Azonosság néhai Antall József és Orbán Viktor miniszterelnökök között!
Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés 2018. évi ülésszakának a végén, az Országház félemeletén a folyóson személyesen ígérte meg a reális zöldek elnökének, hogy utána néz a Duna hajózhatósági ügyének.
Juhos László elnök arra gondol, hogy a FIDESZ frakció képviselői körében még ott él a múlt, Orbán Viktor a Duna ügyében a FIDESZ-KDNP frakciótól nem kapja meg a szükséges többséget. Orbán Viktor miniszterelnök és néhai Antall József miniszterelnöknek azonos sorsot adott a Gondviselő. 30 éve a Duna- Kör demagógia hatása alatt állnak a politikusok és a mi közvéleményünk.
Horn Gyula a FIDESZ –ről: „Ezeket egy lavor víz mellé nem szabad engedni, nem hogy a Duna mellé.”
Az 1998-as választásokat az MSZP nyeri, de kormányt alakítani nem képes az SZDSZ betlizett.
A Fidesz, azzal volt képes 1998-as választásokat követően kormányrúd mellé kerülni, hogy a választások előtt előhúzta a Duna kártyát, vízlépcső építése a Dunán, ökológiai agresszió a természettel szemben.
A Duna kártya nem a FIDESZ találmánya!
Az Antall kormány országlása idején fogadta el az Országgyűlés. 1990-ben a T. Házba került 200 képviselő zsebében ott lapult a Duna- Kör tagsági igazolvány.
Az Antal kormány felismerte a Duna hajózhatóságának fontosságát. Az Antall kormány programjában a Duna hajózhatóságáról a következő áll: „A Duna-menti népek közötti szoros együttműködés szükségét a magyar politika nagyjai a történelem során ismételten felvetették. Magyarország földrajzi fekvése miatt is központi szerepet játszhat a Duna-térség országai, népei közötti együttműködés – eddigiekben részben szándékosan figyelmen kívül hagyott, részben az európai kettéosztottság miatt korábban meg nem valósított – előmozdításban. Budapest, jelenleg is székhelye a Duna Bizottságnak, mely 1992. áprilisában tartotta legutóbbi 50. ülésszakát. Ennek napirendjén a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlásának a Duna –menti együttműködésre való kihatásai, az utódköztársaságok tagsági helyzete, valamint a tagságot eddig nem kapott Németország bekapcsolódása szerepelt. A Duna – mint fontos európai összekötő kapocs jelentősége – tovább növekszik a Duna –Majna –Rajna csatorna 1992. szeptemberre várható megnyitása révén. Magyarország alapvető érdeke, hogy aktív és kezdeményező szerepet játsszék a dunai együttműködés további szervezésében és fejlesztésében.”
Az Antall kormány a programjához nem kapott politikai támogatást, a kormánypártok és az ellenzék egyaránt a Duna – Kör javaslatát támogatta. A Duna -Kör 1992-ben a Duna – Majna Rajna csatornának nem tulajdonított fontosságot. A Duna –Kör álláspontja 1992-ben a következő: „Leplezze le a hajózási szempontokra hivatkozó félrevezető propagandát. A Duna-Majna-csatorna üzembehelyezése nem ró Magyarországra új kötelezettségeket, az egészében csak a jövő évszázad elejére kiépülő víziút teljes hosszában ugyanis korántsem érvényesülnek azok a hajózási paraméterek, amelyeket most a Duna elterelésének hívei számon kérnek rajtuk. Egyébként a vízi úton történő áruszállítás adatai sem a forgalom nagyságát, sem nyereségét tekintve nem támasztják alá, hogy hajózási szempontból bárkinek számottevő érdeke fűződne a bősi létesítményhez. „
2002-ben a választások előtt a Fidesz újra elővette a vízlépcső kártyát, sőt 2009-ben is. A FIDESZ 2009-ben készült „Magyarország Környezetvédelmi Stratégiája” rögzíti a „Nem támogatjuk folyóink, költséges, természetkárósító, vízbázisainkat tönkretevő, vízlépcsőkkel való beépítését.”
