Csilisbab? Csemege kukorica? sűrített paradicsom? Ha nem szeretnénk hormonkárosító anyagokkal etetni a családot, jobb ha kerüljük a konzerveket: számos konzerv ételben találtak ugyanis biszfenol A-t a német Stiftung Warentest fogyasztói szervezet munkatársai. A tesztelt termékek több mint harmada itthon is kapható. Mondjuk, hogyan lehet lekerülni, mit együnk helyette.
15 készételt, 10 paradicsomkonzervet, 10 tonhalkonzervet, 10 kókusztejet, 7 borsó és répa konzervet, illetve 6 sűrített tejet vizsgáltak a német szakértők. 58 mintából 51-ben, azaz a termékek közel 90%-ában mutatták ki az igazoltan hormonkárosító biszfenol-A, a BPA jelenlétét.
A készételek szennyezettebbek, mint a zöldségekSzámos készételben, egytálételben és levesben is viszonylag magas BPA-tartalmat találtak a teszt során. Ráadásul ezeket nagyobb adagokban fogyasztjuk, ami azt jelenti, hogy a BPA-bevitel magasabb lesz, mint más termékcsoportok esetében.A paradicsom és a vegyes zöldségek általában kevésbé szennyezettek a többi termékfajtához viszonyítva.
Jó hír, hogy vannak olyan gyártók, akik ismerve a káros hatását igyekeznek minimálisra csökkenteni a BPA mennyiségét a konzervdobozokban, mégpedig úgy, hogy mellőzik a BPA-t tartalmazó epoxigyantát, amelyeket korábban a belső bevonatokhoz használtak.
De honnan tudhatjuk, melyik gyártó használja és melyik nem konzervdobozaiban a BPA-t? A német Stiftung Warentest fel is tette a kérdést az összes gyártónak, akiknek a termékét vizsgálták. A legtöbb gyártó azt állította, hogy BPA-mentes belső bevonattal ellátott konzervdobozokat és fedeleket vagy “BPA-NI dobozokat” használ. Az NI a “non-intent”, “nem szándékos” rövidítése, ami azt jelenti, hogy a belső bevonatban szándékosan nem használnak BPA-t.
Akkor miért van még mindig BPA a konzervek tartalmában? A gyártók állítása szerint azért, mert a nyersanyagok már eleve szennyezettek lehetnek a környezetszennyezés miatt. Ráadásul a konzervdobozokat kívülről még mindig BPA-tartalmú festékkel vonják be, így a BPA nyomokban a konzervdobozok gyártása során a konzervdobozok külsejéről átkerülhet a belsejébe. A BPA kis mennyiségben történő átvitele a független szaértők szerint is elképzelhető, például a kopás vagy a bevonatok sütésekor fellépő magas hőmérséklet révén.
Képekre tettük, milyen konzervben mennyi szennyeződést találtak. Pirossal jelöltük a határérték felett, zölddel az az alatti értékeket.
Az egész EU-ra kiterjedő tilalom az asztalon
“A biszfenol-A többek között felboríthatja a hormonrendszer működését, károsíthatja a termékenységet. A BPA-t már rég betiltották az egész EU-ban a cumisüvegekben és a pénztárgépek nyugtapapírjában. Az élelmiszer-csomagolásokban való felhasználásának betiltásáról jelenleg uniós szinten folynak a tárgyalások. Erről írtunk egy korábbi cikkünkben. A hatóságok sokáig alábecsülték a veszélyt, csak nemrég, 2023 áprilisában csökkentették az elfogadható napi bevitel értéket, amely azt mutatja meg, hogy mekkora mennyiség alatt nem okoz egészségügyi kockázatot a vegyület szervezetbe jutása.
Írtunk az Európai Bizottságnak: a legszigorúbb szabályozást kértük a biszfenolokra
Mennyi az annyi? Vita az elfogadható dózisról
Tavaly az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a biszfenol-A által jelentett kockázatot. Az EFSA számos tanulmányt elemzett, és arra a következtetésre jutott, hogy az egész életen át tartó napi bevitel esetén még tolerálható BPA-mennyiség 0,2 nanogramm/testsúlykilogramm naponta. Ez az “elfogadható napi bevitel érték” (TDI) 20 000-szer alacsonyabb, mint a korábbi EFSA-érték.
Érdekesség, hogy a Német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) is újraértékelte az irányadó értéket, de kevésbé drasztikusan, mint az EFSA. Az intézet napi 200 nanogramm/testsúlykilogramm TDI-t javasol. Ez csak hússzor alacsonyabb, mint a korábbi EFSA-érték, tehát ezerszer magasabb, mint az új EFSA-érték.
