Horony Ákos is elítélte a rimaszombati huszáremlékmű megrongálását Hegedűs Norbert2026. 08. 19., sze – 14:12
Elítélte a rimaszombati huszáremlékmű megrongálását Horony Ákos, a nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztos. Szerinte az eset a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárokkal szembeni tiszteletlenség megnyilvánulása.
A Rimaszombat Alsópokorágy nevű városrészében található, a második világháborúban elesett katonáknak emléket állító huszáremlékművet az elmúlt napokban ismeretlenek a „Maďari za Dunaj ” felirattal, valamint obszcén ábrákkal fújták le. Az ügyben a rendőrség is nyomoz.
„Az elkövetés módja az elkövető súlyos szellemi korlátoltságáról árulkodik, amikor a magyar határtól néhány tíz kilométerre élő polgártársait egy nagy kerülővel a Dunán túlra küldi” – fogalmazott Horony.
Hozzátette: az elkövető a férfi és női nemi szerveket ábrázoló vulgáris szimbólumok mellé a Szlovák Köztársaság állami jelképét is felfestette.
Horony: túl kell lépni a történelmi sérelmeken
A kormánybiztos szerint bár elszigetelt esetről van szó, egyértelműen el kell ítélni minden olyan cselekményt, amely a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárokkal szembeni tiszteletlenséget fejez ki. Horony bízik abban, hogy az illetékes hatóságoknak sikerül azonosítaniuk az elkövetőket.
Szerinte az eset tanulságul szolgálhat azoknak a szervezeteknek is, amelyek felelőtlenül negatív színben tüntették fel a huszáremlékmű méltó áthelyezését az alsópokorágyi temetőbe.
„A gyűlölet mindenfajta szítása végül olyan korlátolt egyénekre találhat, akik nem állnak meg a szavaknál” – írta Horony.
Hozzátette: a szlovák–magyar kapcsolatokban túl kell lépni a valódi és vélt történelmi sérelmek árnyékán, és azt kell keresni, ami összeköt bennünket.
Kapcsolódó cikkünk
Hétfő este magyarellenes feliratokat és obszcén jeleket festettek a Rimaszombat Alsópokorágy városrészében található huszáremlékműre, amelyet mindössze néhány hónapja, májusban avatták fel.
Az elkövető (vagy elkövetők) a „Maďari za Dunaj” feliratot fújták az emlékműre, amelyre különböző obszcén jelek és az „SK” felirat is felkerült.
A rongálásról hétfő este Orosz Örs, az emlékmű újjáépítését kezdeményező és lebonyolító Sine Metu Egyesület vezetője számolt be a közösségi oldalán.
„Szinte napra pontosan húsz évvel a Malina Hedvig-incidens után még mindig itt tartunk: a szülőföldünkön »Maďari za Dunaj!«” – írta Orosz, aki szerint a kora esti órákban gyalázták meg a rimaszombati huszáremlékművet.
„Az alsópokorágyi temető lett a mi Úz-völgyünk” – fogalmazott, utalva a romániai Úz-völgyi katonai temető körül az elmúlt években kialakult konfliktusokra.
„Nagyon szomorú vagyok amiatt, hogy az országos politika olyan példákat mutat a ma emberének, amelyek oda vezetnek, hogy egy magyar lakta település temetőkben hősi halottak emlékét gyalázzák meg – köztük román és szlovák nemzetiségű emberekét is –, sokszor puszta tudatlanságból”
– írta Orosz.
Orosz Örs később arról tájékoztatott, hogy Szabó Krisztián, Pokorágy falugondnoka, egyúttal a helyi református egyházközség gondnoka – amelynek temetőjében tegnapra virradóra az incidens történt – megtette a rendőrségi feljelentést az emlékmű megrongálása ügyében.
Šimko is elítélte az emlékmű megrongálását
Rimaszombat polgármestere, Jozef Šimko is elítélte az emlékmű megrongálását. „Nagy felháborodással és aggodalommal értesültem a nemrégiben felállított alsópokorágyi emlékmű megrongálásáról, hasonlóan ahhoz az esethez, amikor néhány héttel ezelőtt a főtéri M. Hrebenda-emlékművet is megrongálták” – írta Šimko a közösségi oldalán.
Šimko szerint Rimaszombatban a szlovákok és a magyarok hosszú évek óta békében és kölcsönös megértésben élnek egymás mellett, és ezt szeretné megőrizni. „A város polgármestereként azt szeretném, hogy ez a jövőben is így maradjon, és mindent megteszek azért, hogy senki ne verjen éket a városunkban élő szlovák és magyar közösség közé” – fogalmazott.
A polgármester szerint a város jelentős anyagi forrásokat fordít a polgárok és vagyonuk biztonságára, és ezt a jövőben is folytatni fogják.
„Mindent megteszek azért, hogy az Alsópokorágyon elkövetetthez hasonló cselekmények elkövetőit minél hamarabb felderítsék és megbüntessék”
– tette hozzá.
Halász: a rendőrség bűncselekményként kezeli az ügyet
Az eset kapcsán Halász Attila, rimaszombati polgármesterjelölt, a Magyar Szövetség járási elnöke is megszólalt. „Nehéz szavakat találni arra, amit most látok Rimaszombatban. A huszáremlékművet meggyalázták” – írta. Hozzátette, hogy a rendőrség intézkedett, és az esetet bűncselekményként kezelik.
Halász szerint a mindennapokban a magyarok és a szlovákok együtt élnek és dolgoznak, és a két közösség között a hétköznapokban nincsenek akadályok.
„Sajnálom, hogy vannak, akik nem valamiért, hanem valami ellen cselekszenek”
– fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy a mai korban a béke az egyik legfontosabb érték, ezért szerinte nem egymás ellen, hanem egymásért kellene tenni.