A politika széljárást nyomban felismerték a Magyar Tudományos Akadémia „pénz kutatói”:
https://index.hu/techtud/2019/02/05/duna_elovilag_atalakul_fitoplankton_klimavaltozas_sokszinuseg/
A Magyar Tudományos Akadémia szigetközi munkacsoportja, 1992 –tól több mint egymilliárd forint költségvetési forrást használt fel, annak kutatására, és igazolására, hogy Szigetközben ökológiai agresszió következett be. Ez sikerült is az Akadémia munkacsoportjának, mivel a MTA Szigetközi Munkacsoportja kizárólag olyan kutatók munkáját támogatja az adófizetők pénzéből, amelyek a katasztrófa helyzetet igazolják, másokat nem.
Tájékoztatás az 2008. szeptember 25-én sorra kerülő tüntetésről
Dátum: 2008. August 27. Wednesday, 18:08
Rovat: Közlemények
Tájékoztatás az 2008. szeptember 25-én sorra kerülő tüntetésről
A Reális Zöldek Klub 2008. szeptember 25–én tüntetéssel fejezi ki, hogy elégedetlen a Magyar Tudományos Akadémia tevékenységével.
A reális zöldek szerint a Magyar Tudományos Akadémia nem teszi a dolgát az Akadémiára vonatkozó törvény szerint.
A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, 3.§ (1) bekezdésének c) pontja szerint az Akadémia joga és kötelessége rendszeresen értékelje a tudományos kutatás eredményeit, szorgalmazza és segítse azok közzétételét, terjesztését és felhasználását.
A Magyar Tudományos Akadémia ad hoc Bizottságának 1989. július 23–án kelt jelentésében az áll, hogy „A bősi építkezések befejezését követően egy legalább öt éven keresztül tartó megfigyelés mérési adataira lesz szükség a vízlépcsőrendszer ökológiai hatásainak megbízható előrejelzéséhez.”
Az Országgyűlés 1992-ben kérte fel a Magyar Tudományos Akadémiát az ökológiai kutatások koordinálására.
Az Állami Számvevőszék 2001 július hóban jelentést készített „ A Szigetköz környezetvédelmi céljaira fordított források felhasználásának ellenőrzéséről.” Címmel.
A jelentés szerint: „ A Duna elterelésével a Szigetközben keletkezett környezeti károk mérsékléséhez ….1993—2000 között összesen 3.881 millió Ft-ot fordítottak…a kiadások 28 %-át 1. 068 millió Ft-ot a Szigetköz térség környezeti állapotváltozásához kapcsolódó tanulmányok, helyzetfelmérések, kárfelmérések, szakértői vélemények készíttetésére használtak fel…”
Hogy 2000 után kutatásokra mennyi fordítódott arról a reális zöldeknek nincs tudomása, csupán annyi, hogy Magyarországnak EU csatlakozását követően EU- s pénzek is felhasználásra kerültek.
1992-től 1997-ig a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének kihirdetése évéig öt év telt el, a reális zöldek álláspontja szerint az öt évben lefolyt kutatások és vizsgálatok eredményei nem igazolták azokat a felvetéseket, amelyekkel a hozzáértő szakmai körök határozott tiltakozása ellenére alátámasztották volna a Magyar Köztársaság Hágai keresetét.
A Reális Zöldek Klub álláspontját osztja a Hágai Nemzetközi Bíróság. A Bíróság ítéletében az áll, hogy a „A szükséghelyzetre való érvelés nem győzte meg a Bíróságot arról, hogy 1989-ben „súlyos”, azonnali és „valós” veszély állt fenn, és hogy a Magyarország által megtett lépések voltak elkerülésének egyetlen lehetőségei.”
Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »
