, függetlenül attól, hol élnek a világban” – jelentette ki az ellenzék vezetője.
Magyar egyébként Ficóval is újabb vitába keveredett ma: közzétett egy bejegyzést, amiben kifejti, a „kormányváltás utáni első beszélgetés” a dekrétumokról szól majd Ficóval.
Feloldhatatlan kettősség
A magyar kormány Pellegrini kijelentései kapcsán is hallgatott – márpedig ha nem is a miniszterelnöknek, de az arányosság jegyében Sulyok Tamás államfőnek jeleznie kellett volna valamiféle ellenreakciót.
A fejlemények mutatják, hogy a Beneš-dekrétumok ügye súlyos dilemmát jelent a kormánynak. Orbán Viktor számára Robert Fico egy fontos stratégiai szövetséges, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar diplomácia és a kormánypárt elhatárolódik a kritikáktól. Ezzel viszont utat nyit annak, hogy Magyar Péter foglalja el a korábban a Fidesz által képviselt álláspontokat: felvállalja a felvidékezést, a szlovák nagykövet kiutasítását helyezi kilátásba, vagy egyenrangú félként jelenik meg a Robert Ficóékkal folytatott kommunikációban.
A kormánypárt – jobb megoldás híján – így alacsonyabb szinten próbál legalább gesztusokat mutatni a magyar közösség felé. Szili Katalin levele egy hasonló reakciónak számít, de Semjén Zsolt is kijelentette, hogy a kormány „mindenben az adott nemzetrész legitim pártja” (azaz jelen esetben a Magyar Szövetség) mögött áll. Nacsa Lőrinc, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hasonlóképp nyilatkozott a magyar szervezetekkel tartott egyeztetésein.
A probléma viszont abban rejlik, hogy a határtalan támogatásnak látható korlátai vannak: a Magyar Szövetség harciasan felvállalta a dekrétumok elleni fellépést és parlamenten kívüli pártként a szimbolikus tiltakozáson túl nem tud mit tenni.
A magyar kormánypárt számára végeredményben a nemzetpolitika területe is kellemetlenné vált a választási hajrában. A Fidesz választókat valószínűleg nem veszít a fejlemények miatt, de a kialakult környezetben sokkal nehezebbé válik a kampányolás a határon túli magyarok érdekképviseletével, ahogy Robert Fico esetleges támogató megnyilvánulásai is egyenesen kontraproduktívnak hatnának. A párt így elveszítette az egyik hagyományos kampányfegyverét.
Kapcsolódó cikkünk
Diplomáciai pengeváltás bontakozik ki Budapest és Pozsony között, amelyben nemcsak történelmi fogalmak, hanem aktuálpolitikai kérdések is fókuszba kerültek. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke világossá tette: használni fogja a „Felvidék” kifejezést – függetlenül attól, hogy ez tetszik-e a szlovák államfőnek vagy sem.
Az ügy előzménye egy hétvégi televíziós interjú, amelyben Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök azt sugallta: a Beneš-dekrétumok körüli vita valójában belpolitikai célt szolgál, és a Progresszív Szlovákia azért nyitotta meg a kérdést, hogy témát adjon a magyarországi választási kampányban Magyar Péternek. Pellegrini külön kifogásolta, hogy Magyar egy nyílt levélben „felvidéki magyarokról” írt, hangsúlyozva: az ország neve Szlovákia, nem Felvidék.
Pellegrini és a felvidéki magyarok
Magyar Péter válasza azonban nem a szóhasználatról, hanem a tartalomról szólt volna – legalábbis saját megfogalmazása szerint. Ma délelőtt a Facebookon közétett nyílt levelében úgy fogalmazott: sajnálja, hogy a szlovák elnök nem reagált érdemben azokra a problémákra, amelyeket ő a Robert Ficónak írt nyílt levelében vetett fel. „Ön is tudja, hogy a XXI. században nincs helye a kollektív bűnösségen alapuló jogszabályoknak” – írta, majd megismételte a vitát kiváltó kifejezést: a közös Európa célja az, hogy a felvidéki magyarok békében és identitásukat megőrizve élhessenek szülőföldjükön.
A Tisza elnöke ennél is tovább ment. Szerinte sem Magyarország, sem Európa nem fogja elfogadni, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva Szlovákiában magyaroktól kobozzanak el földeket. Különösen elfogadhatatlannak nevezte, hogy Pellegrini aláírta azt a jogszabályt – a közbeszédben „lex Beneš”-ként emlegetett rendelkezést –, amely akár féléves börtönbüntetéssel is fenyegeti azokat, akik kritizálni merik a dekrétumokat.