A rongálást elítélte Roman Vaľo városi képviselő, polgármesterjelölt is a közösségi oldalán. Hangsúlyozza, hogy Rimaszombat soknemzetiségű város, ahol a különböző közösségek békés együttélése érték. Szerinte a hasonló provokációk a választások előtt tudatosan is megjelenhetnek, ezért nem szabad engedni, hogy megosszanak és konfliktust szítsanak a város lakói között.
„Én mindenki számára szeretném Rimaszombatot. Olyan várost, ahol senkinek sem kell félnie a származása, nyelve vagy nemzetisége miatt. Olyan várost, ahol tiszteljük egymást akkor is, ha különböző véleményen vagyunk”
– írta Vaľo.
Korábban is tiltakoztak az emlékmű ellen
Az alsópokorágyi huszáremlékmű annak a 33 huszárnak állít emléket, akik 1942 augusztusa és 1943 májusa között vesztették életüket a keleti fronton.
Az eredeti emlékművet Nagy Kálmán huszárszázados kezdeményezésére állították fel 1943-ban a rimaszombati Szabatkapusztán található huszárlaktanya udvarán. Több mint nyolc évtizeden át állt eredeti helyén, ám leromlott állapota miatt 2025-ben lebontották.
A lebontást követően civil szervezetek összefogásával indult el az újjáépítés. Az új emlékművet Pap Dezső eredeti tervei alapján készítették el az alsópokorágyi református temetőben, majd 2026 májusában ünnepélyes keretek között avatták fel.
Az emlékmű felállítása ellen korábban a Matica slovenská tiltakozott. A szervezet állásfoglalásában elfogadhatatlannak nevezte, hogy „a Szlovák Köztársaság területén olyan emlékművek épüljenek, amelyek olyan rezsimekhez és ideológiákhoz kötődnek, amelyek elnyomták a nemzetek jogait és történelmi igazságtalanságokat támogattak”.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
Ünnepélyes keretek között avatták fel szombaton az alsópokorágyi református temetőben azt a felújított huszáremlékművet, amely a második világháborúban elesett magyar huszároknak állít emléket. A rendezvényen szlovákiai és magyarországi közéleti szereplők, hagyományőrzők, valamint az elesett katonák leszármazottai is részt vettek.
Harminchárom elesett huszár emlékére
Az emlékmű annak a harminchárom huszárnak állít emléket, akik 1942 augusztusa és 1943 májusa között vesztették életüket a keleti fronton. Az elesettek a magyar királyi 3. gróf Nádasdy Ferenc huszárezred VII. önálló huszárszázadának katonái voltak.
Az eredeti emlékművet Nagy Kálmán huszárszázados kezdeményezésére állították fel 1943-ban a rimaszombati szabatkapusztai huszárlaktanya udvarán. Az alkotást Pap Dezső szobrászművész tervezte. Az emlékmű több mint nyolc évtizeden át állt eredeti helyén, azonban leromlott állapota miatt 2025-ben lebontották.
Régi kövek, új helyszín
A lebontást követően civil szervezetek összefogásával indult el az újjáépítés folyamata. A projektben a Sine Metu Egyesület, a Memoriae Patrum Honismereti Társulás, a Bástya Egyesület, a Magyar Csodaszarvas Egyesület és a Magyar Huszár és Lovas Egyesület vett részt. A kezdeményezést több magyarországi intézmény és helyi szervezet is támogatta, köztük Rimaszombat önkormányzata és az alsópokorágyi református egyházközség.
Az új emlékművet Pap Dezső eredeti tervei alapján készítették el az alsópokorágyi református temetőben. Az alkotásba beépítették a régi emlékmű egyes köveit és díszítőelemeit is.
Az emlékmű mellett elhelyezett kétnyelvű ismertető szerint az alkotás
„nem csupán a nemzeti múlt egyik kiemelkedő tanúja, hanem figyelmeztetés is: a hősök emléke csak akkor maradhat fenn, ha a kései utódok közös kötelességüknek érzik ápolását”.
„A közösségi tartás szimbóluma”
Az avatón Orosz Örs hangsúlyozta, hogy az emlékmű felállítása az összefogás eredménye.
„Ez a mai nap nem csupán egy emlékmű átadásáról szól, hanem arról is, hogy van közösségi akarat, van összefogás, kitartás és vannak olyan ügyek, amelyekért érdemes felemelni a szavunkat, dolgozni, harcolni és újrakezdeni” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy a huszárok a bátorság, a hűség és a becsület jelképei voltak, és reményei szerint az emlékmű is a közösségi tartás szimbólumává válik Rimaszombat térségében.
A rendezvényen Illésfalvi Péter hadtörténész ismertette az elesett katonák történetét, majd beszédet mondott Ohrné Bedő Csilla, Nagy Kálmán unokája, valamint Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója is.
Tiltakozást váltott ki az emlékmű
Az eseményen felszólalt Halász Attila, a Magyar Szövetség rimaszombati járási elnöke is, aki hangsúlyozta: az emlékmű nem a háborút dicsőíti.
„A történelem különös ajándéka, hogy az emlékmű most új helyet kapott” – mondta, hozzátéve, hogy a megemlékezés célja kizárólag az elesett katonák előtti tisztelgés.
Szavai nem voltak előzmény nélküliek. Az emlékmű felállítása ellen ugyanis tiltakozott a Matica slovenská is. A szervezet állásfoglalásában elfogadhatatlannak nevezte, hogy „a Szlovák Köztársaság területén olyan emlékművek épüljenek, amelyek olyan rezsimekhez és ideológiákhoz kötődnek, amelyek elnyomták a nemzetek jogait és történelmi igazságtalanságokat támogattak”.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