Az EFSA számára döntő tényező az egereken végzett vizsgálat során megfigyelt, az immunrendszerre gyakorolt hatás volt: miután a BPA-t vemhes és szoptatós anyaállatoknak adták, az utódok lépében megnőtt az úgynevezett T-helper sejtek koncentrációja, ami az emberekben allergiás tüdőgyulladás és autoimmun betegségek kialakulásához vezethet. A BfR kritizálja az EFSA által értékelt tanulmányok kiválasztását és módszertani hiányosságait. Nem világos például, hogy a kulcsfontosságú vizsgálatban mennyi BPA-t adtak be az egereknek. Az sem egyértelmű, hogy a T-helper sejtek megnövekedett száma valóban okozza-e az említett betegségeket. Ezenkívül az eredmények emberekre való vonatkoztatása is kérdéses. Egyes szakértők az EFSA-értékelést támogatják, ugyanakkor a BfR-éhez hasonló nemzetközi kritikák is elhangzottak, például az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) és az Egyesült Királyság Élelmiszer-szabványügyi Hivatalának (FSA) tanácsadással foglalkozó toxicitási bizottsága részéről.
A szakértők esetében gyakori a tudományos vita, hogy melyik TDI-érték a jobb a kockázatok értékeléséhez, jelenleg nem tudjuk megítélni.
Az EFSA-érték szerint mind az 51 termék, amelyben kimutatható volt a biszfenol A-t, erősen szennyezettnek minősül. Ha a BfR-értéket vennénk alapul, 14 termék lenne jelentősen vagy erősen szennyezett.
A szennyezett termékek egyszeri fogyasztása nem jelent problémát, hosszú távon azonban kockázatot jelent. Mindössze a sűrített tej konzervekben és egy sárgarépás borsókonzervben nem volt kimutatható mennyiségű BPA.
Van lehetőség elkerülni a biszfenol A-t. Javasoljuk például az üveges élelmiszereket.
A zöldségkonzervek helyett választhatjuk a fagyasztott termékeket, a paradicsom és a kókusztej esetében pedig a dobozos változatokat.
A Dán Fogyasztói Tanács (Danish Consumer Council) THINK Chemicals nevű szervezete is közzétett 2024 májusában egy tesztet, melyben 10 konzervdoboz, illetve 8 üdítős doboz belsejében lévő festék biszfenol tartalmát vizsgálták. A teszt eredményei hasonlóan aggasztóak, mint a fentiek. Mindegyik termékben kimutatható volt valamilyen biszfenol vegyület jelenléte. A 10 konzervdobozból 3 a legrosszabb, 7 pedig közepes minősítést kapott, míg a 8 üdítős alumíniumdobozból 6 a legrosszabb, 2 pedig közepes értékeléssel végzett a teszten.
Hogyan “együnk” kevesebb BPA-t?Lehetőleg főzzünk friss alapanyagokból.Ha kevesebb konzerv ételt fogyasztunk, csökkenthetjük a BPA-nak való kitettséget. Ez a kockázatos vegyület azonban megtalálható az uzsonnás dobozokban, az ivópalackokban és a csapvízben is.Ha mindenképpen tartós élelmiszert kell beszereznünk, válasszunk inkább fagyasztott zöldségeket és ételeket vagy üvegedényben lévő konzerveket.Paradicsom és kókusztej esetében a dobozos változatokat ajánljuk inkább.Élelmiszer vagy ital tárolásához válasszunk üveget vagy rozsdamentes acélt. A biszfenol A-t a polikarbonát (PC) műanyag előállításához használják. Ebből az anyagból edények, ivópalackok és konyhai kiegészítők is készülhetnek. Keressük inkább a BPA-mentes alternatívákat, melyek polietilénből (PE), polipropilénből (PP), üvegből vagy rozsdamentes acélból készültek.Keressük a “biszfenol-mentes” feliratot. A BPA-mentes/BPA-free felirat vagy logó nem elég, az így jelölt műanyag könnyedén tartalmazhat más biszfenolokat, például biszfenol F-et, amelynek hasonló az egészségügyi kockázata, mint a BPA-nak. Többek között erről is írtunk már előző cikkünkben.Óvatosan a kézműves gyantával. Aki epoxi alapú szintetikus gyantákkal barkácsol, ne készítsen játékokat vagy bármi olyat, ami élelmiszerrel érintkezik. Barkácsolás közben javasoljuk védőkesztyű és arcmaszk viselését.
Nem elég, ha a BPA-ra figyelünk
Ez a poszt Hormonkárosító anyagot találtak konzerv ételekben. Hogyan kerüljük el? először itt jelent meg: Tudatos Vásárlók.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