„Önnek jogában áll és kötelessége minden Szlovákiában élő embert képviselni, beleértve a felvidéki magyarokat is. Az én kötelességem pedig kiállni minden magyarért, éljenek bárhol is a nagyvilágban”
– szögezte le Magyar, aki egyúttal emlékeztetett: Magyarországon a szlovák származású állampolgárok soha nem szenvednek hátrányt származásuk miatt. „Ugyanezt várjuk el Önöktől a magyar származású szlovák állampolgárok esetében is.”
Ahogy a szüleitől tanulta
A „Felvidék” szó körüli vita külön fejezetet kapott a válaszban. Magyar Péter egyértelműen jelezte:
Ha megengedi (de ha nem, akkor is) a földrajzi tájegységek nevét úgy hívom, ahogy a szüleimtől tanultam és ahogy ezer éve hívjuk. Ahogy a 11 magyar uralkodó megkoronázásának helyet adó fővárosukat is Pozsonynak hívja minden magyar ember.”
A levélben egy ironikus „köszönetnyilvánítás” is helyet kapott: Magyar azt kérte Pellegrinitől, járjon közben azért, hogy a magyar történelem kiemelkedő helyszínein – például az 500 évig a Pálffy család tulajdonában álló Vöröskő várában vagy a betléri kastélyban – magyar nyelvű tájékoztatók is megjelenjenek, és hogy a magyar főnemesi családok nevét ne szlovákosítsák, például az Andrássy családot Betlérben Andrássyovci – ra.
A levél végén Magyar Péter békülékenyebb hangot ütött meg: Hangsúlyozta: Magyarországnak és Szlovákiának egyaránt érdeke a jószomszédi viszony és a Visegrádi Négyek megerősítése. Ennek jegyében már most jelezte: a magyarországi kormányváltást követően Budapestre hívja Peter Pellegrinit és Robert Ficót egy magas szintű egyeztetésre.
Fél év börtön a Felvidék szóhasználatért is?
Pellegrini a Felvidék megjelölést érintő kijelentésére Gubík László is facebook-bejegyzésben reagált:
„A Felföld egy nagy közös közép-európai állam északi vármegyéit és azok népességét (ideértve Peter Pellegrini felmenőit is) védő végvárrendszert jelölő terület.
Így ebben a formában tehát egyáltalán nem sértő Szlovákia mai területére a köznyelvben a Felvidék meghatározást használni, és teljesen indokolatlan a paranoia is, amit ez a regionális fogalom kivált.
Jó lenne ezt is higgadtan kibeszélni, még mielőtt valamelyik okosnak eszébe jut, hogy fél év börtön járjon ezért is.
Ha mégis, remélem ezúttal lesz bátorsága a vétóhoz, Elnök Úr!”
Gulyás: Mit sem ér a jószomszédi viszony, ha Szlovákia ilyen politikát folytat
Az újságírói kérdések során felmerült, hogy Peter Pellegrini köztársasági elnök és Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter reagált Magyar Péter Robert Ficónak címzett nyílt levelére, melyben a Tisza Párt vezetője többször is Felvidékként hivatkozott a szlovákiai magyar közösség által lakott területekre. Mind a szlovák államfő, mind a belügyminiszter hangsúlyozta, hogy Szlovákia nem Felvidék. Fico a szerdai sajtótájékoztatóján az üggyel kapcsolatban annyit mondott, hogy nem kíván beleavatkozni a magyarországi választási kampányba.
„Bár hívogató, hogy az ön által idézett kijelentést is elemezzük mélyebben, de ezt most mégis elkerülném”
– felelte Gulyás az Index újságírójának a Felvidékkel kapcsolatos mondatokra reagálva, majd megjegyezte, ha Szlovákia Európa része, akkor a származási alapon való megkülönböztetés és a kollektív bűnösség elve nem érvényesülhet. Hangsúlyozta, már régóta világossá tették, hogy a jószomszédi viszony önmagában nem jelent semmit, ha ez nem társul a szomszédos országokban élő magyar közösségek megbecsülésével. „Szerintünk ez árt a két ország közötti kapcsolatnak, és árt Szlovákiának is, ezért egy helytelen és rossz politika” – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Végül elmondta, Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Fico már egyeztetett a kérdésről. Úgy fogalmazott, amikor a Beneš-dekrétumok megszülettek, már akkor is gyalázatos volt a magyarokra és németekre vonatkozó rendelkezések elfogadása, „hiszen ezek a náci Németország politikájának a szerves folytatását jelentették”.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
